Varga Viktor már gyerekkorában is aktokat festett

Varga Viktor apja, nagyapja és dédapja is festőművész volt, így nem rejtély, hogy Viktor kitől örökölte a művészi géneket.

"Amikor apukám festette az aktmodelleket, akkor mindig bekéredzkedtem, és rajzoltam én is. Az óvodában is ez volt a hobbim: a lányok sorakoztak az asztalnál, én bebújtam alá egy rajztáblával, és lerajzoltam őket, amikor lehúzták a bugyijukat. Ez sajnos egy ponton abbamaradt, mert az óvó nénik szóltak a szüleimnek, hogy ilyet nem szabad csinálni. Így kezdődött a festőkarrierem. És mi más lenne a témám, mint az ember, azon belül a nő. Imádom őket" - kezdte az Origónak adott interjújában.

Viktor a szobraihoz olyan alapanyagokat használ, amelyeket a Duna vet partra. Mikor ezeket a tárgyakat megfogja, máris tudja, mi fog készülni belőlük.

Az énekes szereti az embereket, és arról, hogy az emberek szeretik-e őt a következő a véleménye: "Az utcán száz emberből egy szól rosszat, de csak azért, hogy valami kapcsolatot teremthessen velem. Én ezeket ki szoktam játszani: ha beszólnak, 'hogy nézel ki?' akkor visszakiabálok, hogy 'köszi, jól'. Mindig van valami hülyeség, ami az adott témába kapcsolódik. Ha látják, hogy hozzájuk szólok, tudok kommunikálni, akkor meglepődnek. Nem szabad sztároskodni, mert ilyen nincs. Mindannyian sztárok vagyunk, mindannyian csillagok vagyunk."

A megdöbbentő esetet, miszerint Viktor megcsókolta a Mona Lisát a Louvre-ban, így véleményezte: "Csodálatos élmény volt."