Erre jutott Stephen Hawking az élete végére: „Évszázadokon át azt hitték, hogy a hozzám hasonló fogyatékkal élőket elátkozta az Isten"

Stephen Hawking, az elméleti fizika egyik legismertebb alakja, a Rövid válaszok a nagy kérdésekre című - halála után megjelent - könyvében nyíltan beszélt a valláshoz és Isten létezéséhez fűződő viszonyáról. Bár a tudomány és a vallás gyakran ütközik egymással, Hawking kísérletet tett arra, hogy e két világot összevesse és értelmezze a maga racionalista látásmódján keresztül.

Stephen Hawking: „A legegyszerűbb magyarázat az, hogy nincs Isten” 

„Évszázadokon át azt hitték, hogy a hozzám hasonló fogyatékkal élők Isten által kiszabott átok alatt élnek. Nos, lehet, hogy felzaklattam valakit odafent, de én jobban szeretem azt hinni, hogy mindent meg lehet magyarázni másképp is, a természet törvényeivel” – írta. A fizikus állítása szerint, ha valaki hisz a tudományban, azzal együtt hisz abban is, hogy a világmindenséget szabályozó törvények mindig és mindenhol érvényesek. „Ha hiszel a tudományban, ahogy én is, akkor hiszel abban, hogy vannak bizonyos törvények, amelyek állandóak. Ha úgy tetszik, mondhatod, hogy a törvények Isten művei, de ez inkább Isten definíciója és nem a létezésének bizonyítéka” – fogalmazott. Hawking véleménye szerint a világ teremtése és működése mögött nem áll személyes isteni akarat, és a halál utáni élet gondolatát is elutasította. „Mindannyiunknak joga van azt hinni, amit akar, de az én véleményem szerint a legegyszerűbb magyarázat az, hogy nincs Isten. Senki sem teremtette a világegyetemet, és senki sem irányítja a sorsunkat, valószínűleg nincs mennyország, és nincs túlvilág sem. Ez az egyetlen életünk van, hogy értékelhessük a világegyetem nagyszerű tervét, és ezért rendkívül hálás vagyok” – írta.

Határozottan tagadta a túlvilág és az isteni gondviselés létezését

A The Guardiannek adott interjújában hasonlóan egyértelmű kijelentést tett: „Az agyat egy számítógépnek tekintem, amely leáll, ha az alkatrészei meghibásodnak. A lerobbant számítógépek számára nincs mennyország vagy túlvilág; ez egy tündérmese azoknak, akik félnek a sötétségtől” – vélekedett. Bár Hawking határozottan tagadta a túlvilág és az isteni gondviselés létezését, az univerzum iránti csodálata és a kíváncsiság vezette végig életén. A New York Times szerint egyik utolsó üzenetében így fogalmazott: „Ne feledj felnézni a csillagokra! Próbáld meg értelmezni, amit látsz, és tűnődj el azon, mi hozza létre az univerzumot. Légy kíváncsi. És bármilyen nehéznek is tűnik az élet, mindig van valami, amit megtehetsz, és amiben sikerrel járhatsz” – osztotta meg gondolatait Stephen Hawking, aki mindössze 21 éves volt, amikor amiotrófiás laterális szklerózist (ALS), egy motoros neuron betegséget diagnosztizáltak. Az orvosok nem jósoltak neki hosszú életet, de ő rácáfolt ezekre és 76 évig élt.