Úgy érzed, azonnal itt a vég? - Ez állhat a rettegésed hátterében

A pánikroham átmeneti erős félelemérzet vagy rossz közérzet, jellemzően hirtelen támad és általában nem tart fél óránál tovább. Tüneteiben különbözik más szorongásos betegségektől: a pánikroham hirtelen csap le, látszólag nincs kiváltó oka. Azokat, akiknél a roham megismétlődik vagy súlyosan rettegnek egy újabb rohamtól, pánikbetegeknek hívjuk.

A pánikbetegség olyan pszichiátriai jelenség, amely váratlanul fellépő, intenzív rohamokban tör rá az emberre. A rohamok alatt megfigyelhető az irreális halálfélelem. A pánikbetegek szervezete közvetlen fenyegetéstől mentes környezetben és szituációban produkálja a "támadj vagy menekülj" ösztönös vészreakcióit. Fontos megfogalmazni, hogy a pániknak - ha nem is könnyen felderíthetőek - vannak előzményei, ilyen lehet a szorongás mellett a kimerültség és a stressz is kiváltó tényező lehet. Állhat a háttérben azonban egy anyagcserezavar is, amely elsősorban a szerotonin hiányával függ össze, éppen ezért a kezelésében a pszichoterápia mellett a gyógyszerek is segíthetnek.

- Rohamokban jelentkező légszomj, fulladás ("nem kapok levegőt") érzése.
- Gyors szívverés.
- Az önkontroll elveszítésétől, valamint a megőrüléstől való félelem.
- Szédülés, ájulásérzés.
- Hányinger
- Tájékozódási képesség elveszítése (hirtelen nem tudja, hol van), bizonytalanság, döntésképtelenség.
- Remegés, reszketés.
- Izzadás és/vagy hidegrázás, heves bőrpír, forróságérzés.

A tüneteket a legtöbb esetben halálfélelem kíséri, pánikroham esetén sokan számolna be arról, hogy úgy érzik, mindjárt itt a vég. Sokan az első pánikrohamnál úgy gondolják, egészen biztos, a szívükkel van valami komoly gond, és elsőként kardiológushoz fordulnak.

Nem lehet eleget hangsúlyozni, hogy a fenti tünetek jelentkezésekor a legfontosabb, hogy orvohoz forduljunk. Mivel a pánikbetegség lelki, szellemi és testi tüneteit számos más, akár súlyos betegség (szívbetegség, cukorbetegség, neurológiai betegségek) is utánozhatja, ezért a diagnózis kimondása előtt feltétlenül alapos és szerteágazó kivizsgálásra van szükség. Ha bebizonyosodik, hogy pánikbetegséged van, a pszichoterápia nagyon sokat segíthet, szélsőséges helyzetekben - ha a beteg például az utcára sem mer kilépni, gyógyszereket - antidepresszánst és szorongásoldót - is fel szoktak írni, amelyeket azonban lehetőleg rövid ideig és csak orvosi felügyelet mellett lehet szedni, ugyanis függőség kialakulásához vezetnek.

Ha kiderül, hogy pánikbetegségben szenvedsz, érdemes az életmódodat is némiképp átalakítani. A mozgás például bizonyítottan enyhíti a tüneteket, és az endorfin felszabadulásával mérsékeli vagy meg is szünteti a rohamokat. Fontos az egészséges táplálkozás és a vitaminok szedése is, valamint a káros szokások, alkoholfigyasztás, dohányzás elhagyása is. Sokaknál a reggeli kávé is hajlamosít a rohamra, ha ezt tapasztalod, mindenképp válts teára vagy koffeinmentes kávéra.

Most, a kortonavírus-járvány alatt nem javasoljuk, hogy járj minél többet társaságba, de ha pánikbetegségben szenvedsz, semmiképp se szakítsd meg a kommunikációt a barátaiddal, szeretteiddel. Bár a személyes találkozást nem pótolja, de fontos, hogy mindennap beszélgess valamelyik online felületen valakivel.