Magyar költők leghíresebb múzsái: versek, amelyeket gyönyörű és okos nők ihlettek

Csokonai Vitéz Mihály/Lilla 

Az irodalom világában sokszor találkozunk a szerelem és a költészet szoros kapcsolatával. Csokonai Vitéz Mihály, a magyar irodalom kiemelkedő alakja, életművében megörökítette a szenvedélyt, az érzelmek viharát és az örök szerelmet. Verseiben a szerelem olyan mély érzés, ami átjárja az egész lényét, megidézi a beteljesülés édes gyönyörét és a vágyakozás keserűségét egyaránt.  Alkotási közül a Vajda Juliannához, azaz Lillához, írt versei talán a legismertebbek. 

Csokonai és Lilla szerelme bár kölcsönös volt, soha nem bontakozhatott ki, ugyanis (az egyik ismert történet szerint) Lilla apja, a költő háta mögött, máshoz adta feleségül lányát. Mások úgy emlékeznek vissza, hogy Lilla megunta a költőre való várakozását és máshoz ment feleségül.  Akárhogy is történt, az irodalomtörténet szerint Csokonainak azonban egész életében Lilla maradt a múzsája, és Lilla sem feledte el a költőt. A nő a halálos ágyán Csokonai egyik hozzá írt versét idézte, és a tőle kapott gyűrűt is felhúzta az ujjára. Sírkövére is ez a név került: Lilla.

Petőfi Sándor/Szendrey Júlia

Petőfi Sándor és Szendrei Júlia szerelme és házassága az irodalom és a magyar kultúra szerves részévé vált. A költő és a még szinte tinilány kapcsolata az 1840-es években kezdődött, és hamarosan a korszak egyik legmeghatározóbb szerelmi történetévé nőtte ki magát. Szendrey Júlia 17 éves volt, amikor megismerkedett Petőfivel. 

Egy évvel később – ekkor már Petőfi megírta a Szeptember végén című versét – összeházasodtak. Az esküvőjüket a spontaneitás és szabadságvágy járta át, a fiatalok az utcán, egy útkereszteződésnél kötötték össze az életüket. Házasságkötésük után egy évvel Júlia édesanya lett, alig 21 évesen pedig megözvegyült. Annak ellenére, hogy csak néhány közös év jutott nekik, az egymás iránt táplált érzelmeik sziklaszilárdak voltak. A költő halála után  Szendrei Júlia megpróbálta újra felépíteni az életét, újraházasodott, de a veszteség és a fájdalom érzése élete végéig elkísérte.  

A Júlia-versek, mint például a Minek nevezzelek, a Reszket a bokor, mert... és a Birom végre Juliskámat mind Petőfi szerelmének egy-egy apró mementói. 

Ady Endre/Léda, Csinszka 

Léda, a vad szenvedély

Ha álmunkból felkeltenek bennünket is tudjuk, hogy Léda Ady Endre első nagy szerelme volt, ám kapcsolatuk egyáltalán nem volt zökkenőmentes, sőt... Ady ugyanis férjezett asszonyként ismerte meg az öt évvel idősebb Brüll Adélt, akit a Nagyváradi Napló rendszeres olvasójaként lenyűgöztek Ady írásai. Olyannyira rajongott a fiatal költőért, hogy párizsi lakásába is meghívta, ahol férjével,  Diósy Ödönnel – aki nem ellenezte az Adyval való kapcsolatát – élt. Ady Párizsban töltött időszakából több vers is született, híres, öccsének írt 1910-es levele pedig néhány éve egy aukción egymillió forintért kelt el. 

Csinszka, aki múzsának született

Az irodalomrajongó Csinszka – polgári nevén Boncza Berta – eltökélt szándéka volt, hogy múzsaként halhatatlanná váljon. A fiatal nő mindig részese akart lenni a magyar irodalomnak, ő maga is írt verseket, zenélt, festett.  Ady Szeretném, ha szeretnének című verse azonban – vallomásai alapján – úgy hatott rá, mint ha a saját gondolatait látná papírra vetve. Több mint két évig leveleztek (amit Csinszka kezdeményezett), a második találkozásukkor a költő megkérte a kezét.  Nem sokkal később a már nagybeteg Adyval összeházasodtak, házasságuk rövid volt és boldogtalan. 

József Attila/Gyömrői Edit/Vágó Márta/Kozmutza Flóra

József Attila egész életében szenvedélyesen kereste a szerelmet és a szeretetet. Élete során számos nő felkeltette az érdeklődését, és minden kapcsolata mélyen megérintette. Legintenzívebb szerelem Gyömrői Edithez, Vágó Mártához és Kozmucza Flórához kötötte.

Gyömrői Edit József Attila életének egyik legfontosabb női alakja volt. Ő volt az első igaz szerelme, viszonyuk versekben és szenvedélyes levelekben is fennmaradt. Vágó Márta József Attila életében egy viharos és szenvedélyes kapcsolatot jelentett. Szerelmük hullámzott, ami mély nyomokat hagyott mindkettejük életében. 

Szerelmük nem csak a költő verseiben maradt fenn az utókor számára, Kozmucza – Illyés Gyuláné néven – 1987-ben József Attila utolsó hónapjairól címen rövid, különös kapcsolatukat feldolgozó könyvet adott ki.

Radnóti Miklós/Gyarmati Fanni 

A 20. század egyik legmeghatározóbb költője, Radnóti Miklós nem csak a lírai művészet egyik halhatatlan ikonja, hanem a szerelem örök témájának is az egyik leghitelesebb megidézője. Egyik legfontosabb ihletforrása a felesége, Gyarmati Fanni volt. 

 A szerelmi költészetében a romantika és a realizmus találkozik, amivel különleges, ám az olvasó számára mégis ismerős, átélhető univerzumot alkotott meg. Gyarmati Fanni nemcsak Radnóti múzsája volt, hanem hű társa és szerelme is, így költészete szerves részévé vált. Szerelemben, fájdalomban, és reményben egyaránt osztoztak, ami nyomot hagyott mindkettőjük életművében. Gyarmati Fanni volt az, aki a költőt Bár Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni közös élete tragikusan és korán ért véget, a versek megőrizték együtt töltött éveik boldog és az elszakítottság szívet tépő pillanatait. Életük nem csupán Radnóti versei nyomán elevenedik meg, Gyarmati naplót - amiről itt olvashatsz - írt házasságukról, amely csak a halála után 2014-ben jelenhetett meg. 

Gyarmati Fanni férje halála után a nyilvánosságtól visszavonultan élt, gondozta Radnóti hagyatékát, a színművészeti főiskolán versmondást, franciát és oroszt tanított. A sajtónak egyetlenegyszer, 1962-ben nyilatkozott, némán gyászolta szerelmüket. Soha többé nem ment férjhez, özvegységét csaknem hetven évig őrizte.