Pesti mesék: egy operáról kapta a nevét a főváros kedvelt kirándulóhelye

Forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára/Klösz György fényképei -
Pesti mesék Normafa Budapest
Clock icon
Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.
Bellini operája és a kor kedvelt színésznője a ludas a nevének születésében, egy itt álló óriási bükkfa határozta meg évszázadokig a képét, és mindig is a sportok és a kirándulás helye volt. Cikksorozatunkban olyan jól ismert budapesti helyek nevének eredetét derítjük fel, amelyek számos érdekességet rejtenek, és magukban hordozzák a magyar történelem darabkáit is – ezúttal a Normafára látogatunk.

„Normafa,
Hajdanidőn itt lengett lombod a szélben,
Ünnepi hegymászók vig dala szállt körüled,
Normafa,
Majdanidőn lombod közt éled az ének,
Győzve sivár közönyön, győzve dühös viharon."

Ez a vers fogadja egy emléktáblán a látogatókat Budapest egyik legkedveltebb kirándulóhelyén, a Svábhegy tetején található Normafán. A vers szövege egy konkrét fára utal, ami évszázadokon át állt az emléktábla jelölte helyen, és amiről a nevét is kapta a környék. Ez az óriási, ősi bükkfa vélhetően már akár a középkor óta uralhatta a környező területet, és olyan legendák kapcsolódtak hozzá, mint hogy épp akkor sarjadt ki a földből, amikor Mátyás király született, vagy minimum megpihent az árnyékában egy útja közben a király.

A legendás öreg bükk maradványa (1900) Forrás: Fortepan/Fortepan

Rendben, a Normafa névből a fát tisztáztuk, de honnan jön a Norma? Egy operából, Bellini azonos című klasszikus művéből, aminek egyik csúcspontja a címszereplő áriája. Ezt az áriát adta elő Schodelné Klein Róza énekes, a kor kedvelt színésznője, amikor 1840-ben a Nemzeti Színház társulata kiránduláson vett részt a környéken. Ennek az eseménynek a nyomán ragadt rá először magára a bükkfára a Norma fája név, ami aztán Normafára egyszerűsödött, idővel pedig az elnevezés átterjedt az egész itt elterülő rétre. A nevezetes bükkfa ma már sajnos nem található itt, mivel 1927-ben egy villámcsapás következtében kidőlt. A helyére 1962-ben ültettek viszont egy másikat, és emellé került az a bizonyos emléktábla Devecseri Gábor idézett versével 1967-ben.

Normafa nevének sztorija után lássuk a Normafa történetét! A természeti környezet, az itteni dús erdők a kezdetek óta vonzották a közeli városlakókat, akik gyakran látogatták a mai Normafa környékét különféle célokból. Ez sokáig leginkább vadászatot jelentett, ennek emlékét őrzi a Normafa melletti Disznófő neve is. De jellemző úticélt jelentettek a környékbeli zarándokhelyek is, mint például a zugligeti pálos kolostor. A 17. századtól kezdve pedig Buda és Pest erőteljes növekedésnek indult, így idővel egyszerűen a nagyvárosi létből való kilépés, természetben való kikapcsolódás lett az ideérkezők célja, a polgári életben egyre nagyobb létjogosultságot kapó, sőt divatossá váló kirándulás formájában. Erre aztán természetesen a vendéglátás is reagált, és egyre több nevezetes vendéglő is létesült a környéken.

Normafa lejtő, kilátás a Disznófő-forrás környékéről Fácános irányába (1880-1890 között) Forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára/Klösz György fényképei

A környéken lakó svábok szintén az itt álló nagy bükkfáról nevezték el a környéket Wetterbaumnak, ami magyar fordításban aztán Viharbükk lett – ez az elnevezés élt egészen addig, míg jött a Normafa. És hogy miért vihar? Mert a villám már korábban is sokszor belevágott a terület fölé magasodó óriási fába. Hogy mennyire régóta a főváros kedvelt kirándulóhelye a Normafa, azt jól mutatja, hogy már 1844-ben megjelent róla az első útikönyv a környék túraútvonalaival, és már 1871-ben megépült a fogaskerekű a Svábhegyen, amit 1890-ben meghosszabbítottak egészen a Széchenyi-hegyig is.

A sportok is végigkísérték a Normafa történetét az elmúlt évszázadokban. Már a vadászat is tekinthető korabeli sportnak, a polgári létforma elterjedésével pedig aztán szélesebb néprétegek számára is elérhetővé váltak a különféle, hobbiból űzött testmozgások. A Normafa környékén autóversenyeket is rendeztek már a sportág hőskorszaka, az 1920-as évek idején is. De ami igazán jellemző sport errefelé, az a síelés: már 1895-ből találhatók feljegyzések az itteni sísportról, az 1920-as években pedig két síugrósáncot is építettek itt. A síelés és szánkózás azóta is megmaradt, épp csak a hó hiányzik hozzá immár a legtöbb téren. De kirándulóhelyként, és Budapest egyetlen olyan közterületeként, ami egy opera szereplőjéről kapta a nevét, Normafa örök.

Életre kel a szemét - Lenyűgöző portrékat készít a selejtből egy török művészhttp://www.life.hu/kultura/20220117-eletre-kel-a-szemet-lenyugozo-portrekat-keszit-a-selejtbol-egy-torok-muvesz.htmlEgyre általánosabb itthon is, hogy újrahasznosítunk. Ne csak szelektíven gyűjtjük a szemetet, hanem megpróbálunk új életet lehelni régi tárgyainkba. Egy török művész azonban extrém magas szintre emelte mindezt. KultúraOrigoSzemétből alkot miniatűr világot egy magyar művész - Galériahttp://www.life.hu/kultura/20220113-miniatur-alkotasokkal-harcol-a-termeszetert-egy-magyar-muvesz-galeria.htmlÉveken át tartó munkával épült fel egy magyar művész miniatűr világa. KultúraOrigo

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.