Pesti mesék - Miért épp a szénáról kapta a nevét a Széna tér?

Forrás: Fortepan / Magyar Bálint -
Pesti mesék magazin történelem Budapest Széna tér
Korabeli töltőállomás, katonai gyakorlótér, járványkórház, vigalmi lövöldözőhely és forradalmi ellenállóközpont is volt itt – a Széna tér történelme legalább olyan érdekes, mint a nevének eredete.

A Pesti mesék cikksorozatunk korábbi részeit itt találod!

Ha a Széna tér nevének eredetét kutatjuk, könnyen történelmi és várostörténeti útvesztőkbe bonyolódhatunk. Az elmúlt évszázadok során ugyanis több budapesti közterület is viselte ezt a nevet hosszabb-rövidebb ideig, így a mai óbudai Kolosy tér, a belvárosi Kálvin tér, a józsefvárosi Teleki tér és az újpesti Tanoda tér neve is volt bizonyos korszakokban Széna tér. De mitől volt ilyen gyakori ez a név, és miért ragadt rá ezekre a terekre? Ha megfigyeljük az említett terek elhelyezkedését, azt látjuk, hogy mindegyik fontos közlekedési csomópontban található, sőt az adott korszakokban a városhatár mellett feküdtek, ahova befutottak a vidéki országutak. Az országutakon pedig évszázadokon át főként szekerekkel, a tehetősebbek esetleg hintóval, és persze lóháton közlekedtek az emberek, az "üzemanyag" ezek mindegyikéhez pedig a széna volt. A Széna terek tehát egyfajta korabeli benzinkútként szolgáltak, ahol az állatok jövet-menet megkapták a szükséges ellátmányt.

A mai Széna tér esetében a budai Vár és alsóvárosa, vagyis a korabeli Buda volt az, aminek a határán feküdt, és az Óbudát a Dunántúllal összekapcsoló országút haladt itt el. Az említett alsóvárost elkerítő középkori falak némelyikének maradványai még mindig láthatók a környéken, de a többségét a török hódoltság befejeződésével elbontották. Sokáig téglaépítő feküdt itt, ami a rohamosan növekvő város építkezéseit szolgálta ki, majd egészen a 18. század végéig nagyrészt a budai Várban állomásozó hadsereg használta a területet gyakorlatozásra. Az első telkeket 1786-tól mérték ki és adták el, addig nem álltak itt házak, sőt már a budai szőlőskertek kezdődtek a mai tértől nyugatra.

Széna tér, szemben a Retek utca, jobbra a Lövőház utca torkolata, 1932 Forrás: Fortepan / Magyar Bálint

A Széna tér képét sokáig két épület határozta meg. Az egyik a budai Lövőház, amit 1696-ban építtetett a Budai Lövészegylet és eleinte tényleg főként lövöldözés, vagyis annak gyakorlása zajlott benne. Idővel viszont inkább afféle társasági hellyé vált a budai polgárok számára, kocsmával, kuglizóval, sőt akár megvásárolható női bájakkal is. A budai Lövőházat végül 1930-ban bontották le. A téren álló másik fontos épület a régi Szent János-kórház volt, ami a 18. század elejének pestisjárványa idején létesült karanténkórházként, majd később közkórház és szegényház lett belőle. Ekkoriban még kórházba csak a szegényebbek kerültek, amelyek jótékonysági intézményekként működtek, a tehetősebb réteg adományaiból. A gazdagabbak házhoz hívták az orvost, ha megbetegedtek, természetesen jelentős díjazás fejében. 1898-ban megépült a mai Szent János Kórház, és közel fél évszázadig két ilyen nevű intézmény is működött a fővárosban, amit a köznyelv régi és új Szent János-kórházként különböztetett meg.

A régi Szent János Kórházat Buda második világháborús ostroma alatt szinte teljesen szétlőtték, 1949-ben lebontották a hozzá tartozó kápolnával együtt. A Széna tér fontos szerepet játszott az 1956-os forradalomban, itt működött az egyik legjelentősebb fegyveres ellenálló csoport, aminek a történészi becslések szerint mintegy 1400 tagja próbálta meg feltartóztatni a szovjet csapatokat ezen a stratégiai helyen. A téren működött sokáig a buszpályaudvar is, ami csak 2019-ben került áthelyezésre. A régi szénafelvevő állomás, járványkórház és forradalmi barikádok helyén így ma javarészt közpark található.


Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.