A történelem legvéresebb éjszakái

1. Háború egy asszony kegyeiért

Ha iskolai tanulmányaidból nem is ugrik be pontosan a trójai történet, Brad Pitt tunikás képe bizonyára élénken megmaradt az emlékezetedben a Trója című film után. Időszámításunk előtt 1194 és 1184 között az akhájok és a trójaiak harcoltak egymással, a háború pedig azért tört ki, mert a trójai herceg, Parisz megszöktette Szép Helénát, a spártai Menelaosz szépséges feleségét. A csatákat földön és vízen vívták, a háború kimenetele azonban "fejben" dőlt el. A cseles Odüsszeusz ugyanis elkészítette a falovat, amelynek belsejében katonák várták, hogy a ma Törökország területén lévő erőd falai közé kerüljön a ló, és az éjszaka leple alatt felgyújtsák a várost. A tűz fényére visszatért a görög-akháj hajóhad is, amely látszólag visszavonult, és lemészárolták a trójai férfiakat, az asszonyokat és a gyermekeket pedig elhurcolták rabszolgának.

2. Szent Bertalan éjszakáján...

1572. augusztus 23-ról 24-re virradó éjjele Franciaország egyik legtragikusabb éjszakája volt. A francia király, IX. Károly békülni hívta hugenotta ellenfeleit (francia reformátusok) Párizsba, hogy békejobbot nyújtson nekik. Az apropó az ifjú navarrai király, Bourbon Henrik - aki a hugenotta párt egyik vezetője volt - házassága volt a francia király testvérével, Margittal. IX. Károly azonban parancsot adott a hugenották lemészárlására. A véres éjszakán egyes források szerint kétezren, más történészek úgy vélik, ennél sokkal többen, mintegy tízezren vesztették életüket. Többségükben a református hívők voltak az áldozatok, de a királyi sereg és a melléjük állt, felheccelt katolikus lakosság is megtizedelődött. A szörnyű vérengzés után IX. Károly egy összeesküvés leveréséről beszélt, francia és külföldi politikai illetve vallási ellenfelei azonban megtorlást emlegettek. A vallási háború így újra fellobbant Franciaországban, és csak a XVI. század végén kötöttek békét a felek.

3. A Romanovok tragédiája

95 évvel ezelőtt, 1918. július 16-án éjjel véget ért az orosz cárok története, amikor halálos géppuska-sortüzet zúdítottak ismeretlen katonák a Romanov dinasztia tagjaira illetve a velük lévő személyzetre egy jekatyerinburgi villa pincéjében. A kivégzőosztag biztosra ment azon a véres éjjelen, a golyózápor után bajonettekkel győződtek meg arról, hogy senki sem élte túl a mészárlást, majd a holttesteket savval leöntötték, hogy felismerhetetlenek legyenek, és lepedőkbe csavarva egy közeli erdőben temették el őket, ahol 1991-ben fedezték fel a holtakat rejtő tömegsírt.

4. A Kristályéjszaka

1938 novemberében Franciaországban meggyilkoltak egy német diplomatát, Ernst Eduard vom Rathot, akinek a halálát a német hatalom nem "hagyhatta" megtorlatlanul. Legalábbis megvolt az indok egy zsidók elleni támadásnak. November 9-ről 10-re virradó éjszaka több száz zsidó vesztette életét a zavargásokban, de a mészárlás mellett más szörnyű események is történtek Ausztria és Németország szerte. A katonák és a feldühödött tömeg zsinagógákat rabolt ki, zsidók otthonait és üzleteit rombolták le és temetők is a barbár pusztítás áldozataivá váltak, sokakat pedig az első koncentrációs táborokba hurcoltak.

5. 1945, Drezda

A II. világháború utolsó évében a brit és amerikai légierő szinte a földdel egyenlővé tette Berlint, Kölnt és Hamburgot, a legsúlyosabb károkat azonban Drezda szenvedte el. 1945. február 13-án éjjel kezdődött a megsemmisítő légitámadás, a Royal Air Force és a US Army Air Forces több hullámban bombázta a várost. Drezdában mintegy 20-25 ezer ember vesztette életét azon az éjszakán, de szinte teljesen megsemmisült a történelmi óváros, az ipari létesítmények és az infrastruktúra is. Azóta Drezda újjászületett, a város azonban sosem lesz olyan, mint a boldog békeidőkben.