A mai japán kultúra a hagyományok és a modernitás keveréke, ami részben a szumóbirkózók világára is igaz. Sokan még most sem tekintik őket igazi sportolóknak, pedig az életük még a nyugati élsportolóknál is feszesebb. Nincs luxusautójuk, se tengerparti villájuk, de vannak bőkezű szponzoraik és megszámlálhatatlan rajongójuk. Ezért azonban nagy árat fizetnek, ami az edzéseken túl a párkapcsolatukra is kiterjed. Misztikus, szigorúan hierarchikus rendszerükben ugyanis a szerelem luxus, a házasság pedig kiváltság.

Forrás: Shutterstock
A szumóbirkózók istállóiban a hierarchia az úr
Japán egyik legősibb sportjának gyökerei több mint ezer évre vezethetők vissza. Annyira régi, hogy még a szamurájok is tanultak belőle, ugyanis a szumóbirkózók mozdulataiból fejlesztették ki a jiu-jitsu harcművészetet. Ahogy teltek a századok, a szumó is átalakult, így vált a ma is ismert egyszerre vallási szertartássá, testi erőpróbává és életformává. Bár manapság már nők is választhatják a szumót, csak hobbiként űzhetik, a profi ligában nem indulhatnak. A hivatalos versenyzőnek készülő fiatal fiúk már kamaszként beköltöznek egy istállóba, vagyis egy szumóakadémiába, ahol zárt közösség várja őket, tele renddel és fegyelemmel. Az istállókban elfelejthetik a privát szférát − a szumóbirkózók együtt alszanak, esznek és edzenek −, valamint a szabad önrendelkezésről is le kell mondaniuk, hiszen az alázat alapelvárás. Minden nap hajnalban kelnek, négykor pedig már a szőnyegen gyakorolnak. A napi több órás edzés során fejlesztik a hajlékonyságot, a robbanékonyságot és természetesen az erőt, hogy a testük tökéletesen alkalmazkodhasson a harcosokéhoz. Igen, Japánban a szumót harcművészetként tartják számon.

Forrás: Shutterstock
Barátnő, házasság? Majd, ha végigjárta a ranglétrát
A fiatalabb szumóbirkózók amellett, hogy keményen edzenek, a rangban felettük állókat is kiszolgálják. Főznek, mosnak, takarítanak, de puffogásnak nincs helye, a legapróbb mozdulatukkal is ki kell fejezzék a tiszteletüket és az elkötelezettségüket. Előírják számukra, hogy mikor keljenek, egyenek, sőt, még a telefonhasználat is szigorú szabályokhoz van kötve − feltéve persze, ha engedélyezik számukra. Ebben a rendszerben amúgy is nehéz lenne fenntartani egy párkapcsolatot, de emiatt hosszú ideig nem is kell aggódniuk. Egy szumóbirkózó ugyanis csak abban az esetben házasodhat, ha eléri a sekitori rangot, vagyis a legmagasabb két osztály, a Juryo vagy a Makuuchi egyikét.
A szumósok élete sokkal jobban hasonlít a szerzetesekéhez, mint a sportolókéhoz. Testüket szentélyként kezelik, elméjüket fegyelmezik, érzéseiket pedig kontroll alatt tartják. Legalábbis hivatalosan így kellene történnie, mégis időről időre komoly botrányok övezik a sportolókat.
A 34 éves Ryūden Gōshi például négy év udvarlás után vette feleségül Mai Fukumaru ápolónőt, de alig telt el két év, és több viszonya is napvilágot látott. A Daily Mail információi alapján egyik szeretője ráadásul azt állította, teherbe is esett a szumóbirkózótól, a hallgatásért és a gyermek elvetetéséért pedig állítólag milliós összeget kapott. A pletykák 2018 óta sem csendesedtek el, Gōshi azonban egyszer sem kommentálta az ügyet.
Nem minden szumózó házassága tarkított botrányokkal, ezt erősíti a 35 éves Takayasu Akira és Konomi Mori kapcsolata is. A pár 2020-ban házasodott össze, azóta pedig két gyermekük született. Esküvőjük a Covid miatt igen szűkkörű volt, de 2023-ban egy újabb ceremónián már 700 vendég előtt mondták ki egymásnak az igent.
A szumóbirkózók világában tehát a szerelmet a szumótornákon nyújtott teljesítménnyel kell kiérdemelni, így a legmagasabb rang egyszerre jár sportelismeréssel és a házasság lehetőségével. Könnyű élet? Egyáltalán nem, nekik mégis megéri, hiszen milliók rajonganak értük, köztük csodaszép japán nők.


