A legizgalmasabb erdélyi legendák

Maros és Olt legendája

Balánbánya fölött élt egy Tarkő nevű tündér két lányával, Marossal és Olttal. Tarkő élete nem volt könnyű, ugyanis folyton férje után epekedett, akit a tündérkirály a Fekete-tengerhez száműzött. Tetézte bánatát, hogy lányai folyton veszekedtek. A nyugodt, megfontolt Maros és a heves természetű Olt nehezen jöttek ki egymással. Egy nap a lányok elhatározták, hogy megkeresik édesapjukat. Tarkő forrássá változtatta a lányokat, mert úgy vélte, hogy folyóvá duzzadva tudnak a legkönnyebben eljutni a Fekete-tengerhez. Meghagyta azonban nekik, hogy mindig együtt haladjanak, különben nem érnek célt. A két lány azonban folyóként sem értett szót, és külön utakon jártak. Az óvatos Maros inkább hosszabb utat tett meg, csak hogy kikerülje az akadályokat és megfontoltan hömpölygött, míg a heves Oltnak semmilyen akadály nem állhatta útját, átvágtatott hegyeken-völgyeken. A szelíd Maros a Tiszába, majd azzal együtt a Dunába folyt, mert úgy vélte, a nagy folyók segítik az útján. Olt teljesen kimerült, mire a Vöröstoronyi-szoroshoz ért, itt hallotta meg nővére hangját, aki arra biztatta, hogy egyesüljön ő is a Dunával. Így útjuk utolsó szakaszát már együtt tették meg, és a Fekete-tengernél megpillanthatták édesapjukat.

A Szent Anna-tó keletkezése

A néphagyomány szerint a Szent Anna-tó helyén valaha hegy emelkedett, vele szemben pedig egy másik hegy ostromolta az eget. A két hegy csúcsára két gonosz testvér, Gáspár és Sándor gróf építettek várat, egyikük ezüstből, másikuk pedig aranyból. A két testvér állandó rettegésben tartotta a környező lakosságot, de egymással sem jöttek ki túl jól, folyton civódtak és versengtek. Egy nap egy gazdag utazó érkezett Sándorhoz pompás négylovas hintón, és éjjeli szállást kért a vár urától. A grófnak nagyon megtetszett a hintó, és meg akarta vásárolni vendégétől, ám az nem adta. Sándor azonban nem tudott lemondani róla, ezért kockajátékon elnyerte tőle. Másnap eldicsekedett új szerzeményével a testvérének, aki fogadást ajánlott: ha egy nap alatt szebb és drágább fogatot szerez, Sándor nekiadja a vagyonát. Gáspár ördögi tervet eszelt ki: a környékbeli falvakból összeszedte a nyolc legszebb lányt, majd gyönyörű lószerszámmal befogta őket a legszebb hintója elé. A fogat élére a legszebb lányt, Annát fogta. A gróf nógatni kezdte a lányokat, ám azok nem tudták megmozdítani a nehéz hintót. Ekkor éktelen haragra gerjedt, és ostorával rávágott Annára. A szerencsétlen lány térdre rogyott és feljajdult fájdalmában. Isten meghallotta a lány jajszavát, és szörnyű ítéletet hozott: megnyílt a föld és a gonosz grófok várai a hegyekkel együtt a hasadékba zuhantak, helyükön pedig sötét vizű tó keletkezett.

A Gyilkos-tó története

A másik nevezetes erdélyi tó keletkezéséhez is egy népmonda kapcsolódik. Eszerint élt azon a tájon egy gyönyörű lány, Fazekas Eszter: haja fekete volt, szeme szürkészöld, alakja pedig sudár, mint a jegenye. Eszter a gyergyószentmiklósi vásárban találkozott egy daliás legénnyel, akivel azonnal egymásba szerettek. A legény a vásárban égszínkék selyemkendőt vásárolt a lánynak és megkérte, hogy legyen a mátkája. Már az esküvőt tervezték, amikor a legényt elvitték katonának. Eszter hűségesen várt rá, esténként agyagkorsójával kiment a csobogóhoz és ott sóvárgott szerelme után. Itt látta meg a zsiványvezér, aki a nyergébe kapta és elvágtatott vele a sziklák közé, ahol a tanyája volt. Őt is megbabonázta a lány szépsége, és aranyat, ezüstöt ígért neki, csak legyen a felesége. Eszter azonban kitartott szerelme mellett. Feldühödött erre a zsiványvezér, és erővel akarta kényszeríteni, hogy legyen a felesége. A lány kétségbeesésében a hegyekhez kiáltott segítségért, akik meghallották a szavát, és a sziklák hatalmas mennydörgéssel indultak meg a völgy felé, magukkal sodorva Esztert és a zsiványvezért is. A legördülő hatalmas sziklák nyomán keletkezett a Gyilkos-tó, aminek a vize napsütésben Eszter szürkészöld szemét tükrözi vissza.

A Tordai-hasadék mondája

A Tordai-hasadék kialakulását Szent László királyhoz köti a néphagyomány. A király nagy harcot vívott Erdélyben a kunokkal, Torda mellett azonban vereséget szenvedett, menekülnie kellett seregével együtt. A vérszomjas kunok már csaknem utolérték őket, és úgy tűnt, hogy nincs menekvés. Ekkor a király kétségbeesetten imádkozott: 'Szabadíts meg, Uram, érted harcoltam!'. Isten meghallgatta a könyörgését: kettérepesztette a sziklát. A kunok ijedten rántották vissza lovaikat, amikor meglátták a csodát, Szent László pedig elmenekült a seregével. A lova patkója azonban ott maradt a hasadékban, amit még évszázadok múlva is láttak az arra járók.