5 régi magyar film, amit látnod kell

film filmművészet mozi szórakozás
Clock icon
Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.
A Life.huúj sorozatában a magyar mozi történetén barangolunk végig, havonta bemutatva egy-egy korszakból a legfontosabbnak tartott és kedvenc filmjeinket. Az első részben a kezdetektől a második világháború kitöréséig készült hazai mozgóképekből válogattunk.

1. Az arany ember (1918, 1936)

Az első budapesti moziterem 1898-ban nyílt meg, az első magyar játékfilm (Tánc) 1901-ben készült, a hazai filmgyártás pedig körülbelül 1912 óta létezik szervezett formában. A némafilmkorszak legjelentősebb hazai alkotói olyan rendezők voltak, mint Kertész Mihály és Korda Sándor - később mindketten külföldön futottak be jelentős karriert, Kertész többek között a Casablancát rendezte, Korda pedig gyakorlatilag a brit filmipar atyja lett. Ebből az időszakból viszont nagyon kevés magyar mozgókép maradt fenn az utókor számára, épp ezért volt örvendetes fejlemény, amikor nemrégiben a Magyar Nemzeti Filmarchívum egy közös DVD-n kiadta Jókai Az arany ember című regényének mindhárom magyar filmváltozatát. Az első, némafilmes verzió 1918-ban a kor szuperprodukciója volt Korda Sándor rendezésében, a második már egy hangosfilm 1936-ból Gaál Béla rendezésében és a korszak nagy sztárjaival, a harmadik pedig a tévék által is gyakran játszott változat 1962-ből Béres Ilonával és Latinovitscsal. A magyar filmtörténet három nagy korszaka egyetlen kiadványban.


2. Hyppolit, a lakáj (1931)

"- Kint van egy úr, és azt mondta, hogy csak annyit mondjak: hippodrom.
- Talán Hyppolit...?
- Hát így is lehet mondani, csak akkor nincs semmi értelme."

" - Mátyás, siess. 9 órakor szervírozzák a szupét.
- Hogy micsinálnak a micsodával?"


"A hagymához is hagymát eszek. A halat pedig késsel fogom enni. Két késsel."
- a Hyppolit, a lakáj című filmet vélhetően senkinek sem kell bemutatni, köszönhetően a szállóigévé vált mondatainak, a belőle készült és máig előszeretettel játszott színházi változatnak és az 1999-es, felemásra sikerült remake-nek. Az első világháború után mély válságba került magyar filmgyártás a hangosfilm megjelenésével támadt fel újra, és kezdte meg aztán szűk tízéves új virágkorát, többek között a (Kék bálvány után a második magyar hangosfilmként számon tartott) Hyppolit páratlan közönségsikere nyomán. A felkapaszkodott kispolgár és a sznob felesége által a házhoz fogadott arisztokratikus komornyik küzdelme máig fergetegesen hat, főként a két Gyula: Kabos és Csortos játéka, a társadalmi visszásságokra reagáló helyzetkomikum és a szellemes szövegek eredményeképp.

3. Meseautó (1934)

A harmincas években igazi sikerkorszakát élte a magyar filmipar, futószalagon gyártották az újabb és újabb filmeket, főleg vígjátékokat és szerelmi történeteket. Ezek gyakran egy kaptafára készültek: szinte mindegyikben akadt naiv hősnő, igazi személyiségét titokban tartó hősszerelmes férfiú és vicces kispolgár mellékszereplő. Talán a legsikerültebb ilyen film a Meseautó, amely szintén megélt egy szintén gyengécske remake-et évtizedekkel később, és amelynek története egy csodálatos járgány köré szerveződik: a szerelmes ifjú bankvezér úgy szeretné meghódítani a gépírókisasszonyt, hogy elhiteti vele: nyert egy luxuskocsit sofőrrel, utóbbit persze saját maga játszva el. A főszerepben Perczel Zita, Törzs Jenő és Kabos Gyula, akikkel a meseautó repül az "arany országút csillámló gyémántporán".

4. Lila ákác (1934)

Elsőre talán a szokásos romantikus vígjátéknak tűnik a primadonnaságra vágyó szövőnő és nagyvilági életet élő költő szerelméről szóló Lila ákác, de rejt magában érdekességeket. A jeles író Szép Ernő színdarabjából készült (igaz, a filmhez sokat finomítottak az eredeti történet erkölcsein, és a végét is happy endre változtatták); játszik benne gyerekszínészként Ruttkay Éva; Kabos Gyula pedig nem a szokásos figuráját, hanem egy vitriolos megjegyzéseivel a környezetét alázó kabarérendezőt játszik benne - sőt a film egy pontján előad egy transzvesztita-számot is.

5. Halálos tavasz (1939)

A romantikus vígjátékok mellett a korszak másik jellegzetes műfaja a szerelmi melodráma volt, ennek első számú sztárja pedig a búgó hangú femme fatale, Karády Katalin. Nem csoda hát, hogy hatalmas eseménynek számított, amikor az első számú férfisztárral, Jávor Pállal szerepelt egy filmben, amiben ráadásul még vetkőzős jelenet is helyet kapott! A film férfihősének választania kell a békés boldogságot és a szeszélyes szenvedélyt kínáló két nő közül, az ilyesmi meg ugye sosem szokott jól végződni... A pillanatok alatt kultuszfilmmé váló Halálos tavasz egy korszakot is lezárt: a második világháború előestéjén készült, és a világégés után már nagyon másféle viszonyok köszöntöttek a magyar filmre.


Most megtudhatod, mennyire vagy stresszes!

Téged könnyen zavarba lehet hozni, vagy ember legyen a talpán, akitől megfutamodsz? Elemésztenek a gondok, vagy rugalmasan kezelsz mindenféle változást? Most kiderül!



Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.