Így ne szúrd el a palántázást: 3 alapvető tudnivaló

Akár erkélyünk van, akár kertünk, akár csak egy cserepünk, palántázni szabad és kell. 

Érdemes a palántázáshoz sokrekeszes palántanevelő tálcát beszerezni: lehet 28, 56, 104 vagy akár 128 rekeszes tálcát is kapni. A tejfölös poharak is megfelelnek e célra, de a tojásdoboz vagy a vécépapír guriga is megteszi. Alapszabály, hogy a víztartó edények (például a tejfölös pohár) alját ki kell lyukasztani, és egy tálcára kell állítani, hogy a felesleges öntözővíz kicsuroghasson alul. A magokat kisebb földlabdába is el lehet vetni, és ha fejlődésnek indulnak, akkor átültetni nagyobb cserépbe. 

Vagyis milyen földbe vessük a magokat? Vigyázat, a zsákos virágföld nem jó, mert nem kel ki benne  a mag. Kifejezetten ajánlatos az erre a célra kifejlesztett, szintén zsákban kapható palántázóföld. Ez kellően szemcsés szerkezetű lesz ahhoz, hogy a palánta finom gyökerei megkapaszkodhassanak benne, és a vízvisszatartó képessége miatt nem szárad ki. Amikor a piciny palántakezdeményen megjelenik az első igazi levélpár, itt az ideje, hogy nagyobb és mélyebb cserépbe vagy tágabb rekeszes palántázóedénybe ültesd át a földgombócával együtt (például egy kanál segítségével). Napi 16 órát legyenek világosban a palánták, akár növénynevelő lámpa alatt, de elég nekik a 15-18 fok, plusz fűtést nem igényelnek, attól nem erősödnek kellő mértékben.

Nálunk, a lecsó hazájában leggyakrabban talán paradicsomot és paprikát szoktak palántázni, de vethetsz salátát, céklát, kínai kelt, káposztát, dinnyét, brokkolit, karfiolt, kelbimbót, padlizsánt, bazsalikomot és petrezselymet is. Inkább kevesebbet vess, nem kell túlzásokba esni. 

Bővebben olvashatod a tanácsokat és az okos információkat a REBLOG oldalain!