Aludhatunk-e egy ágyban a háziállatunkkal? A szakember megmondja

Abban, hogy mióta alszunk együtt házi kedvenceinkkel, nincs biztos válasz, de minden bizonnyal már jóval azelőtt velük töltöttük az éjszakát, hogy a modern lefekvés előtti rutinok megjelentek volna. Az első igazi ágyak körülbelül 4000 évvel ezelőtt készültek el, míg a kutyák háziasítása legalább 20 000 évvel korábban kezdődött, amikor kutyás társaink a ragadozóriasztó és a melegvizes palack kombinációjaként dolgoztak.

Manapság nagyon kevés kóborló farkas van, a paplanok és fűtött takaróink pedig melegen tartanak bennünket. Tehát nem kizárt, hogy több kárt okoz, mint amennyi hasznot hoz, ha megengedjük a kutyáknak – vagy macskáknak – hogy az ágyunkba bújva, velünk aludjanak el.

A kérdésre, hogy árt-e, ha egy ágyban fekszünk kedvenceinkkel a rövid válasz az, hogy valószínűleg nem.

„Szerintem nincs ok aggodalomra" – mondja Esme Wheeler, az RSCPA kutyajóléti szakértője, aki maga is hagyja kutyáját az ágyában aludni. „Lehet néhány apró kockázat a betegségek átadásával vagy a bolhákkal kapcsolatban, de ha amúgy is kutyával él, az ágyban fekvés nem növeli ennek a kockázatát. Ém, ha rossz alvó vagy,akkor egy kicsit megzavarhatja az alvásodat, mivel a kutyák alvási szokásai eltérnek az emberekétől – hiperéberek lehetnek, figyelnek a dolgokra, és néha hirtelen felkelnek. ami gondot jelenthet" – véli a szakember, hozztéve, hogy nincs még elegendő kutatás ezen a téren, így abszolút megbízható választ a kérdésre nem lehet adni.

Egy ausztrálok körében végzett országos felmérés kimutatta, hogy a kutya- és macskatulajdonosok általában kisebb valószínűséggel szednek gyógyszert alvási nehézségekre, mint azok, akiknek nincs házi kedvence – bár a felmérés nem tett fel konkrét kérdéseket az együttalvásról, és az ok-okozati összefüggés iránya sem egyértelmű. Egy újabb tanulmány szerint azonban az emberrel csupán egy szobában alvó kutya kevés hatással volt az alvásra, az ágyon fekvő állat csökkenti a gazdi alváshatékonyságát.

Más felmérések során egyes kisállattulajdonosok arról számoltak be, hogy házi kedvenceik zavaróan viselkedtek éjszaka, míg mások hasznosnak minősítették azokat. Összességében nincs meggyőző eredmény, de ha napi szinten nem vesz észre káros hatásokat, akkor valószínűleg nincs miért aggódnia.

A kutya szempontjából fontos a stabilitás, a megszokott alvásfeltételek megtartása.

„A következetességre érdemes figyelni" – mondja Wheeler. „Ha hagyod, hogy a kutyád az ágyon aludjon, nem várhatod el, hogy megértse, amikor hirtelen nem engeded meg neki, soha többé. Ha vele akarsz aludni, tedd azt mindig, vagy eleve azt tanítsd meg neki, hogy csak bizonyos időpontokban és esetekben mehet fel az ágyra, például, amikor felteszel oda egy erre használt takarót, vagy más hasonló cselekvéshez kötöd az ágybanfekvés lehetőségét."

Ez különösen fontos lehet a a szakember szerint, ha a kapcsolati státuszod megváltozik – ha egy partner megvétózza a kutyák közös alvását, akkor óvatosan át kell képeznie kutyáját.

Érdemes megjegyezni, hogy az életkor előrehaladtával kutyája egyre kevésbé tud fel- és leszállni az ágyból. A későbbi évek stresszcsökkentése érdekében célszerű saját alvóhelyet kialakítani neki.

Gyerekek esetében azonban fontos megjegyezni a kutyatréner szerint, hogy soha nem aludhatnak kettesben, bármennyire is összeszokottak Akutyák reakciói sokszor kiszámíthatatlanok, felnőt felügyelet nélkül ne legyenek magukra hagyva éjszaka.

És mi a helyzet a macskákkal?

„A macskák háziasítási útja rövidebb volt, mint a kutyáké" – mondja Wheeler. „A kutyák együtt fejlődtek az emberekkel, és egyesek azt mondanák, hogy ugyanúgy háziasítottak minket, mint mi őket. Ez persze nem jelenti azt, hogy a macskák nem képesek szoros kötődést kialakítani az emberekkel” – magyarázza a szakértő.

Mindentől függetlenül tény, hogy a macskák, akárcsak a kutyák, csökkenthetik a stresszhormon, a kortizol szintjét. De mi a helyzet a hüllőkkel? – teszi fel a kérdést a The Guardian. Nos, a válasz egy határozott nem.