Az űrhajózás történetének egyik legsúlyosabb katasztrófája: 7 fővel a fedélzetén robbant fel az űrsikló
2025.01.28.
Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Life.huSötét nap volt 1986. január 28. az űrverseny történetében. Ezen a napon történt a Challenger-katasztrófa, melynek hatására egészen másképp tekintünk az űrkutatásra.
Az űrkutatás eredményeit és csodáit beárnyékolja a Challenger-katasztrófa. Hét halálos áldozat, megcsonkult családok, kárbaveszett kutatások, azonban az űrsikló robbanásának legnagyobb tragédiája mégis az, hogy az egész elkerülhető lett volna. Cikkünkben felgöngyölítjük az események láncolatát!
Forrás: Getty Images
A Challenger űrsikló rövid pályafutása
Az 1986. január 28-ai tragikus nap előtt a Challenger űrsikló több sikeres küldetést is teljesített. 1983-as megépülése után összesen kilenc alkalommal járt az űrben, a NASA zászlóshajója volt, útjai pedig több alkalommal mérföldkőnek bizonyultak az űrkutatás történetében.
A Challeger volt az első űrsikló, melyen az első amerikai nő, az első afroamerikai nő és az első kanadai személy utazott.
1986-ban már tizedik útjára készült az űrrepülő, nem kisebb küldetéssel, mint azzal, hogy az első civilt vigyék az űrbe, két műholdat kihelyezzenek, megfigyeljék a Halley-üstököst, és kísérleteket végezzenek. Egy New Hampshire-i pedagógus, Christina McAuliffe került a személyzet tagjai közé, ám útja tragikus véget ért.
A Challenger-katasztrófa előzményei
Flottájának legtöbbet használt gépe volt a Challenger, a végzetes űrsikló katasztrófa viszont nem volt előzmények nélküli, amit a mérnökök is jó előre jeleztek. Eredetileg 1985 júliusában emelkedett volna az űrbe, de műszaki és természeti problémák miatt először az év novemberére, majd 1986 januárjára halasztották a kilövést.
A mérnökök biztonsági és műszaki aggályok miatt tovább halasztották volna a repülést, ám a NASA fejesei hajthatatlanok voltak, így kénytelenek voltak belemenni a repülésbe.
A Challenger-katasztrófa megértéséhez nem árt tudni az űrsikló néhány műszaki adatát: a szilárd üzemanyag égése során keletkező gázt és üzemanyagot speciális O alkú szigetelőgyűrűk voltak hivatottak bent tartani, hogy ne szivárogjanak ki az illesztékeken keresztül. Ezek a gyűrűk extrém hideg hatására megkeményedtek, és könnyen váltak sérülékennyé, amikre több teszt is rávilágított. Ezen felül egy alkatrész biztonsági tartaléka is hiányzott repülés előtt.
Forrás: Getty Images
Mi történt azon a végzetes napon?
1986 január 28-án szokatlanul hideg volt a floridai Cape Canaveralon: a hőmérséklet fagypont alatt volt, jégcsapok meredeztek az indítóállomásról. Emiatt pár órával tovább halasztották a kilövést, de a jégrétegtől így sem tudták teljes egészében megszabadítani a kilövő állomást. A mérnökök mindent megmozgattak, hogy tovább halaszthassák a kilövést, ám a NASA vezetői ragaszkodtak az eredeti időponthoz, nem akarták tovább halasztani a küldetést.
A mérnökök visszaemlékezései szerint már előre tudták, hogy robbanás fog bekövetkezni, Kasszandra-jóslatuk pedig beigazolódott.
Startolás után a legénység teljes extázisban volt, elhitték, el akarták hinni, hogy minden rendben van, de az öröm nem tartott sokáig. Alig két perccel később furcsa füst örvénylett a hajtóműből, pár másodpercre rá pedig bekövetkezett a Challenger-katasztrófa. Először a másodpilóta érzékelte, hogy gond van, de érdemben senki nem tehetett semmit, pár másodperc múlva jött az elkerülhetetlen.
Forrás: Getty Images
A katasztrófa utóélete
Televíziónézők milliói követték élőben a világtörténelem egyik legmegrázóbb űrsikló katasztrófáját. Szakértők szerint a személyzet még élhetett a robbanás után, csak a tengerbe való becsapódáskor keletkezett nyomáskülönbség hatására érte őket utol a halál.
Mai napig nem tisztázott, kik felelősek a Challenger-katasztrófáért, több tényező bizarr összjátéka kellett a bekövetkeztéhez.
A katasztrófa után pár évig nem küldtek űrsiklót az űrbe, csak 1988-ban indult újra a program. Az akkori elnök, Ronald Reagan beszédet intézett a néphez a katasztrófa után, ő maga is részt vett az áldozatok temetésén. A mérnököket, aki az űrsikló fejlesztéséért voltak felelősek, életük végéig mardosta a bűntudat, noha mindent megtettek a katasztrófa elkerüléséért. A Challenger-katasztrófa filmipart is megihlette, több mű is megörökítette a tragédiát.
