A XXI. század népbetegsége a közösségi média függőség. Észre sem vesszük, de szinte mindannyian a rabjai vagyunk: este, lefekvés előtt ez az utolsó, amit megnézünk, ébredés után pedig az első, amit végig görgetünk. Rápillantunk munkába menet, alig várjuk, hogy pittyegjen, rezegjen a telefonunk, és jöjjön egy újabb értesítés, és máris azon kapjuk magunkat, hogy hosszú percekig, rosszabb esetben órákig szörfözünk rajtuk. De vajon meddig egészséges a közösségi oldalak böngészése, és mikortól számít valaki függőnek?

Számtalan függőség létezik a világon. Ide sorolható az alkoholizmus, a drogfüggőség, a szerencsejáték függőség, a cigaretta függőség, azonban van egy olyan szenvedélybetegség, ami rövid időn belül rengeteg embert rántott magával, ez pedig a közösségi média függőség.
Mit takar ez pontosan?A mai fiatalok nagy része, és egyre több középkorú, sőt nyugdíjas szenved ebben a betegségben. Arról beszélünk, amikor kifejezéstelen arccal bámuljuk a telefonunk képernyőjét, görgetjük az Instagram és Facebook-profilokat, és így ütjük el az időt. Nézzük a legújabb trendeket, a celebek és influenszerek posztjait, a bújtatott reklámokat, és szép lassan elhisszük, hogy a valódi érték és követendő példa az, ami a közösségi oldalakon van kommunikálva. A közösségi média életünk szinte minden részébe beköltözött, hiszen gondoljunk csak bele, szinte minden kollégánknak van Facebook-profilja, a kollégák csoportos Messenger beszélgetésekben kommunikálnak velünk, sőt sokszor még a főnőkeink is ezeken a platformokon keresnek meg minket. Itt tartjuk a kapcsolatot a családtagjainkkal, a barátainkkal, de a személyes találkozók alkalmával is egyre többször kapjuk azon magunkat, hogy telefonunkat nyomkodjuk ahelyett, hogy egymással foglalkoznánk.

A közösségi média függőség rövid időn belül rengeteg embert rántott magávalForrás: Shutterstock

A közösségi média ma már befolyásolja napi rutinunkat, hiszen sokan már autóvezetés közben, vagy munkaidő alatt is ezeket a platformokat nézegetik ahelyett, hogy a feladatra fókuszálnának.Egyre kevesebben vannak azok, akik legalább egy közösségi média felületen nincsenek jelen, ugyanis már a nyugdíjasok is előszeretettel ütik el az időt ezen oldalak nézegetésével. Biztosan neked is van legalább egy olyan idősebb ismerősöd, aki napi 10-15 posztot megoszt, és nem tudja megkülönböztetni a privát üzenetet és az idővonalra posztolást.

Nehezíti a helyzetet, hogy a kis-és nagyvállalatok, sőt még a kisebb vállalkozások is közösségi platformokon reklámozzák magukat. A közösségi oldalak vezetőinek pontosan ez volt a célja: hogy egy-egy kattintással, lájkkkal, vagy megosztással népszerűsítsék magukat, miközben egyre több információt gyűjtenek be rólunk. Észrevetted már, hogy ha valamit beírsz a Google keresőbe, a közösségi oldalad hirtelen tele lesz ilyen hirdetésekkel? Nem véletlen. A közösségi média olyan algoritmusok alapján működik, ami tökéletesen manipulálja a véleményünket, a gondolkodásunkat, átformálva a személyiségünket.De vajon kevésbé káros ez a szenvedély, mint mondjuk napi 3 szál cigaretta?
A válasz sajnos az, hogy nem sokkal, ugyanis a közösségi média felületek rávesznek minket arra, hogy újra és újra megnyissuk az alkalmazást, és végig pörgessük, ki mit osztott meg, mit kedvelt Facebookon az elmúlt pár percben. A közösségi média platformjai, mint például a Facebook, a Snapchat és az Instagram pontosan ugyanazt az idegi áramkört aktivizálják, amelyet a szerencsejátékok, vagy a diszkódrogok. Az agyra gyakorolt hatása miatt a közösségi média fizikai és pszichológiai szempontból is addiktív.

A közösségi média platformjai ugyanazt az idegi áramkört aktivizálják, amelyet a szerencsejátékok, vagy a diszkódrogokForrás: Shutterstock

Egy 2017-es felmérés szerint az emberek több mint négy órát töltenek naponta okostelefonjuk nyomkodásával. Ha végig gondolod, ez egy emberi élet során durván 5 és fél évnek felel meg.

Nem azzal van a gond, hogy egészséges kereteken belül használjuk ezeket a portálokat, ugyanis szuper dolog, hogy az ország, sőt a világ másik felén élő ismerősökkel tudjuk tartani a kapcsolatot, vagy megismerkedhetünk olyan emberekkel, akiknek hasonló az érdeklődési köre. Egy dolgot viszont nem szabad elfelejteni: a közösségi média tudat alatt manipulál minden felhasználót, és a portálok mögött álló cégeknek csak az a célja, hogy minél több pénzt keressen.

A közösségi média komoly hatással van a szellemi egészségünkre. Egyrészt azért, mert elhisszük, hogy az értesítések és lájkok száma mérvadó, és ebben a torz értékrendszerben éljük életünket, másrészt azért, mert sokan kirekesztve érezhetik magukat, ha nem elég népszerűek ezeken a felületeken, ez pedig depresszióhoz, sőt öngyilkossághoz is vezethet. És akkor még nem is beszéltünk az ideálok eltorzulásáról, hogy a közösségi médiának köszönhetően elhisszük, hogy aki nem nádszálvékony, hosszú hajú és szilikonmellű, az kevésbé értékes.

Hogyan ismerheted fel, hogy te is közösségi média függőségben szenvedsz, és mit tehetsz ellene?
Először is gondold végig, napi hány órát töltesz a közösségi oldalak nézegetésével. Ebben segítséget nyújt okostelefonod, ami napi jelentést küld neked arról, hány órát töltesz ezeken az oldalakon, és hányszor nyitod meg az adott applikációt. Tedd fel magadnak a kérdést, mennyit gondolsz egy nap a közösségi platformokra, hányszor érzel késztetést, hogy újra és újra megnyisd, és milyen érzést vált ki belőled, amikor ezeken az oldalakon böngészel? Ha úgy érzed, ideges, feszült leszel, ha nem tudsz nézelődni ezeken az oldalakon, és negatív hatással van az életedre a közösségi média felületeinek folyamatos csekkolása, célszerű beiktatni egy digitális detoxot, ami ma már a hírességek körében is népszerű.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy kitűzöl időszakot, amikor csökkented az online térben eltöltött időt, és egy időre felfüggeszted az okoskütyük használatát. Kezdésnek már az is jó, ha kikapcsolod az értesítéseket, vagy ha a munkád miatt muszáj megnyitnod ezeket az alkalmazásokat, figyelj arra, hogy valóban csak a munka miatt használd.