Ki volt az az Örs vezér, és miért épp róla neveztek el fontos teret a vezérek közül? Mi feküdt itt a lakótelepek megépülése előtt? Miért itt található a metró végállomása, amikor eredetileg a Népstadionig járt volna? Pesti mesék cikksorozatunkban a főváros egyik legkevésbé kedvelt, de különleges történetű terével foglalkozunk.

Ugyan szinte mindenki így emlegeti, sőt még a tömegközlekedési eszközök itteni megállójának neve is Örs vezér tere, de valójában nem így hívják ezt a közterületet. A hivatalos neve Örs vezér tér, de korábban már volt „tere" is, csak akkor ezt másképp írták. Hogy miként, és hogy miért épp Örsről neveztek el központi teret Budapesten a régi magyar vezérek közül, miközben a többiekről nem, az kiderül a környék történetéből.

A 14. és 10. kerület határán fekvő Örs vezér tér környéke a magyar történelem évszázadai során nagyon későn népesedett csak be, sokáig erdős-mocsaras vidék feküdt itt, akkoriban még messze Pest városának határán és falain kívül. Ahogyan most, úgy a múltban is mindig erősen meghatározta a területet a közlekedés. Errefelé húzódott a Pest városából Kerepesen át Hatvanig tartó országút, ami igazán a 17. században épült ki. A 19. század végén pedig már nem csak gyalogosan vagy szekéren, de vonaton is lehetett ezen az útvonalon közlekedni, hiszen a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság elindította a mai Keleti pályaudvarról Rákosfalván át Cinkotáig menő járatát.

Zugló és Kőbánya területe is a 20. század elején kezdett benépesedni, először az iparosodás, üzemek, gyárak épülése jellemezte a környéket, majd a két világháború közti időszakban megjelentek a lakóházak, és kialakult a máig is meglévő sugaras útszerkezet is. Zuglóban pedig ezeket az allé jellegű, az útpályákat fasorral elválasztó utcák közül többet is a honfoglaló vezérekről neveztek el, máig él az Álmos vezér útja, a Vezér utca és az Örs vezér útja neve is. Amikor pedig 1932-ben nevet kapott az akkor még városszélinek számító, alig beépített mai Örs vezér tér, akkor vélhetően az ide vezető Örs vezér útja volt az ihletadó. De ki volt az az Örs? Hiszen a honfoglaló hét vezér nevét a szokásos Árpád, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm felsorolásból ismerjük, ebben pedig bizony nincs egy Örs se. A megfejtés abban rejlik, hogy a honfoglaló hét vezér neve több verzióban maradt fenn, az említett és közkeletűvé lett változat Anonymustól származik, de a Kézai Simon-féle Gesta Hungarorum és a Képes krónika is más névsort ismertet, és ott szerepel Örs vezér is.

Kerepesi út - Örs vezér tere sarok, 1955.Forrás: Fortepan / Samodai József Zuglói Helytörténeti Műhely

Az 1932-ben kijelölt új közterület neve még Eörs vezér tere helyesírással szerepelt, csak 1970-ben lett Örs vezér tér. 1970 más tekintetben is fontos dátum a tér történetében, lényegében ekkor vált igazán fontos fővárosi helyszínné a 2-es metró végállomásának megépülésével. Hogy korábban mennyire nem volt az, azt jól mutatja, hogy a metró vonala az eredeti tervek szerint csak a Népstadionig (mai Puskás Ferenc Stadion) húzódott volna, és ott lehetett volna átszállni a HÉV-re – ennek nyoma a metrómegállóban látható négy vágány. Az utolsó pillanatban azonban meghosszabbították a metrót az Örsig, mert közben ott nagyszabású lakótelep-építések kezdődtek, és a több tízezer panelba beköltöző ember számára szükségessé vált a tömegközlekedés biztosítása. De hogy még ekkoriban is mennyire csak közlekedési csomópontnak számított inkább az Örs, mint valódi, közismert térnek, az abból is látszik, hogy a kiépülő metró és a HÉV végállomását is eleinte inkább Fehér úti állomásnak hívták az ide vezető egyik utca nyomán.

Örs vezér tere metróvégállomás, 1970.Forrás: Fortepan / UVATERV

A hetvenes évektől kezdve aztán gyorsan benépesült és körbeépült a tér, a Fehér úti állomásokból is hamar Örs vezér tere állomások lettek. A tér történetének következő fontos eseményét az jelentette, amikor megjelentek itt a nagyáruházak, körülbelül tízévente egy-egy újabb meghatározó. 1980-ban az ország első „nyugat-európai stílusú" üzletközpontja, a Sugár, majd a rendszerváltáshoz kapcsolódva 1990-ben az Ikea, 2002-ben pedig az Árkád pláza. A máig elsősorban közlekedési csomópontként és vásárlás céljából látogatott környékként funkcionáló Örs vezér tér életében a következő jelentős fejlemény az lehet, amikor megvalósul végre a 2-es metró és a HÉV régóta tervezett összekapcsolása.