Honnan tudom, hogy pszichológushoz kell vinnem a gyerekemet?

2016.06.13. 18:57

Válás, haláleset, szorongás, beilleszkedési nehézségek – a gyermek életét számos olyan trauma és probléma nehezítheti meg, amely miatt a szülő úgy érzi, szakértőt is be kell vonnia ahhoz, hogy segíteni tudjon a csemetéjén. De melyek azok a helyzetek, esetek, amikor elkerülhetetlen felkeresni a pszichológust? Erre kerestük a választ szakértőnkkel.

Az aggodalom a szülői lét természetes velejárója. Magától értetődő, hogy saját erőből és tapasztalatból igyekszünk megoldani és segíteni feldolgozni a gyermekünket ért traumákat, problémákat. Előfordulhatnak azonban olyan helyzetek, amikor el kell fogadnunk, hogy szakértő segítsége nélkül nem megy, és az aktuális probléma megoldásához az ő segítségét kell kérnünk gyermekünk mentális egészsége és a saját boldogulásunk érdekében.

Forrás: Dreamstime

Hiperaktivitás, szobatisztaság és dadogás 

A jelek, a tünetek nagyon változatosak tudnak lenni a gyerek életkorának függvényében. A csecsemőkortól a kamaszkor végéig nehéz is lenne felsorolni mindazokat a tüneteket, viselkedésben, érzelmekben megjelenő nehézségeket, amelyek jelzik a szülők számára, hogy pszichológus segítségére lehet szükségük” – vélekedik a kérdésről Kovács Györgyi klinikai szakpszichológus és pszichoterapeuta, aki a tüneteket két „csoportra” osztja: egyes jelzésekre az intézmények érzékenyek, mint a bölcsőde, az óvoda és az iskola, más tünetek pedig a családon belül nyilvánulnak meg.  A szülő szerepe és odafigyelése azonban mindkét esetben nagyon fontos. 

Sokszor egy szubjektív érzésként jelenik meg az anyában vagy az apában az, hogy gyermekével valamiért nehezebb megérteniük egymást, nagyon sok konfliktus keletkezik közöttük. Nagyon más érzések élednek fel az egyik, és nagyon mások a másik gyermekkel szemben, vagy nem olyanok az érzések, amilyeneket a szülő elvárna magától – másképp fogalmazva: nem tud örömöt találni a szülő a gyermekében, nem tudnak egymásra hangolódni.” 

Forrás: Dreamstime

Már a várandósság idején felmerülhetnek olyan érzések, aggodalmak az anyában vagy a házaspárban, ami miatt érdemes lehet szakember segítségét igénybe venni. 

Minél korábban sikerül a kapcsolatokat harmonizálni vagy például a gyerek helyét a párkapcsolatban megtalálni, annál kisebb lesz az esélye később a pszichés problémák megjelenésének”  – fogalmaz Kovács Györgyi. 

A gyermek növekedésével a tünetek szerteágazóbbak lesznek: csecsemő- és kisgyermekkorban intő jelek lehetnek – amennyiben nem testi betegség áll a háttérben – a tartósan fennálló funkciózavarok,  mint az alvással és evéssel összefüggő problémák vagy a tartós sírás. 

Később a megnyugtatás nehézsége, a hiperaktivitás, a szobatisztaság terén kialakuló nehézségek illetve visszaesések, a beszédet, kommunikációt érintő zavarok (például a dadogás vagy a szelektív mutizmus – ez utóbbi azt jelenti, hogy a gyermek bizonyos helyzetekben vagy bizonyos személyekkel nem beszél), a gyermekintézményekbe való beszoktatás, beilleszkedés tartósan, több hónapon át fennálló nehézségei szintén jelezhetik, hogy a gyereknek, a családnak segítségre van szüksége. 

Forrás: Dreamstime

„Jelzés lehet, ha egy, az otthonában magát elfoglalni, játszani képes gyerek az intézményben nem tud játszani vagy játszótársat, barátot találni, tartósan nyugtalan, agresszív, nem tudja az érzéseit-indulatait az életkorában elvárható módon kontrollálni, vagy csöndes, magányos, esetleg nem fogad el ételt, nem végzi el semmilyen szükségletét az idegen környezetben, vagy az otthonról való elindulás előtt mindig valamilyen testi panasza keletkezik, mint például hasfájás vagy hányás” – sorolja a szakértő, aki szerint a testi panaszok jelentkezése esetében első lépésben mindig nagyon fontos kizárni a szervi okokat vagy más betegség fennállását. 

Figyelem, figyelem és figyelem 

A gyermek élete bizonyos értelemben maga a változás, a fejlődés. Új és új képességekre, tudásra tesz szert, egyre önállóbbá, autonómabbá válik, egyre jobban képes elviselni a szüleitől való eltávolodást” – fogalmaz a pszichológus, aki szerint a szülő ne csupán a felmerülő élethelyzetekben foglalkozzon jobban gyermekével, hanem fontos, hogy tisztában legyen képességeivel. 

Fokozottan kell figyelni a gyermekekre a jelentőségteli, tervezett vagy épp váratlanul kialakuló helyzetekben,  mint a bölcsődébe, az óvodába vagy az iskolába lépéskor, a kistestvér születésekor, a kórházba kerülésnél, ha baleset történik a családban, netán válásra kerül sor, majd új partnerkapcsolata alakul ki valamelyik szülőnek, illetve a költözésnél és a halálesetnél is. 

Forrás: Dreamstime

Készítsd fel! 

Kovács Györgyi szerint szerencsére ma már csak elvétve lehet találkozni olyan esettel, hogy büntetés vagy fenyegetés beteljesüléseként keresi fel a szülő a pszichológust. De hogyan készítse fel gyermekét a szakértővel való találkozásra, látogatásra, hogy ne egy újabb traumaként élje meg? A pszichológussal való időpont egyeztetéskor vagy az első találkozás alkalmával szoktak a szülők segítséget kapni és segítséget kérni a gyerek felkészítéséhez.  Fontos, hogy igazat mondjanak a szülők, és a szóhasználatban a gyerek életkorához illeszkedő módon, a segítségkérést kihangsúlyozva készítsék fel a gyereket. El lehet magyarázni a legkisebbeknek is, hogy azért kerestek segítséget, mert látják, hogy például nehéz neki jól éreznie magát az óvodában vagy a bölcsődében, vagy érzik, hogy nyugtalan, mostanában sokféle dologtól fél, nem mer elaludni, vagy a doktor néni nem találta meg az okát a hasfájásának, ezért annak valami olyan oka lehet, amiben a pszichológus tud majd segíteni. Nagyobb, iskolás gyerekeknél, akik már szenvedhetnek a tüneteiktől, tapasztalható, hogy önmaguk is eljutnak oda, hogy szüleiket kérik meg, keressenek nekik segítséget, vigyék el őket pszichológushoz.” 

Forrás: Dreamstime

Mi lesz a szerepem? 

Amikor a gyerek valamilyen pszichés tünetet mutat, az a szülők számára is nehéz helyzet, mert kudarcként élhetik meg, hogy nem sikerült valami nagyon fontos dolgot jól csinálniuk. Amikor a szülő a gyerekét pszichológushoz viszi, ő maga is vár valamilyen segítséget, mert ő maga is szenved a helyzettől, talán szégyelli is azt, ami kialakult.

A pszichológus a szülőkonzultációk során az édesanyát és az édesapát is segíti abban, hogy jobban rálássanak a problémára, illetve a keletkezésére. Segít jobban megérteni gyereküket és rájönni, mik lehettek a saját és családi életüket akadályozó körülmények, amik miatt a jelenlegi probléma kialakulhatott. A pszichológus támogatja a szülőket abban, hogy ők hogyan tudnának a gyereküknek segíteni, hogyan tudnának a kapcsolatukon változtatni, hogy kielégítőbb, örömtelibb lehessen. 

Hogyan válasszam ki a megfelelő szakembert?
A szakemberválasztás azért nem egyszerű kérdés, mert a baba-mama konzultációt, szülőkonzultációt, gyerek- és serdülőterápiát vagy épp családterápiát végző szakemberek nem egyformán elérhetők az ország különböző részein – vélekedik Kovács Györgyi, aki szerint a panaszok, tünetek elmondása vagy a pszichológiai vizsgálat után tudja a pszichológus pontosan megmondani, hogy az ő kompetenciájába tartozik-e a probléma kezelése, szükség van-e más szakember bevonására, illetve milyen konzultációs vagy terápiás módszert tud ajánlani a kezeléshez, avagy szükség van-e továbbküldésre más szakértő(k)höz.
kezeléspszichológusmentális egészségrendelő2016pszichológiaterápiagyermekszülő