Franco Marco: "Tök jó pasi vagyok" - Szily Nóra interjúja

Franco Marco párkapcsolat férfi Szily Nóra
Clock icon
Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.
Az első interjú, amit Franco Marco adott. Az első interjúm, amit chaten készíthettem (izgultam is!), mert őurasága továbbra is őrzi inkognitóját. A titokzatos provokátor, akinek most jelent meg a könyve, aki megnevettetett, meghökkentett, elgondolkodtatott - és belopta magát a szívembe.

Fotó: Mudra László [origo]
Fotó: Mudra László [origo]


Szia, te "Nemtudomki"!

Franco Marco. Nem szóltak, hogy én leszek?

Azt tudom, de alaposan kimozdítottál a komfortzónámból - hiányzik a tekinteted, a hangod, a gesztusaid.

Értem, de gondolom, szereted a kihívásokat. Olyan bátornak tűnsz - és őszintének.

Annak tűnök, és igyekszem. De miért fontos az inkognitó? Miért nem találkozhattunk? Gondolod, hogy kikotyognálak?

Nem tudom. Nem ismerlek. Talán nem.

Biztos, hogy nem, de számítana, hogy egy köpcös pocakost vagy egy atlétikus pasit látnék? Netán egy vörös hajú szemüvegest?

Nem tudom. Számítana. Talán igen. Mindig számít. A küllem befolyásolja a tudatot. A szemüveg mindenképp!

Az van neked - igaz? Mögötte milyen színű a szemed?

Fontos lenne tudnod?

Alkossam meg a saját Marcómat inkább, mint ahogy annyi nő teszi?

Mindenképpen! Kíváncsivá tettél. Hogyan néz ki a te Marcód?

Az most fog alakulni - de súgj, kérlek. Mit szeretnél? Milyen legyél nekem? Aztán majd meglátjuk...

Franco Marco vagyok. 39 éves. Budapesti, heteroszexuális férfi. Van véleményem, néha el is mondom. Tanácsokat nem adok. Ne is kérj.

Sóhajtottam... Anno miért vállaltad ezt a játékot? Nem velem, hanem a hölgyekkel, csajokkal. Mire voltál kíváncsi?

Ez nem játék. Teljesen komolyan csinálom. Mindig azon gondolkodtam, hogy miért veszik be a nők mindenféle korlát és gátlás nélkül azokat a baromságokat, amikkel a pasik etetik őket. Vakon szaladgálnak férfikézben, férfi irányítással. Folyamatosan ezt láttam. Gondoltam szólok, hogy így könnyű hasra esni. A Life.hu nyitott volt rá, hát elkezdtük.

"Mindig azon gondolkodtam..." - ezt mondtad. Mióta és miért?

Nézelődtem magam körül, érdekeltek a kapcsolatok. Hallgattam és figyeltem, hogyan beszélnek egymással a férfiak és a nők valamiről, miközben pontosan tudták, hogy mást gondolnak közben. "Annie Hall-szindróma" - tudod, a film végén, amikor válnak. Bosszantott. Ennyi.

Te nem etettél soha senkit? Hisz férfi vagy. Mindig azt mondtad, amit gondolsz?

Etettem persze. Hisz férfi vagyok. Sokszor magamban tartok lényeges dolgokat, amelyeket gondolok, érzek, tudok. Így egyszerűbb, de mindeközben nem csapom be magamat. Tudom, hogy szar van, ha szar van. Nem nézek el mellette... Jó veled beszélgetni. Mondták mások is? Egyszer akár össze is futhatnánk.

Tipp! Ördög Nóra, ahogyan még sohasem láttad! Kattints a galériáért!


Ez felért egy csokor rózsával, na, de folytassuk. Őszinteségre neveltek? Engem igen. Nem könnyű pálya... Kockázatos.


.

Fotó: Mudra László [origo]
Fotó: Mudra László [origo]


Megtanultál füllenteni?

Meg, de nem ez a lényeg. Bár a hazugságok sokáig megnehezítették az életemet. Te kinek hazudtál utoljára? Őszintén!

Bocsánat! Itt én kérdezek!

Ja, az más! Jó, akkor jöjjön a válaszom: ma persze más vagyok, mint akkor, amikor hétévesen meghoztam a döntést a kamuzásról, de az élmény befolyásolt, mert tévesen azt erősítette meg bennem, hogy hazugsággal könnyebb boldogulni.

Mikor jöttél rá, hogy nem működik? Vagy legalábbis macerás...

A hazugság működik, de csak rövidtávon. Aztán elkerülhetetlenül jönnek a bukták. Na, azokból elegem lett.

Hány éves korodra?

Idén márciusban.

Ne viccelődjünk, hé! Ámítani próbálsz?

Dehogy. Hosszú, nehéz megtisztuláson vagyok túl. Haha. Egyébként tényleg hosszú folyamat volt, amíg megéreztem és átéltem, az igazság borzongatóan kéjes ízét...

...és fájdalmát...

Így van. De valahogy a végén mégis jobb lesz. Elengeded, leteszed a terhet, amit a válladon cipeltél. Ez nagy megkönnyebbülés.

Tipp! Házi kedvencek őrült jelmezekben. Vicces vagy beteg? Kattints a galériáért!




Mi segített, ki segített, mi "kényszerített"?

Senki és semmi. Vagy inkább minden és mindenki. Talán a felnőttség. Igen. Hogy elég magabiztos lettem, és elhittem, hogy elég, ami vagyok, nem kellenek a buta hazugságok, hogy szebbnek lássák az arcomat.

Te nem láttad elég "szépnek" magad? Vagy úgy érezted, mást vár el a világ?

Több akartam lenni. Jobb. Mert a jobbat mindenki csillogó szemmel nézi. Imádtam a csillogást, és vágytam is rá. Finom volt a lehelete. Most már inkább a töltött paprikát szeretem puha, meleg kenyérrel. Rájöttem, hogy annak jobb a szaga.

De miben nem érezted magad elég jónak, csillogónak?

Általában nem. Úgy gondoltam, hogy sokkal több kellene ahhoz, hogy "valaki" legyek, és közben egyre kevesebbnek éreztem magam. Nincs konkrétum. "Béna közérzet." Van ilyen - nem? Csak nálam évekig tartott.

Béna közérzet van. Ismerem, de mára már szerinted "jó pasi" lettél - a mai elvárások szerint?

Persze. Tök jó pasi vagyok. Nézd meg a fotóm. Hihihi. Egyébként fogalmam sincs. Mit tudom én? Tényleg, mik azok a mai elvárások?

Inkább téged néznélek meg, nem ezt a fotót. A férfiakra vonatkozó sztereotípiák pedig a neked írt levelekből is kiderülnek - nem?

Engem látnál? Miért? Lényegem nem a testi lényem miatt érdekes. A gondolat fontos, nem a porhüvely - szerintem. A sztereotípiák? Kiderülnek, persze. Furcsa nézni, látni, szembesülni azzal, hogy mennyire egyformák a nők, ha bajban vannak.

Fotó: Mudra László [origo]
Fotó: Mudra László [origo]


Te írtad korábban, hogy a küllem befolyásol, de inkább a (ki)sugárzás, szerintem. Mire jöttél rá, a nők "egyformasága" kapcsán - ha bajuk van? Összeállt benned egy "tematika"?

"Megcsaltak", "Megcsalom", "Nős pasim van", "Nincs pasim", "Nem megy a szex", "Csak mással megy", "Nem értem a férfit", "Akkor sem", "Soha nem", "Kivagyok", "Nem bírom ki", "Segíts kérlek!" - van választék bőven.

Volt benned kétely, hogy egy "fantom" őszinteségrohamot indíthat el valakiben?

Persze. Kezdetben nem értettem, miért mondják el őszintén, részletesen a bármit a bármiről nekem. Később megértettem, hogy sokaknak így könnyebb. Bele a nagy üres zsákba, ahogy a csövön kifér - kendőzetlenül. Aztán jöhet a válasz, valakitől, aki pont olyan, amilyennek ők képzelik. Így aztán hamar megszokták az olvasók, hogy csak "majdnem" látnak. Az utóbbi időben pedig egyre többen írják, hogy jobb is így, már nem is akarják tudni, ki vagyok, pedig tudják. Én vagyok a Franco Marco, ők már értik. Mindegy, kiből jön a szó, ha hasznos.

A hasznosságodban sosem kételkedsz? Keményen, humorral, cseppet sem kertelve odaszólsz. Segíteni akarsz, vagy gondolkodtatni?

Nem tudok segíteni. Nem vagyok szakember, se jós, se látó. Elmondom a véleményem. Próbálom megértetni, hogy a pasik adott szituációban mit, miért tesznek. Megdöbbentő, hogy a nők mennyire nem értik a férfiakat. Elhisznek bármit...

De szerinted miért van ez így? Hol a hiba? Egy nyelven, de mégsem egyet beszélünk?

Hol a hiba? Nem tudom. Úgy tűnik, hogy valahogy jobb hinni a puha, lila ködben úszó hazugságban, mint a koromfekete tényekben. Lehet, hogy a színeken múlik.

A színek tényleg szebbek. A fekete komor, lehet a gyász színe is...

Ha gyász van, gyászoljunk. Ha öröm, lehet mosolyogni, de ha veszteség ér, ne csináljunk úgy, mintha épp most csókolt volna szájon a boldogság.

Tipp! Az ikrek búcsúztak az X-Faktortól. Kattints a galériáért!


Szerinted ez a "színhajkurászás" csak a nőkre jellemző?



Tarts ki, vagy hozz egy szendvicset, de még maradj, kérlek!



Mondd, neked mikor vágták fel a nyelved?



Fel, de nekem tetszik! De tényleg! Hogy bátorodtál fel? Mégiscsak felelősségteljes az, amit csinálsz - vagy nem annak éled meg?



Tanultál pszichológiát?



Kérdésre kérdés? Igen vagy nem?



Kuncogok... Megkedvellek lassan.




Fotó: Mudra László [origo]
Fotó: Mudra László [origo]


Na, ezen a bókcsatán túl - visszakérdeznék: mitől vannak betojva a pasik?

Tőletek. Hogy nem elég nagy a farkuk, a hatalmuk, az erejük, hogy kevésnek érzik magukat, ezért kevesek lesznek, összeesnek, kipurcannak, aztán vége, és tényleg vége. Néhány alfahím persze üvöltözik szerteszét, de egyre nagyobb lendülettel farolnak be az alfanőstények is, kiadós pofonokat osztogatva a béna bétaférfiaknak.

Kasztráljuk a férfiakat - mármint az "erős nők"?

Persze. Erre vagytok szocializálva, és eközben egy hosszabb péniszt növesztetek. Csak úgy. Magatoknak.

Akarta a fene. Szerintem.

Az már mindegy, ki akarta. Ez van. Szomjas lettem - vized van?

Van víz, tea, bor, pezsgő, pálinka - mit kérsz?

Pálinkát. Az férfias. Még ha nem szeretem, akkor is.

Nesze, már megint a férfiszerepnek való megfelelés...

Nyilván. Hülye leszek nem megfelelni.

Most már felnevettem, vicces, így magányosan a gépnél... De figyelj! Hol a határ? Van számodra tabu a leveleket böngészve?

Hogy érted? Hogy van-e olyan levél, amit nem olvasok el? Nincs. Olyan nincs. Tabu sincs.

De olyan van, amire nem válaszolsz?

Van. Képtelen vagyok mindenre válaszolni. Nagyon sok levél jön.

Csak a mennyiség szab határt?

Nem. Néha nem is akarok.

Mikor, mire nem?

Ha nem inspirál válaszra, akkor nem megy. Nincs mindenről véleményem. Lehet ilyen, nem?

Lehet. Amúgy mióta írsz? Lenyűgöz, ahogy bánsz a szavakkal. Anno ötös voltál magyarból?

Nem. Hármas. Na jó, alig hármas. A gimiben sokszor mondta a magyartanárom, hogy mindenképpen reáltárgyat válasszak továbbtanuláskor, humánt semmiképpen ne, mert ha mégis, akkor sok csalódás ér majd az életben. Többször égetett az osztály előtt, mikor felolvasott néhány mondatot a fogalmazásaimból. Mintegy példaként. Hogy így semmiképpen ne. Azt hiszem, kicsit felbosszantott a tanár úr - nagyjából örökre.

Stréber kiskölök voltál?

Nem tudom. Inkább igen. Szerettem, ha dicsért Ildikó néni, a másodikos tanítóm, de lehet, hogy csak azért lelkesedtem annyira, mert tök jó melle volt és nem hordott hozzá melltartót. Imádtam, ha kihív a táblához, mert közelről bámulhattam a bimbóját. Mellesleg tanulni is szerettem. Olyan furcsán bizsergető volt, hogy egyre többet tudok a világról. Hm... igen... stréber voltam, nem szégyellem. Nagykölök koromra azért kinőttem ezt.

Tiéd volt az első szó, vagy inkább az utolsó... Hm?

Akkoriban? A tök utolsó. Volt mit bepótolnom.

Biztosan sokat olvasol. Miket?

Sokat, sokfélét, sokszor. Most épp az Utas és holdvilágot olvasom újra. Hangulatjáték. Szeretem.

Szerinted hogy áll a férfi-nő/nő -férfi meccs a tapasztalataid, benyomásaid alapján?

1-0 ide. Én belőttem a gólom.

Miért? Kinek? Te... És a többi hím?

Mert pasi vagyok és magunknak drukkolok, de szeretem a nőket, ezért szurkolok, hogy egyenlítsetek. Talán kéne egy jó kapus. Akkor nem nyelnétek be mindent. Egyébként a többi hímet nem ismerem, de most, hogy mondod, majd figyelek...

Mitől lehet jó nő valaki szerinted?

Legyen nyitott. Minden szempontból!

"Nyitott minden szempontból..." - az mit jelent?

Aggyal, testtel, lélekkel. Bátran!

Meddig maradsz Marco? Meddig akarod csinálni?

Nem tudom. Ha már nem lesz mit mondanom, abbahagyom. Feleslegesen felesleges beszélni - nem?

Végül, éhségedet oldandó: tudnék kínálni olasz szárított sonkát, kis ruccolával, paradicsommal, parmezánnal, olívaolajjal - jöhetne?

Marco vagyok, tehát jöhet! Bagettes? Mert akkor leveszem a szemüvegem - de csak a tisztánlátás miatt...

Napi tipp Franco Marcótól:

"A könyv az egyik legfontosabb információhordozó médium. Leginkább kötött lapokból áll. A papírlapokra felvitt jelek hordozzák a lényeget. A szövegként rögzített információt olvasni kell. A könyv oldalait számozzák, a tartalom részei közötti eligazodást külön tartalomjegyzék segíti. A könyv manapság nyomdaipari sokszorosítással előállított tömegtermék. Nekem is van már könyvem. Vegyétek és egyétek."

Itt (olcsóbban) megrendelheted Franco Marco első könyvét!

Íratkozz fel Marco Hírlevelére, ahol személyesen is kérdezhetsz tőle. Marco a beérkező levelekre a Life.hu oldalán válaszol! Barátkozz Marcóval a Facebookon és az Iwiwen is!


Tipp! Ijesztő maskarákban buliztak a celebek! Kattints a galériáért!



Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.