„Szeretnék motiválni másokat” − Jánoki Márióval beszélgettünk a Megasztárról
2025.11.03.
Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Life.huA Megasztár második élő show-jából Bura Connie mellett Jánoki Máriónak is távoznia kellett. A csodás hangú énekessel beszélgettünk, a versenyről, gondolatoról és a jövőről.
Jánoki Márióban van valami egészen különleges nyugalom. Nem az a harsány típus, nem próbál meg senkit túlordítani – inkább az a fajta ember, aki akkor is figyelmet kap, ha csak csendben jelen van. Mégis, amikor beszél, minden mondata mögött ott van valami mélyebb réteg – őszinte, nyers, de sosem panaszkodó.
Forrás: Markovics Gábor
„Nem szabad félni másoktól” − Interjú Jánoki Márióval
Márió egy orvosi műhiba miatt vesztette el a látását. Koraszülöttként, 6 hónaposan jött világra. Az inkubátorban túl sok oxigént kapott, és emiatt levált a retinája, amit az orvosok nem vettek részre. De a fiú a nehézségeinek ellenére is nagyszerűen navigál a zene világában. Már az előválogatókon hatalmas sikert aratott a dalaival, tehetségével egészen az élő show-ig menetelt, viszont sajnos a második adásból már nem jutott tovább.
Első körben egy asszociációs játékot játszottunk Márióval. A játék neve: 7 érzés. Csupán 7 szó, amire egyből rá kell vágni, ami az eszünkbe jut.
„Félelem – bátorság. Harag – megbocsátás. Szégyen? Az nálam nincs. Irigység? Inkább motiváció. Megbánás? Soha.” - kezdte röviden.
Nem tagadja, hogy vannak pillanatok, amikor fél. De szerinte pont ez adja a lényegét. A félelem nem gyengeség – az csak egy jel, hogy valami fontos történik. És ha az ember képes továbbmenni vele együtt, abból lesz a bátorság.
„A haragból is tanulni lehet. Az ember néha túl sok energiát tesz abba, hogy dühös legyen – közben meg ott a lehetőség, hogy megbocsásson, akár magának is.”
A szégyen fogalma viszont távol áll tőle. Nem azért, mert ne lenne önkritikus, hanem mert szerinte a szégyen nem visz előre.
„Ha hibázom, oké. De nem szégyellem magam érte. A hibák kellenek, anélkül nem fejlődsz.”
Az irigység nála mást jelent. Ő nem az a típus, aki összehasonlítgatja magát másokkal – ha valaki előrébb tart, inkább felnéz rá.
„Engem motivál, ha valaki jól csinálja. Az nem fáj, inkább inspirál.”
És hogy mit gondol a megbánásról? Csak legyint.
„Nem szabad semmit megbánni. Ha valamit megtettél, akkor az akkor éppen te voltál. A hibáid is te vagy – és ha nem teszed meg, most nem az lennél, aki vagy.”
A mesteréről, Tóth Gabiról különös tisztelettel beszél
„Nagyon jó mesternek tartom Gabit. Felnézek rá, rengeteget tanultam tőle. Ő nemcsak profi abban, amit csinál, hanem jó ember is. Bízom benne.” – mondja, és hallatszik, hogy tényleg így is érzi.
A Megasztár neki nemcsak egy verseny volt. Inkább egy tükör. Egy lehetőség, hogy megmutassa, mit jelent önazonosnak lenni akkor is, ha milliók nézik.
„Jó lett volna megnyerni az egészet – persze. De még fontosabb, hogy közben másokat is motiváljak. Hogy merjenek kilépni, megmutatni magukat, és ne féljenek attól, hogy lássák őket. Lehet, hogy nem mindenki látja a fényt maga körül – de ha mersz hinni benne, akkor előbb-utóbb te leszel az, aki világít”
– mondja a végén, és ez valahogy mindent összefoglal.
