Molesztált gyerekkor után hol marad a gyönyör? - Amikor rémálom a szex

2014.11.07. 16:30

Megszámlálhatatlanul sok esetben történik gyermekek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmény. Néha "csak" molesztálás, amikor meg nem engedett módon ér egy felnőtt (vagy nagyobb gyermek) a kicsihez, veszi rá olyan dolgokra, amely semmilyen módon meg nem engedhető az adott életkorban lévő gyereknek. Máskor ennél is súlyosabb a helyzet, és akár durva fizikai erőszakra is vetemedhet a bántalmazó.

A Törd meg a csendet! felhívás kapcsán kerestük meg Csizmadia Dóra pszichológust, aki a gyermekkorban elszenvedett szexuális támadások hatásaira, utóhatásaira hívja fel a figyelmet.

A molesztálás, erőszak, abúzus kortól függetlenül tartós és maradandó károkat okozhat, amelyek kihatnak a személy érzelmi, kapcsolati és szexuális életére is.

Az áldozat kénytelen átélni, elszenvedi azt, hogy egy másik személy az ő akarata ellenére - akár zsarolással, manipulálással, kényszerrel, a hatalmával vagy rokoni kapcsolatával visszaélve - valami olyat tesz, amelyhez senkinek nincs joga a beleegyezése nélkül. Az elkövetőt semmilyen esetben nem lehet felmenteni a felelősség alól, mondván, hogy az áldozat kihívóan öltözött vagy viselkedett. Bármit is tett az áldozat, az nem ok arra, hogy olyan fizikai illetve lelki behatást kelljen elszenvednie, amelyet nem szabad akaratából választott.

Forrás: Thinkstock

Az abúzus hatásai, amelyek általában rögtön jelentkeznek

Az áldozat önmagát hibáztatja, piszkosnak, mocskosnak érzi magát, undorodni kezd a testétől, már úgy érzi, hogy szinte nem is a sajátja, talán nem is akar abban a testben tovább élni, az átélt kiszolgáltatott állapot bevésődik a lelkébe, elméjébe, és később hasonló helyzetek során akaratlanul is előhívásra kerül. A trauma esetében nem számít, hogy régen történt vagy a közelmúltban, az agy nem idő, hanem érzelmek mentén raktározza az eseményeket, így hasonló helyzetben előtérbe kerül a korábban átélt érzés is. Az abúzust követően a felnőtté válás kezdetén felszínre kerülhetnek az addig az erőszakot követően elfojtott lelki tartalmak.
Akivel megtörtént egy ilyen trauma, az szinte elveszíti teste felett a kontrollt: érzése szerint a teste kicsúszott az irányítása alól, nem rendelkezhet felette, eszközzé vált, és folyton emlékezteti az átélt erőszakra.

Nem tud bízni senkiben

A poszttraumás stressz hosszú távon tapasztalható, a sokkot követően érzelmi kiüresedés jöhet létre, folyamatosan a trauma jut az áldozat eszébe, akaratlanul is felidéződik, állandósulhat a fokozott szorongás, amely megviseli a szervezetet, félelmek törhetnek a felszínre a külső szemlélők számára indokolatlannak tűnő helyzetekben is. Depresszió, alvászavar, evészavar is kialakulhat. Gyakran, ha el is tud aludni az áldozat, alvását rémálmok kísérik, éberen alszik, összerezzen a zajokra, nap közben is rendkívül körültekintő. Gyakran gondol arra, hogy el kell kerülnie egy esetleges újabb erőszakot, folyamatosan eszébe jutnak a traumatikus emlékek, a hasonló érzetet keltő ingerekre érzékenyebben reagál.
Nagy mértékben sérül a biztonságérzete, nem tud bízni másokban, holott ezek alapvető szükségletek lennének, az evés, ivás, alvás fiziológiai szükségletek után a következő legfontosabbak Maslow szükségletpiramisa alapján.
Az örömfunkció gyengül, a beszűkült tudatállapot mellett nehezen fér meg bármi, ami korábban örömöt okozott, a viselkedés megváltozik a korábbihoz képest, zárkózottabb, agresszívebb lehet az áldozat.

E. Ericson - a pszichoszociális fejlődés szakaszai
Minden életkornak megvan a maga krízise, amelynek lehet pozitív vagy negatív kimenetele is, a személy elsajátíthatja az adott életkorhoz tartozó képességet, túljuthat a krízisen, ezáltal épülve, erősödve, gazdagodva, vagy megragadhat benne:
1. év: bizalom vs. bizalmatlanság
A csecsemők megtanulnak bízni abban, hogy mások gondoskodnak az alapvető szükségleteikről. Ha nem veszi fel őket az édesanyjuk, amikor sírnak, ha nem etetik őket, amikor éhesek, akkor bizalmatlanokká válnak, amely egész életükre kihathat, szeretetkapcsolataikban nehezen áttörhető gátat jelenthet.
2. év: autonómia vs. szégyen és kétely
Megtanulják akaraterejüket és önkontrolljukat gyakorolnia szobatisztaság kialakulása által, vagy bizonytalanokká válnak, és kételkedni fognak abban, hogy maguk is képesek a dolgokat elvégezni.
3-6 év: kezdeményezés vs. bűntudat
Megtanulnak kezdeményezni, teljesítményüknek örülni, és hasznossá válni. Ha szüleik nem engedik, hogy saját kezdeményezéseiket kövessék, függetlenségi kísérleteik miatt bűntudatot éreznek.
7 év-pubertás: teljesítmény vs. kisebbrendűség
Megtanulják kompetensen és hatékonyan gyakorolni a felnőttek és kortársaik által becsült készségeket, vagy kisebbrendűnek érzik magukat.
Serdülőkor: identitás vs. szerepzavar
Kialakul a társas csoport részeként a személyes identitás, vagy összezavarodnak, nem tudják, hogy kik ők, és mit akarnak az életben.
Fiatal felnőttkor: intimitás vs. izoláció
Intim élettársat találnak, vagy a magányt és elszigeteltséget kockáztatják, bensőségesség vagy elszigetelődés jön létre. Az alábbi tényezők válnak fontossá: 
kölcsönös orgazmus a szeretett társsal,
akivel képes és hajlandó a kölcsönös bizalmat fenntartani,
akivel képes és hajlandó szabályozni: a munka, a nemzés és a pihenés ciklusait
úgy, hogy minden szakasz kielégítő fejlődését utódai számára is biztosítsa. 
Felnőttkor: alkotóképesség vs. stagnálás
A felnőtteknek termékenyeknek kell lenniük a munkában, és fel kell nevelniük a következő generációt, vagy a tespedést kockáztatják.
Időskor: integritás vs. kétségbeesés
Az emberek megpróbálják korábbi tapasztalataikat értelmezni és meggyőzni magukat arról, hogy az életük értelmes volt.

Intimitás? Undor és rettegés

A fentiekből láthatjuk, hogy a serdülőkort és fiatalkort különösen érinti az abúzus, mivel az identitás, énkép kialakulását összezavarja, tönkreteszi, egy nem integrálható, nem összeegyeztethető történésként lesz jelen az áldozat tudatában, így fiatal felnőttként komoly kockázatot jelent a tekintetben, hogy képes lesz-e megbízni valakiben, képes-e az intimitást megélni testi és lelki vonatkozásában egyaránt, vagy ijedtséget, rémületet, undort, rettegést kelt benne a korábban traumaként átélt erőszakos szexualitás miatt. Összerezzenhet, bezárkózhat, szoronghat az érintés hatására, mert a testi kontaktus felidézi benne a traumát, újraéli azt, ezért nehezen engedi el magát és szabadul fel a gátak alól, amely viszont elengedhetetlen a teljes értékű szexuális élethez.
A fiatal felnőttkor krízise, hogy tud-e szeretni, bízni, biztonságot adni és elfogadni, vagy elszigetelődik, esetleg túlzott mértékben hajszolni kezdi a szexuális élményeket, szinte válogatás nélküli partnerekkel, csak hogy elnyomja a korábbi trauma emlékét, elfedje azt az érzetet, amely korábban a szexualitáshoz kötötte.
Valójában mondhatjuk, hogy az erőszaktevő tönkreteszi az áldozat életét, oly módon fosztja meg az egészséges felnőtt élet esélyétől, hogy azt rendkívüli erőfeszítéseket jelent újra felépíteni, sőt, egyáltalán elhinni, hogy lehetséges.

Forrás: Thinkstock

Ne erőltessük, hogy az áldozat verbalizálja a traumát, hiszen az által átéli, de adjunk lehetőséget arra, hogy elmondhassa, ha úgy érzi, hogy arra van szüksége. Erősítsük meg benne, hogy számíthat ránk, fordulhat hozzánk, bízhat bennünk.

A párkapcsolatban kulcsfontosságú az elfogadó, szerető, megértő, megnyugtató légkör és a türelem, gyakran hosszú idő szükséges ahhoz, akár évek, hogy a traumát átélt személy újra tudjon valakihez szorosan kapcsolódni. A traumát meg nem történtté tenni nem lehet, felülírni az általa okozott negatív tapasztalatokat viszont idővel igen.

Ha ön vagy valaki a környezetében krízishelyzetben van, hívja mobilról is a 116-123 ingyenes, lelki elsősegély számot!
Szexuális erőszak esetén hívható a NaNE segélyvonala is a 06-80-505-101 számon (hétköznap este 6 és 10 között), illetve a KERET koalíció is elérhető az ingyenesen hívható kék számon, a 06-40-630-006-on!
Mindhárom vonalon felkészült szakemberek fogadják a hívásokat.

 

egészségbetegségszexTörd meg a csendet!utóhatásokfrigiditás