Ismét kiderült egy részlet a titkosított Klapka-aktából, amely szerint állítólag Klapka György ellopta a Hagyományos Mosópor ötletét.

P. Zoltán nem rég jutott hozzá a Gazdasági Versenyhivatal eddig zárolt dokumentumaihoz, azt szerette volna bebizonyítani, hogy a milliárdos üzletember tőle lopta el a Hagyományos Mosópor ötletét, százmilliós vagyonra szert téve ez által.
Klapka György könyvében be is vallotta, hogy sokszor bizony kihasználta a jogi kiskapukat, ez volt a sikere titka. Emiatt mégsem került sosem bíróság elé itthon, csupán egyszer Németországban.
„Klapka a fiatal feltalálókat felkarolta, tetszett neki az ötletem, de azt mondta, az ő nevével jobban befut. Közös céget csináltunk, de a nekem járó pénzt sosem adta meg. Halála előtt már csak erkölcsi elégtételt akartam, de lerázott" - mesélte a Blikknek a férfi.
Ezután ifjabb L. Kálmán is megerősítette a történetet, és elmondta, őket is átejtette az üzletember:
„Először valóban Zoltán kereste meg édesapámat a Hagyományos Mosóporral. Mondta is, hogy befektetőket keres, mert minden rajtra kész."

Klapka György nem tagadta, hogy sok jogi kiskaput kihasznált.Fotó: Nagy Attila [origo]

Néhány hónap múlva Klapka már hatalmas autóval állított be Zoltánnal a kecskeméti üzembe.
„Hatalmas, vajszínű Mercedesszel érkezett. Emlékszem, előadta magát, mint valami géniusz, pedig mi tudtuk, hogy lenyúlta az ötletet. Megnézte a töltő- és csomagológépeket, édesapámmal pedig megegyezett a munkadíjban. Elszállította az árut, de nem nagyon fizetett. Amikor már másfél millió forinttal tartozott, leállítottuk a gyártást."
Kálmán szerint a tartozásból már kisebb házat vehettek volna, de ez sosem került kifizetésre. Úgy döntöttek, nem perelnek, hanem inkább maguk keresik vissza ezt az összeget.
„Apám sokszor kérte a pénzét Klapkától. Végül félmilliót megadott, de akkor már csak egy Zsigulival jött. Nem pereltünk, mert másoknak is dolgoztunk, inkább a munkába fektettük az energiát, és az anyagköltség majdnem meg is térült" – mondta a vállalkozó fia.
Klapka György halála után sokan jelentkeztek kártérítésért, az üzletember lánya, aki továbbvitte apja céget, erre úgy regált, ezekkel a követelésekkel még akkor kellett volna bírósághoz fordulniuk, amikor édesapja élt.