Pesti mesék: háromszor telepítették ki kegyetlen módon Soroksár lakosait

Pesti mesék városrész Budapest város Soroksár
Clock icon
Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.
A honfoglalók szálláshelyet, a rómaiak erődöt állítottak itt, egy földesúr igyekezete révén lett belőle város, titokzatos a nevének eredete, ma pedig ez a főváros legfiatalabb kerülete. Pesti mesék cikksorozatunkban ezúttal Soroksárra utazunk.

Budapest legfiatalabb kerülete, a főváros pesti oldalának legdélebbi részén elhelyezkedő Soroksár csak kerületként ilyen fiatal. Ez a terület ugyanis a régészeti leletek tanúsága szerint már az őskorban is lakott volt, a bronzkori kultúrákból pedig gazdag kincsek kerültek itt elő a földből. A rómaiak idején egy erőd állt a mai Soroksár területén, ami a Duna túlpartján, a mai Nagytéténynél álló erődpárjával együtt védte Pannónia provincia határát és az itt található fontos dunai átkelőhelyet. Ezt az átkelőt pedig a honfoglaló magyarok is megtalálták maguknak, akikről tudjuk, hogy az egyik törzsük a Csepel-szigeten hozta létre a központi szálláshelyét, ennek emlékét őrzi a Soroksár melletti Taksony település neve is.

1938.a Ráckevei (Soroksári)-Duna partja, a túlparton Soroksár, Molnár-sziget. Forrás: Fortepan / Schmidt Albin

De honnan jött Soroksár különös neve, és mit jelent?

1067-ból származik az az oklevél, ami először említi a települést, ekkor még Swrwk néven. A 13. századi történetíró Anonymus már Surcusar néven említi, noha ez esetben nem egyértelmű, hogy a településről, vagy az itt húzódó (ráckevei) Duna-ágról van-e szó nála. A település viszont biztosan ebből a szóból kapta a nevét, a szó jelentésének megfejtésén pedig nyelvészek sora dolgozott már. Teljesen biztos megoldása nincs, de a leginkább elfogadott elméletet Pais Dezső állította fel, aki szerint a Surcusar első fele 'sarok, kanyarulat' értelmű, a 'sar' pedig folyó mocsarát, vagy mocsaras folyót jelenthetett.

A tatárjárás idején a település elpusztult, és csak másfélszáz évvel később, 1390-ben említi újra egy forrás, ekkor már a Soroksári család birtokában lévő faluként. Soroksár területe a Dózsa-féle parasztfelkelés idején is fontos szerepet játszott, amikor a keresztes háborúra gyülekező, később viszont forradalmat kirobbantó csapatok itt szálltak meg. A török megszállás aztán ismét elpusztította Soroksárt, miként a többi Pest környéki települést is. Teljesen elnéptelenedett a környék ismét közel másfélszáz évig.

Soroksár történetének leginkább meghatározó figurája Grassalkovich Antal, aki egy horvát származású felvidéki család tagjaként lett először ügyvéd Pesten, majd a tehetsége és ambíciói révén gyorsan magasra emelkedve királyi kamarai tanácsos. Az ő birtokába került Soroksár és a környező területek is a XVIII. század elején, és a gyéren lakott pusztákba ő kezdett el a mai Németországban toborzott sváb parasztcsaládokat betelepíteni. Ez lassan haladt, 1728-ban még 20 család sem lakott Soroksáron, és az 1744-es összeírás mutatott először jelentősebb számú lakosságot, a svábok mellett frank származásúakat is. A két népcsoport sokáig nem is keveredett a faluban, külön utcákban laktak, és nem házasodtak egymás között, de egy-két generációval később ez természetesen már feloldódott. Grassalkovich idővel azt is el tudta érni Mária Teréziánál, hogy Soroksár vásártartási jogot kapjon, ez pedig a korban egy település egyik legfontosabb fejlődési lehetőségének számított – olyannyira, hogy Soroksár faluból rövid úton hivatalosan is mezőváros lett. A mezőváros ma is álló temploma 1758 és 1760 között épült meg, egy városhoz pedig iskola is dukált, aminek épületét 1763-ban húzatta fel a földesúr Grassalkovich Antal.

Soroksár 1872-ben lett mezővárosból nagyközség, amikor kivált belőle Kispest és Szentlőrinc is. Ekkoriban még a lakosságnak mindössze 17,9%-a mondta anyanyelvének a magyart, de ez gyorsan megváltozott a millennium környéki magyarosítási lázban, amikor nemcsak rengeteg külföldről betelepült család változtatta meg a vezetéknevét magyarra, de például az összes soroksári utca is ekkor kapott magyar nevet. A 19. század végén létesült az első pályaudvar is Soroksáron, ami fontos szerepet játszott a fejlődésében, a 20. század első éveiben pedig létrejött az első helyi újság és futballklub is.

A második világháború sok szenvedést hozott a soroksáriak számára. A nácik és nyilasok a helyi zsidóságot deportálták, a bevonuló oroszok a munkaképes nőket és férfiakat vitték el a Szovjetunióba munkatáborokba. De a béke megszületésével sem jött el a nyugalom korszaka, mert 1946-ban a sváb származásúakat telepítették ki Németországba pusztán a származásuk miatt – csak Soroksárról több mint ötezer, gyakran generációk óta Magyarországon élő, magyar identitású embert.

1950-Soroksári út Forrás: ADOMÁNYOZÓ Magyar Rendőr

Soroksár önálló településből 1950-ben, Nagy-Budapest létrehozásakor lett a főváros része, akkor még Pesterzsébettel együtt alkotva a XX. kerületet. Ez a rendszerváltás után változott meg, amikor egy helyi népszavazás az önállósodás mellett döntött, így Soroksár saját kerületet kapott, a XXIII. számú legfiatalabbat.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.