Nőként a startupok világában - Interjú Csillag Zsuzsival

A Süel márka egy családi vállalkozás, amit a 90-es évek elején, egészen pontosan 1992-ben Zsuzsi édesanyja alapított. Zsuzsi mondhatni belenőtt a divatszakmába, 16 éves kora óta tervezett ruhákat a vállalkozásnak, ám eleinte mégis egészen más irányban tanult tovább, és indult el az életben. A Közgázon szerzett diplomát, majd egy multinacionális cégnél dolgozott és szerzett tapasztalatot. A Süelhez végül 2008-ban csatlakozott, magával hozva fiatalos lendületét és számos innovatív ötletét.

Mennyire volt tudatos ez az irány a karrieredben? Szüleid nem próbáltak győzködni, hogy a kitérő helyett rögtön a divatszakmában kezdj tanulni és a családi vállalkozásnál dolgozni?

A szüleim abszolút nem győzködtek, édesapám még mondta is, hogy mindenképpen menjek el egy multihoz, mert olyan nincs, hogy én ide bármilyen munkatapasztalat nélkül csak úgy becsöppenjek. Minden döntésem tudatos volt. Tudtam, hogy majd vissza szeretnék kanyarodni a családi vállalkozáshoz, de előtte mindenképpen más területen is szerettem volna tapasztalatot szerezni. A Közgáz után egy multinál dolgoztam, és nagyon sokat tanultam. Később egyébként a London College of Fashion gépi kötés, kötöttáru tervezés kurzusait is elvégeztem, de tény, hogy a legtöbb tudást munka közben, a gyakorlatban szereztem. Mikor 2008-ban csatlakoztam a vállalkozáshoz, egy elég komplex átalakításon esett át a márka.

Milyen volt régen a Süel, és 2008-ban min változtattatok?

Régen teljesen más volt a piac, nem volt ekkora, illetve ilyen intenzív verseny. Anno nagyker központtal indultunk, és a kereskedők főleg vidékre szállították a termékeinket. Ez a vonal aztán szépen lassan kezdett eltűnni. Közbeszólt a válság, betörtek a plázák, a multikkal kellett versenyezni és a kereskedőink nagyjából 70 százaléka becsődölt. Akkor döntés elé kerültünk: befejezzük, vagy újrapozícionáljuk a márkát.

Részemről teljesen egyértelmű volt, hogy rengeteg potenciál van a Süelben, és ezzel szeretnék foglalkozni, így nem sokkal később felmondtam és belevetettem magam a munkába. A nagykereskedés megmaradt, de előtérbe hoztuk a saját márkaboltokat. Először átalakítottuk a teljes termékportfóliót, megjelentek a színek és az extrém kötött irányvonal, aztán az árazással foglalkoztunk, végül újabb eladóhelyeket szereztünk és elkezdtük a márkaépítést. Ez egy teljes körű újrapozícionálás volt.

Mennyire volt nehéz a magyar piacon életben maradni?

Nehéz volt. Van egy varrodánk, egy kötödénk, ahol emberek dolgoznak, és amit fenn kell tartanunk. Le kellett kötnünk a gyártási kapacitást és emiatt szükség volt a termékportfolió differenciálására. A „basic" vonalunkba olyan, relatív alacsonyabb árkategóriába tartozó termékek tartoznak, amelyek jól variálható, egyszínű alapdarabok. A limitált szériában készülő modellek tervezése is beindult. Itt rengeteg izgalmas, egyedi színt, illetve fonalat használunk és érdekes, formabontó mintákat variálunk. Természetesen ezeknek az ára is magasabb, de nem is jön szembe az utcán. Tavaly beindítottuk a prémium vonalunkat is, ahol teljesen természetes alapanyagokkal, illetve sokkal több kézi megoldással operálunk.

Kötött áru gyártással viszonylag kevesen foglalkoznak itthon, mivel magasak a belépési költségek és komoly „know-how" kell a mintakészítéshez, így úgy tűnhet, hogy nincs konkurenciánk, de a valóság az, hogy rengeteg kötött termék áramlik be a multikon keresztül, akik nagyon lenyomják az árakat. Nehezíti a helyzetet, hogy főleg Magyarországon, sok ember fejében még mindig az él, hogy a kötött unalmas, öreges, divatjamúlt és persze irgalmatlanul meleg, így csak télen lehet viselni. Így nem meglepő, hogy a szezonalitást nagyon nehéz volt kiküszöbölni. Meg kellett mutatni a vásárlóknak, hogy igenis van létjogosultséga a fonalcsodáknak nyáron is, mondjuk egy csipke estélyi vagy éppen egy fürdőruha formájban.

A Süel egy családi vállalkozás. Nem féltél attól, hogy rossz vége lesz, ha a munkát a magánélettel kevered?

Tény, hogy anyukám is és én is nagyon intenzív személyiségek vagyunk, így előfordulnak súrlodások, de ezek a súrlódások visznek minket előre. Sokan azt gondolják, hogy veszekszünk, de inkább inspiráló brainstormingok zajlanak. Szóval valójában nagyon jól kijövünk egymással. Ő szuper kreatív, én viszont sokkal szervezettebb vagyok. Ezért is viszem én az üzleti részt, a marketinget és a külföldi szálakat, ő pedig a gyártásban tevékenykedik. De mindkettőnknek vétó joga van minden területen. Közösen választjuk ki az alapanyagokat, a színeket és együtt határozzuk meg az adott szezon fő irányvonalait is.

Néhány éve itt a Life.hu-n is írtunk egy jótékonysági akciótokról, amit a NANE-vel együtt szerveztetek. Hogyan kapcsolódtatok össze a nők elleni és családon belüli erőszak ügyével?

Teljesen természetesen jött, hogy a Süel alapvetően a nők mellett szeretne kiállni (amikor a márka eljutott arra a szintre, hogy a társadalmi szerepvállalás szóba kerülhetett), de hogy hogyan az egy nagy kérdőjel volt. Női kötött ruhákat gyártunk, sokat beszélgetünk a vásárlókkal, a Süel csapat nagyon közvetlen és segítőkész, sokat számítanak a vevőkkel kialakított kapcsolatok, rengeteget dolgozunk hétköznapi arcokkal és egyre többször került középpontba különböző programok kapcsán a nő.

Aztán az egyik női jogokért küzdő barátnőmnek felvetettem, hogy szeretnék egy olyan programot, ami a bántalmazott nőket segíti és ő összehozott a NANE és a Patent Egyesület vezetőivel. Az első ötletem még nagyon távol volt a jelenlegi végkifejlettől és szükség volt arra, hogy az egyesületekkel szorosan együttműködve alakítsuk ki a programunkat, hogy az ne egy öncélú akció legyen, hanem valóban segítsen azoknak, akiknek kell.

Első évben még nem forrt ki teljesen az ötlet, így "csak" a műhelyvásár került megrendezésre a nők elleni erőszak megszüntetésének világnapján, ami szinte nulla támogatással is óriási siker volt. Teljesen meglepődve, szinte megdöbbenve álltunk a dugig tömött Süelben. Komolyan meghatódtam, hogy mennyire sokat jelent ez azoknak a nőknek, akik érintettek és mennyire lelkesen jöttek nemcsak a Süel törzsvásárlók, hanem a PATENT Egyesület aktivistái és pártfogoltjai is.

Aztán tovább ötleteltünk a NANE-val és láttuk magunk előtt, hogy az erős, vibráló színek, a vastag fonalak péncélként védik viselőjüket. Így történt, hogy túlélőket (családon belüli erőszakot átélt nőket) kértem fel, hogy legyenek a kampány arcai. A bántalmazott nőknek leginkább bátorításra és erőre van szükségük. Nem gyengének, hanem erős bástyának kell beállítanunk őket.
A "színek a ruhádra valók" szlogennel ez sikerült is, olyannyira, hogy második évben kettő majd tavaly már 5 túlélő jelentkezett kampány arcnak.

Az egyik legnagyobb sikerünk, hogy az egyik újdonsült modellünk a fotózásunk után érezte úgy, hogy végre valóban túljutott a vele történteken. Korábban nem mert mesélni a környezetének a múltjáról, de mikor ismerősei, kollégái meglátták különböző újságcikkekben és katalógusban, annyi pozitív visszajelzést, elismerést, gratulációt kapott, hogy

Ez a kampány a kicsúcsosodása a társadalmi szerepvállalásunknak, és természetesen idén novemberben sem marad majd el.

A Süel márkát nagyon sokan Horváth Évával kötik össze, hiszen ő már évek óta szerepel a katalógusaitokban. Mennyire szeretik a ruháitokat a magyar hírességek?

Sok hírességgel dolgozunk együtt, Horváth Évával lassan már tíz éve. Egy nagyon régi reggeli műsorban öltöztettük, ő pedig beleszeretett a Süelbe (mi pedig belé). Czippán Anett, Tatár Csilla, Köböl Anita vagy éppen Marton Adrienn sem menekült a Süel elől, illetve tavaly Tompos Kátya viselte menyasszonyi ruháinkat és hamarosan egy újabb színésznőt is lencsevégre kapunk. Mindig van egy koncepció a fejemben és megkeressük a hozzá legjobban illő arcot, karaktert. De úgy érzem, a hírességek is szeretnek minket.

Milyen terveitek vannak a jövőre nézve?

Abszolút a külföldi vonalon dolgozunk. Tavaly több mintakollekció repült az USA-ba egy lelkes Süel rajongónak köszönhetően. Nagyon örülünk neki, hogy van ránk igény. Amerikában imádják a színeinket, a formákat és azt, hogy kötött. De természetesen az eddigi munkánk is folytatódik, csak szépen lassan mindent egy kicsit nagyobban szeretnénk csinálni.