Miért félnek a pasik a komoly kapcsolattól?

Luca (29)
"Nálam az számít "komolynak", ami kölcsönös őszinteségen, bizalmon, szereteten alapul. Mikor eszem ágában sincs átverni a másikat, mikor el tudom vele képzelni a jövőmet. Ha 1 évet, akkor 1 évet, ha egy egész életet, akkor azt. Nem az időintervallum a fontos. Volt már 3 hónapos igen komoly szerelmi sztorim is."

A csapodár

Átverés - megcsalás. Vannak, akik azért nem szeretnének semmi mélyebb, hosszabb dologba belebonyolódni, mert egyszerűen képtelenek legyőzni magukban a vadászösztönt, és nem bírják a monogámiát. Nem szentírás, de legtöbbször azok a legcsapodárabbak, akik hosszú ideig keresgélnek, és megszokták a "gyűjtögető életmódot". Sajnos ilyenkor néha nagyot veszíthetnek, ha egy értékes nőt/férfit vernek át, és csak később jönnek rá, hogy egy kincset hagytak futni a saját hülyeségük miatt.

Brigi (24)
"Azért nem fér bele, mert addig akarok hódítani, élni, amíg csinos vagyok és megtehetem. Ha lehorgonyozok egy férfi mellett, lehet, kimaradok valamiből. 3-4 hónapnál többet amúgy sem bírok ki senkivel, akkor jönnek az ösztönök, és más után nézek. Lehet, hogy pont így ágról ágra szállva találom majd meg az igazit!"
Norbi (31)
"Három barátom esküvőjén voltam most nyáron. Tisztelem őket ezért, csípem az arákat is, és valahol irigykedem is, hogy nekem ez nem megy. Volt már több évig tartó lamúrom, de nem volt komoly. Nem akartam elvenni, nem akartam vele megöregedni, csak elvoltunk, programoltunk, kényelmes volt ez így, és mellette csajoztam tovább. Most már, így túl a harmincon legalább addig eljutottam, hogy nem lépek át senkin, teljesen facéran vadászok."

A kapcsolat-tagadó

Márk (26)
"Hallgatom a haverjaim párkapcsolati sztorijait. A csaj hárpia, ha rajta van a havibaj, vagy a munkahelye nagyon stresszes, vagy a szülei elviselhetetlenek. Kell ez nekem? Nem. Már a szülők bemutatásáig sem jutok el, a munkahelye mindegy milyen, egy ciklust ki sem várok. Fiatal vagyok, előttem az élet, szeretek ismerkedni, miért fásuljak bele egy kapcsolatba ilyen hamar? Hogy aztán ne tudjak kiszállni belőle?" - mondja Márk, a 26 éves egyedülálló srác, és nem ő az egyetlen, aki így gondolkodik a párkapcsolatokról. Fiatal, jóképű és nem akar leragadni egyetlen lány mellett sem. A barátai tapasztalataiból szelektíven kiválogatja a negatívumokat, és felteszi a polcra őket, hogy mindennap lássa: A kapcsolatot, azt nem kell erőltetni! Sokszor egy múltbéli csalódásnak köszönhető a szkepticizmus, de sok olyan ember van, aki úgy ítélkezik, hogy még köze sem volt a szituációhoz, nem volt komolyabb kapcsolata.

A befolyásolható

Andris (28) két szingli barátjával lakik egy albérletben. Bár már nincsenek olyan tivornyák, mint az egyetemi évek alatt, egy lány sem főz rájuk, mert így, hárman túlságosan megszokták az agglegény-életvitelt. Ha az egyik belemegy egy kapcsolatba, kisvártatva úgyis vége lesz, mert a nők nem bírják ezt az életstílust, több komolyságra vágynak, a srácok pedig nem engednek belőle. Mindig meggyőzik egymást, hogy találnak jobb nőt is, ez most nem az igazi, és különben is, hová lesz a "legenda"? "Ősidők óta hárman élünk, szimbiózisban. Ha jön egy csaj, belerondít valamibe, az tuti. Remekül tudunk hatni a másikra, előbb észrevesszük, ha a barátunk nője lusta, rosszfej vagy csalfa. Megmondjuk, átbeszéljük... a többit ki lehet találni. Nem volt mostanában egyikünknek sem elfogadható próbálkozása." A női nemnél sem különb a helyzet, sokszor a média, a barátnők, a szingliség túlértékelése győz.

Kati (27)
"Nem kell mindennap csitti-fittin kinéznem otthon, bármikor elmehetek bulizni, a keresetemet magamra költhetem, flörtölhetek, a magam ura vagyok. Kell ennél több? Ha komolyabbra fordul a dolog, fontolóra veszem, és kikérem a lányok véleményét, bemutatom nekik a pasit. Fontos, mit mondanak, sokszor jobban átlátnak a szitán. Egy pipogya alakért nem dobom el a jelenlegi életem!"