Legendás vendéglő miatt lett nagyon furcsa neve az egyik budai utcának

A Vérmező oldalától a budai hegyek felé induló Kék Golyó utca (amit időnként Kékgolyó utca írásmóddal is jegyeznek dokumentumok) környéke a történelem évszázadainak nagy részében nem tartozott Buda városához. A Várhegy nyugati lábánál, a mai Vérmező felé Logod faluja feküdt, ami a török hódoltság idején pusztult el, a nevét pedig a Kosztolányi Hajnali részegségében is megénekelt Logodi utca őrzi. A török kiűzése után sokáig katonai területként hasznosították a környéket, ahol gyakorlatozhattak a csapatok, és ahova nem lehetett építkezni, hogy megmaradjon a falak mellett a láthatóságot és kilövést biztosító távolság. Csak a 18. század közepétől kezdtek el építkezni a környéken, az első házak ekkor jelentek meg a Vérmező (amihez akkor még hozzátartozott a mai Déli pályaudvar területe) túloldalán.

A kékre festett kőgolyó

Ezek között az első házak között akadt egy vendégfogadó is, ami a mai Városmajor és Kék Golyó utcák találkozásánál állt, és aminek a falát egy nagyméretű, kékre festett kőgolyó díszítette. Erről kapta a nevét a Kék Golyó utca, de vajon mit keresett ott befalazva egy ilyen tárgy, és mit jelentett? A budai legendák római kori eredetet, vagy a török sereg hátramaradt ágyúgolyóját sejtették mögötte, és nem tudhatjuk biztosan, hogy maga a golyó honnan származott. A jelentése viszont ismert: egy középkorból eredő németalföldi hagyomány nyomán tulajdonképpen cégérül és minőségbiztosításként szolgált. A festéshez használt indigógolyócskákat a magyar nyelvben is emlegették régen kékgolyóként, és eleinte az ilyeneket áruló kerekedők cégérein jelent meg. Később kibővült a jelentése, mivel a királyi engedéllyel működő italmérések megjelölése kék bőrerszénnyel történt, és ez a szimbólum sok helyen leegyszerűsödött egy kék golyóra. Magyarán a kék golyó azt jelentette egy kocsma falán kitéve, hogy megbízható helyen jár a vendég, ez a hagyomány pedig aztán tovább élt kocsmanevekben és kocsmacégérekben akkor is, amikor már rég nem léteztek ezek az előírások.

A Kék Golyó utcának nevet adó vendéglő több mint két évszázadon át működött, a végén azonban már a falába épített golyó nélkül. Az eredeti épület és intézmény az 1930-as évekre került rendkívül leharcolt állapotba, emiatt már az 1940-es években többször le akarták bontani. Ez végül csak az 1950-es évek végén történt meg, a helyére egy sokemeletes társasház, és egy földszintes, kisebb épület épült, mindkettő modern stílusban. Utóbbiban folytatódott a vendéglátás Kék Golyó étterem néven, de már az eredeti cégér nélkül. Az étterem még a rendszerváltás után is működött egy rövid ideig, sőt még diszkóval is próbálkoztak a helyen, nem sok sikerrel. Végül bank lett belőle, és az ezt kísérő átalakítás során került az a tűzzománc emléktábla is az épület faláról a közeli parkba, ami a legendás kék golyónak állít emléket.

A Pesti mesék cikksorozat korábban megjelent részeit itt olvashatod!