Egy japán lány kalandja a magyar tanyán

Matsumoto sosem gondolta volna, hogy pont a mangalicákról rajzolt képregényének köszönhetően figyelnek fel rá és egészen Európáig repítik, hogy az öreg kontinens szívében, egy kis ország vendégszeretetét élvezze, sőt még annak miniszterelnökével is kezet foghasson. A Life.hu újságírója végigkísérte a 27 éves japán lány vidéki kalandjait és vele együtt simogatta a mangalica göndör szőrét.

A történet azonban lényegesen korábbról indul. A '90-es évek elején, Tóth Péter fiatal agrármérnök felismerte, hogy a kihalásra ítélt mangalicák mekkora értéket képviselnek és az akkor már alig létező állományt összegyűjtve, megmentette ezt az őshonos magyar fajtát. Péter éveken át dolgozott azért, hogy a fajta elismert legyen, sőt külföldön is felfigyeljenek rá.

„1990-ben kerültem Spanyolországba, ahol rengeteg emberrel megismerkedtem. Kiderült, hogy az egyik úriember édesapjának húsfeldolgozó üzeme van. Ő kezdett érdeklődni, nálunk milyen fajták vannak, amelyeknek jól feldolgozható húsa van" – kezdte a történetét Tóth Péter, a Mangalica Tenyésztők Országos Egyesületének elnöke, miközben a bükkzsérci mangalicafarm felé utaztunk. „Amikor hazajöttem, elkezdtem mangalicát keresni és kiderült, hogy már alig van belőlük. Huán barátom utánam jött Magyarországra, és felfedezte, mekkora kincs ez a fajta. Eldöntöttük, megmentjük a megmaradt egyedeket" – magyarázta Péter, aki azóta rangot és elismerést szerzett a magyar mangalicának, amelyért már Japánban is rajonganak. Olyannyira, hogy hamarosan a tokiói Ginzában, a világ legdrágább utcájában, megnyílik a világ első mangalica-étterme.

A történetbe itt kapcsolódik be a törékeny, 27 éves Matsumoto, aki a japán tévében látott egyszer egy mangalicát. Annyira megtetszett neki az állat karaktere, hogy rajzolt belőle egy mangát.

A szegedi szalámigyár japán képviseleti irodájának vezetője, Palanovics Norbert az interneten böngészve egyszer csak rátalált a rajzokra, és felvette a kapcsolatot a lánnyal. Matsumoto a magyarokkal való találkozás után megismerte és megrajzolta a mangalica történetét, amely mára nemzeti kinccsé vált. A lányt azért hívták meg Magyarországra, hogy élőben is lássa az állatot, amiről olyan lelkesen rajzolt eddig.

„Magyarországon sok minden van, amit a japánok szeretnek: sok fürdő, megmaradt a régi városkép, ráadásul a levegő és az éghajlat is hasonló. Jó érzés volt megérkezni ide" – mesélte Matsumoto.

A magyar vendéglátók, köztük Tóth Péter, először Cserépváraljára, majd Bükkzsércre, két mangalicafarmra vitték el Matsumotót. A lelkes művész megetette és simogatta az őt megihlető állatokat, sőt életében először pulykával is találkozott a baromfiudvarban.

„Nagy élmény volt a mangalicákat élőben látni és megsimogatni, etetni őket. A baromfiudvarban rácsodálkoztam a pulykára és még őshonos magyar kutyafajtákkal is találkozhattam" – mesélte lelkesen Matsumoto.

A kirándulást egy borospincében zárta a csapat, ahol Vasas Benedek házigazda remek hangulatot teremtett. A cigánypírmások mindenkinek elhúzták a nótáját és a karaokéhoz szokott mangarajzoló lánynak elakadt a szava a magyar mulatós virtustól.

„Amikor a mulatozás közben mindenki kérhetett egy dalt, furcsa volt, mert nálunk ez máshogy van. Japánban a karoke a megszokott, igaz, mi is átadjuk egymásnak a mikrofont és a közös éneklés jelenti a szórakozást, de népdalokat nem énekelünk" – magyarázta a lány, aki hamarosan Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor előtt is tiszteletét teszi.