Nagy menzeszkalauz – ezeket mindenképpen érdemes tudnod a havi vérzésről

2020.07.16.

Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.

A menstruáció, azaz a havi vérzés a női nemi szervek ciklikus változásán alapuló folyamat, amelyen minden egészséges nő havonta átesik egészen a klimaxig. Mindenképpen érdemes tisztában lenned azzal, mi normális és mi nem a menzesszel kapcsolatban. Ezekre fontos figyelned!

Minden nő életében eljön a pillanat, amikor „nővé válik", azaz menstruálni kezd. Van, akinél ez egészen korán, akár már 8 éves korban beköszönt, de olyan is előfordul, akinél csak 15 évesen jelentkezik az első havi vérzés. A menzesz egészen a klimaxig tart, és optimális esetben havonta jelentkezik.
A menstruációt és a testünk jelzéseit nem csak akkor érdemes figyelnünk, ha kisbabát szeretnénk, hanem tanácsos folyamatosan „képben lenni"!

Tabuk nélkül: Minden, amit tudnod kell a menstruációs cikluszavarról! Forrás: Shutterstock

Vérzészavar minden életkorban jelentkezhet: változókorban ez élettani folyamat, termékeny korban viszont komoly okai lehetnek, amelyeket feltétlenül ki kell vizsgáltatni. A méhnyálkahártya rosszindulatú megbetegedése, pajzsmirigyzavar, PCOS, gyulladás vagy polip mind-mind járhat vérzészavarral.

Mikor beszélünk vérzészavarokról?

A menstruációs ciklus általában 28 napig tart, vannak azonban olyan nők, akiknél rövidebb vagy hosszabb a két menzesz közötti idő. Ha rendszerint 28 napra jön meg a menstruáció, akkor nem kell aggódni olyankor sem, ha egy-egy alkalommal kicsit hamarabb vagy később kezdődik a vérzés.
Fontos azonban tudni, hogy a 21 napnál gyakoribb vagy 35 napnál ritkább menzesz már problémákra utal.
Vérzészavarról akkor beszélünk, ha az említett probléma huzamosabb időn át fennáll.

A menstruációs zavar tünetei:

• erős vérzés, ami 24 óránál tovább tart
• 7 napnál hosszabb ideig tartó vérzés
• 21 napnál rövidebb ciklus
• 35 napnál hosszabb ciklus
• 3 hónapnál hosszabb ideig kimaradó ciklus
• szokatlanul erős fájdalmak, görcsök

A vérzészavar különböző formában jelentkezhet: eltérés lehet a ciklus hosszában, a vérzés időtartamában, valamint a mennyiségében egyaránt, továbbá számos esetben úgynevezett köztivérzések vagy pecsételések is előfordulhatnak. Serdülő- és változókorban többnyire élettani jelenségnek tekinthetjük ezeket a „kilengéseket", hiszen a hormonális működés pozitív illetve negatív irányú változásai (előbbi esetben a nemi érés, utóbbiban pedig a rendszer működésének hanyatlása) hatással vannak a menstruációs ciklusra.
A vérzészavarnak azonban számos egyéb oka lehet, kialakulhat drasztikus diéta vagy evészavarok miatt, rendkívül intenzív, megerőltető sport kapcsán, méhen belüli fogamzásgátló eszköz vagy polip, de stressz, illetve különböző lelki megrázkódtatások következményeként is.
Ha a vérzészavar hosszabb ideig fennáll, mindenképpen orvoshoz kell fordulni.