Janicsák Veca: Ha valaki most utál engem, nem baj!

"A világ nem mindig mosolyog rád.... Régen hogy viselted a kritikákat?

Rosszabbul kezeltem, de már jobban a helyére tudom tenni.

Hol a helye?

Egy másik polcon. Nem a szeretet polcán, hanem a legfelső polcon, ahova nem nagyon kell felnézni. Az elején engem is megérintett, de egyszer úgy döntöttem, hogy nem érdekel, és onnantól kezdve lepereg. Bezártam a lelkem. Csak a jó felé nyitok. Mindig hosszú távon gondolkoztam. Ahol most vagyok, az semmi ahhoz képest, amit énekesnőként el szeretnék érni. Ha valaki most utál engem - nem baj, lehet, hogy majd a második lemezem után azt mondja, hogy na, mégiscsak jó, amit csinál ez a csaj...

Lemezekre készülsz. És továbbtanulni?

Agrárra szeretnék majd menni...

Én nem látom a gumicsizmás énekesnőt..

Én igen! Mindig is gumicsizmás voltam. Elmentem a lovardába, pacikat simogattam és közben is énekelgettem. Én ezt a kettőt el tudom képzelni együtt. Például, hogy énekelek egy lovaskupán, aztán lemegyek a lovakhoz, megnézem, jól van-e a lábuk, és bekötözgetem, ha kell. Szeretném, ha úgy lovazhatnék, hogy értek hozzá. Az agrár 3 év, és utána van egy mesterkurzus, lótenyésztő szakmérnök - azt szeretném elvégezni. Engem ez nagyon érdekel. Az énekesnői pályafutásom úgy látom, hogy pörgök akárhány évig, de aztán ezt már háttérbe helyezem, és előre kerül a család és a lovazás. Akkor majd évente rendezek 3 koncertet, viszont az telt házas legyen! Hogy érezzem, hogy szeretnek és számomra is boldogság legyen. Soha nem akarok kiégni ebben a dologban, és erre vigyázni is fogok."

Az interjú folytatását hétfőn olvashatod a Life.hu-n!