A mesterséges kóma tényleg segíthet az agysérült betegeken? A Life.hu szakértő segítségével járta körül a kérdést.

Egy fél világ figyeli aggódva a Forma-1-es pilóta állapotát. Michael Schumacher 2013. december 29-én szenvedett síbalesetet az Alpokban. A sportolót súlyos koponyasérüléssel szállították a grenoble-i kórházba.
Az első híresztelések arról szóltak, hogy a német legenda sérülései súlyosak ugyan, de nem életveszélyesek, kis idő múlva azonban változott a helyzet, estére már agyvérzésről, kómáról és életveszélyes állapotról szóltak a hírek.
Kétszer műtötték az agyát, orvosai a baleset óta mesterséges kómában tartják. De miért kell, milyen célt szolgál a mesterséges kóma? Hogyan segíthet az orvosok által indukált kóma a fejsérülések során? A Life.hu dr. Kassai Tamás traumatológus szakorvos segítségével keresett választ a kérdésre.

Forrás: AFP/Fred Dufour

A legveszélyesebb a koponyaűri nyomás fokozódása

Agysérülés esetén - ahogy bármilyen más szöveti sérülésnél – duzzanat jöhet létre. Az agyi duzzanatnál a problémát a koponya csontos és az agyszövet zárt burkai jelentik, amelyek kemény, vastag burokként veszik körbe az agyat. A megduzzadt szövetek nem férnek el, így veszélyesen megnőhet a koponyaűri nyomás, az agy vérellátása pedig csökkenhet, így az agyi szövetek pusztulásnak indulnak.

Az orvosok első körben a duzzanatot próbálják csökkenteni:

- A térfoglaló, térszűkítő vérzéseket eltávolítják.
- Lehűtik a testet - ez a sejtek anyagcsere-folyamatait lassítja, így az oxigénhiánnyal szemben nagyobb toleranciát biztosít.
- Az agyban lévő nyomást monitorizálják. A vérnyomásból és az agynyomásból számítják ki az agyszövetet ellátó nyomásviszonyokat. Ebből következtetnek a sejtek tápanyag- és oxigén-ellátottságára.
- Az aktivitás csökkentésével, altatással, lélegeztetéssel az agyi oxigénigényt csökkentik.
- Speciális gyógyszerekkel - bonyolult kémiai folyamatok során - csökkentik az agyvíz mennyiségét, ezzel összefüggésben a nyomást is.
-  Nyugtatják, altatják a beteget.
- Műtét során eltávolítják az elhalt agyszövetet, így biztosítanak helyet a megduzzadt agynak - vagy akár a koponyacsont eltávolításával helyet hagynak az agyszövet duzzadásának. Ennek a műtétnek az egyik továbbfejlesztése a dr. Csókay András idegsebész főorvos által kifejlesztett éralagút-technika, melynek során a visszeres keringést biztosító kis párnácskákat helyeznek az erek mellé, hogy a duzzadt szövetekből a vér el tudjon áramolni.

Amennyiben a fenti módszerek valamiért nem alkalmazhatók, vagy igen, de nem bizonyultak hatékonynak, az orvosok a mesterséges kóma mellett dönthetnek.

Az eljárást aneszteziológus végzi, aki a betegnek nyugtatószereket adagol, hasonlóakat, mint az általános altatásos műtétek során. A különbséget az altatás és a mesterséges kóma állapotának előidézése között a dózis adja.

A szerek hatására a beteg EEG agyhullám tevékenysége lapossá válik, az agy nem reagál a külső ingerekre: se fájdalomra, se fényre, se zajra. Az agy „elcsendesedik", pihen, és ennek az a célja, hogy megvédjék az agyszöveteket a másodlagos károsodásoktól.

Forrás: Thinkstock

Meddig van rá szükség?

Az orvosok a koponyaűri nyomás folyamatos megfigyelése és értékelése nyomán határoznak arról, hogy felébreszthető-e a beteg, vagy sem. Nem könnyű azonban az optimális ébresztési időt meghatározni, hiszen lehet, hogy a koponyaűri nyomás további „kómás, ingerszegény pihenést" kíván, de a beteg egészsége más okok miatt kerül veszélybe. A mozdulatlanságra ítélt szervezetben vérrögképződés, tüdőgyulladás, izomtónusvesztés, sőt izomsorvadás jöhet létre, amely a beteg ébresztése után is fennmaradhat, és további problémákat okozhat.

Kóma - mesterséges kóma

A kóma és a mesterséges kóma közötti lényeges különbség pontosan meghatározható: amíg a kóma valamilyen agyi trauma miatt (baleset, de ez lehet agyvérzés is) spontán alakul ki, és annak hosszát, végkifejletét előre megjósolni nem lehet, az indukált kóma egy meglehetősen hatékony, irányított módszer arra, hogy a koponya-, agysérült beteg agyszövetei a lehető legvédettebb módon vészeljék át a sérülést.