A szorongás beleszól az életembe, és olykor téved is – Egy őszinte olvasói levél

2016.03.08.

Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.

Annak ellenére, hogy Amerika legveszélyesebb embere szerint hallucinogénekkel gyógyítható a szorongás, a világon még továbbra is minden tizedik embert érint ez a mentális betegség. Egy olvasónk őszintén megfogalmazta egy levelében, amelyben megszólította a betegségét, megszemélyesítve a problémát.

Olvasónk levelét változtatás nélkül közöljük:

Kedves Szorongás!

Tisztában vagyok vele, hogy neked az a feltett szándékod, hogy a világban rejlő összes potenciális veszélyre felhívd a figyelmem. De a helyzet az, hogy nekem erre nincs szükségem, és azzal, hogy minden lehetséges probléma miatt aggodalommal telek el, többet árt nekem, mint használ.

Ezek a stresszes gondolatok testi tüneteket is okoznak nálam, vagyis pont nem azt éred el velük, amit szeretnél,

nem óvsz meg semmitől.

Ráadásul sokszor tévedsz is. Emlékszel, amikor azt mondtad nekem, hogy bedugva felejtettem a vasalót, és az egész ház le fog égni? Nem is hagytam bedugva, és semmi baj nem történt. És arra emlékszel, amikor azt mondtad, a barátnőm azért nem válaszol az SMS-emre, mert haragszik rám? Ez sem volt igaz, nem sokkal később válaszolt, és azt írta, szeret, és örökké barátok leszünk. És amikor a hasfájásomra azt mondtad, hogy vakbélgyulladásom van? Akkor sem volt igazad!

Néha persze hasznosak a tanácsaid, például amikor ráveszel, hogy szorgalmasan tanuljak,

hogy átmenjek a vizsgáimon, vagy amikor figyelmeztetsz, hogy mielőtt átmegyek az úttesten, mindkét irányba nézzek körül. Ilyenkor tényleg jó munkát végzel, de legtöbbször inkább zavaró a jelenléted.

Az élet értékes, és az emberek, akiket szeretek, szintén értékesek. Minden percben ott akarok lenni a számukra, tiszta elmével és nyitott szívvel. Éppen ezért többé nem fogok neked mindent elhinni. Ezért üzenem neked: „Köszönöm, hogy aggódsz értem, de jól vagyok!”, és ezért figyelmeztetem magamat: „Ez nem én vagyok, ezt csak a szorongás mondja bennem.”

Kalandokban gazdag, vidám életet szeretnék élni. Ha azt tervezem, hogy elutazom Olaszországba, és te rögtön így szólsz: „Ne tedd, mi van, ha valami baj történik útközben?”, nem fog érdekelni, és akkor is elutazom. Szóval, bár értékelem az aggodalmadat és törődésedet, tartogasd ezeket inkább azokra az alkalmakra, amikor tényleg valamilyen veszély fenyeget.

Az energiádat használjuk inkább arra, hogy még több kalandot éljünk át,

még több tervet valósítsunk meg.

Vegyünk egy nagy levegőt, és teázzunk egyet! Nem szökött meg egy tigris sem az állatkertből, nem fog becsöngetni hozzánk, és nem fog csatlakozni a társaságunkhoz. Nincs semmi baj, jól vagyunk.

Szeretettel: Én.

Szorongás az első sorból

Marisa Lancione életmódblogger szerint a szorongás olyan állapot, amivel könnyű azonosulni, hiszen sokan megtapasztaltuk már életünk során – még ha valójában nem is realizáltuk. Az egyszerre két mentális problémával küzdő nő cikkünkben őszintén vallott arról, hogy a népbetegségnek számító szorongás olykor hogyan uralkodik el rajta.