Vajon ki az a Feri, és miért „hegy" egy teljesen lapos, repülőteret is magába foglaló terület neve? Pesti mesék cikksorozatunkban olyan jól ismert budapesti helyek nevének eredetét derítjük fel, amelyek számos érdekességet rejtenek, és magukban hordozzák a magyar történelem darabkáit is. Ezúttal Ferihegy következik.

Ferihegy jelenleg hivatalosan a főváros 18. kerületének és Pestszentlőrincnek az egyik városrésze, de a köztudatban leginkább az ország legnagyobb, sőt egyetlen igazán jelentős nemzetközi repülőterével azonosítva él. A reptér sokáig a nevét is viselte, és hiába keresztelték át néhány éve Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre, még manapság is sokkal többen emlegetik Ferihegyként. De ki az a Feri?

A válasz, mint mindig, Ferihegy történelmében rejlik. Évszázadokon át mezőgazdasági területként létezett a környék, illetve olyan községek álltak errefelé, amelyek a török hódítás során elnéptelenedtek. A 18. század első felében az akkor Szent Lőrinc-puszta nevet viselő birtok (a mai Pestszentlőrinc) és Vecsés területét Grassalkovich Antal gróf, az uralkodó Mária Terézia egyik fő bizalmasa szerezte meg, egyéb óriási földdarabokkal együtt a Duna-Tisza közén. A birtokai központjává Gödöllőt tette meg, majorságokat létesített, és a terület kezdett újra benépesülni.

A gróf halála után azonban az örökösei nem kezelték túl jól a családi vagyont, és egyes részeit pénzszűkében inkább bérbe adták. Így került át a 19. század elejétől a mai Ferihegy területe Mayerffy Xavér Ferenc irányítása alá, aki egy bajor sörfőzőmester gyermekéből lett a polgárosodó Pest egyik prominens személyisége, többek között a Ludovika, a Pesti Magyar Színház és a Városliget létesítésének bőkezű támogatójaként. Emellett elsősorban borászattal foglalkozott, és az 1830-as évektől virágzó mintagazdaságot hozott létre a környéken új épületek emelésével, új fajtákat nemesítő szőlőiskolával, majorságokkal. És őt lett az a bizonyos Feri, akiről a nevét kapta a terület, mert a látványos fejlődésnek induló környék lakó hálájukból és a „jó gazdával" ápolt közvetlen viszonyból következően így kezdték el emlegetni a területet. Egészen pontosan Ferihegy-pusztaként, mely elnevezés a 19. század közepén már térképeken is felbukkant.

Mayerffy Xavér Ferenc serfőzőmester, szőlész, a pestszentlőrinci Ferihegy városrész névadójaForrás: Wikipédia

Rendben, tudjuk már, hogy ki az a Feri, de miért -hegy? Ráadásul egy olyan terület, ami látványosan lapos – hisz repülőteret nem túl jó ötlet dimbes-dombos vidékre létesíteni. Az elnevezés egyik oka az, hogy nem volt azért teljesen lapos itt minden korábban. A Duna hordalékából és a rárakódott homokból létrejött síkságon ugyanis a szél időről időre kisebb homokdombokat emelt, a feljegyzések szerint egy 147 méter magasat is, ami a közbeszédben már lehetett „hegy". A másik ok pedig az, hogy az akkori köznyelvben a hegy szó tágabb jelentéssel bírt, mint manapság, és minden szőlőtermesztéssel foglalkozó területre ráragaszthatták. Szőlőt pedig termesztett bőséggel a környéken Mayerffy Xavér Ferenc, így lett a birtokából Ferihegy.

A névadó halála után különböző nemesi famíliák birtokába került Ferihegy, néhány évenként-évtizedenként gazdát cserélve. Végül a Vigyázó grófi családtól került át egy végrendelet révén 1928-ban a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonába. A repülőtér létesítésének szándéka már 1938-ben megfogalmazódott, mivel az akkoriban működő mátyásföldi és budaörsi repterek már kicsinek bizonyultak az egyre növekvő igények kiszolgálására. 1939-ben kiírták a tervpályázatot is, amit ifj. Dávid Károly (a Népstadion és a MOM Kultúrház későbbi tervezője) nyert el egy felülről repülőgépet formázó épülettervvel. 1942-ben megindult az építkezés (ekkor egyengették el a korábban említett homokdombot is), de a második világháború megakasztotta, sőt a háború végén lezajlott bombázások teljesen romba is döntöttek minden addigi építkezést.

Ferihegyi (ma Liszt Ferenc) repülőtér, 1956.Forrás: Fortepan / UVATERV

Hosszú évek munkája után így csak 1950-ben került sor a Ferihegyi Nemzetközi Repülőtér átadására. A repteret azután is folyamatosan bővítették újabb és újabb terminálokkal, kifutópályákkal, kiszolgáló épületekkel. Az 1960-as években Kelet-Közép-Európa legmodernebb repterének számított, de hogy aztán milyen gyorsan elmúlt felette az idő, azt jól jelzi az is, hogy az 1. terminál felvételi épülete ma már műemléknek számít. A Ferihegy név pedig 2011-ben vonult vissza, amikor a reptér új névadója egy másik Ferenc, Liszt lett. Azóta Ferihegy már csak egy városrészt jelent hivatalosan, de a legtöbbek fejében és száján még bizonyára hosszú évekig a reptér gondolatára is ez a név bukkan fel.