200 éves lenne Petőfi – íme 11 kevésbé ismert érdekesség a költőről

Az édesapja, Petrovics István felvidéki szlovák család sarja volt, aki azonban magát már magyarnak vallotta. (És nem szerb származással rendelkezett, mint ahogy állította azt egy sokáig élő, majd családfakutatók által megcáfolt elmélet.) Petőfi édesanyja, Hrúz Mária pedig olyannyira szlovák családból származott, hogy az volt az anyanyelve is, és felnőtt korában sem beszélte tökéletesen a magyart.

A hivatalosan elfogadott Kiskőrös mellett Szabadszállás, Félegyháza, Kunszentmiklós és Dunavecse is felmerült az idők során, mint Petőfi születési helye. Az bizonyos, hogy Kiskőrösön keresztelték meg január 1-jén, és az is, hogy az újévre virradó éjszaka született, de hogy pontosan éjfél előtt vagy után, arról nincs érdemi forrás. Petőfi maga egyes okmányaiban Kiskőröst, másokban Szabadszállást jelölte meg születési helyként.

Csak 1842 őszén vette fel a Petőfi Sándor nevet, addig Petrovics Sándorként szerepelt az iskolák névsorában, sőt az első megjelent költeményei írójaként is.

1842 karácsonyán látogatott Pestre, ahol találkozott az általa sokra tartott Vörösmarty Mihállyal és Bajza Józseffel. Pönögei Kis Pál néven mutatkozott be a két irodalmi szaktekintélynek, hogy megtudja a valódi véleményüket a Petőfi-versekről. Csak azután fedte fel az inkognitóját, hogy Vörösmartyék dicsérték a költeményeit.

Miután a tanulmányait időleges abbahagyta, és összeveszett a szüleivel, egy hirtelen gondolattól vezérelve, magát idősebbnek hazudva, 16 évesen jelentkezett katonának. Sopronban a 48. gyalogezredbe sorozták be, Grazban és Horvátországban is szolgált, és közel másfél év után a gyenge egészsége miatt szerelték le.

Bizony, a magyar, sőt a világirodalomban sem számított korábban bevett gyakorlatnak az, hogy valaki a házastársához írjon szerelmes verset. Az ilyen költemények tárgya a reménytelen vágyakozás hölgye, vagy az epekedő vágy meghódítandó személye szokott lenni, semmiképp sem egy állandó társ. Petőfi szerelmes versei Szendrey Júliához fordulatot jelentettek ezen a téren, később pedig Radnóti Miklós vitte tovább emlékezetesen ezt a vonalat a magyar lírában.

162 centiméteresre becsülik Petőfi egykori testmagasságát a különféle adatok alapján, ez azonban csak mai szemmel számít kimondottan alacsonynak. Persze a 19. század első felében sem mondták volna daliás termetűnek, de a férfiak között ez akkoriban közepesnek számított.

Az irodalomtörténészek összesítése szerint közel 1000 Petőfi-vers létezéséről tudunk, amelyek közül kb. 850 fent is maradt. Az első ismert költeményét még diákként, 1838-ban írta, de igazán csak 1842-től indult a költői pályája, tehát az 1849-es haláláig bezárólag alig néhány év alatt hozta össze ezt a hatalmas mennyiséget.

Amikor 1847-ben a feleségével Pestre, egy Dohány utca háromszobás lakásba költöztek, akkor az egyik szobát kiadták egy albérlőnek. Méghozzá a magyar irodalom egy másik legendás nagyságának, Jókai Mórnak, akivel Petőfi baráti viszonyt ápolt.

A forradalom ikonikus költeményévé vált Nemzeti Dalt 1848. március 15-én Petőfi elszavalta a Pilvax kávéházban, és az orvosi egyetem udvarán is, de a Nemzeti Múzeum lépcsőjén nem. A máig élő tévhit onnan fakadt, hogy egy korabeli röplap metszete ott ábrázolta őt a szónokok között, ez pedig gyorsan átment a köztudatba.

Magyarországon Petőfi Sándor utcából van a legtöbb mindmáig, szinte minden településen található belőle legalább egy darab. A lista második helyezettje Kossuth Lajos, a harmadik pedig Ady Andre.