A fiúk között háromszor gyakoribb a dadogás, mint a lányoknál - Mit tudunk az okokról?

„A dadogást több szempontból is lehet vizsgálni. Logopédiai szempontból beszédhiba vagy kommunikációs zavar. A pszichológusok lelki problémák megnyilvánulási formájaként gondolnak rá, míg az orvosok az idegrendszer hibás működésének tartják. Az viszont tény, hogy minden dadogás más, sőt akár egy ember esetében is előfordulhat, hogy a nap bizonyos szakaszában – függően a fáradtságtól, stressztől, egyéb tényezőktől – eltérően dadog" – mondta Dr. Német Rozália neurológus szakorvos.

Mi is az a dadogás?

Dadogásnak nevezzük, ha a folyamatos beszédet elakadások, szótagismétlések szakítják meg, hosszas szünetek jelentkeznek a beszédben, amihez gyakran társul artikuláció, tikkelés, arcrángás vagy helytelen hangképzés, mint például a pöszeség vagy raccsolás. A világon a becslések szerint közel 70 millió ember dadog, tehát körülbelül a népesség 1 %-át érinti1. A dadogás 80%-ban kisgyermekkorban, 2-5 éves kor között kezdődik, és fiúk között háromszor gyakoribb, mint a lányoknál, az okok pedig különbözőek lehetnek.

Mit tudunk a dadogás okairól?

A dadogás pontos oka ismeretlen, de valószínűsíthető, hogy az érintettek kb. 70%-ának genetikai eredetű a beszédfogyatékossága. Feltételezik, hogy az agyban lévő beszédközpont nem megfelelő működése következtében megbomlik a légzés, a hangképzés és a szókiejtés összehangolt működése.

Ilyenkor a gyermek gondolkodása már önálló, ám még nem tud olyan gyorsan mondatot alkotni, hogy kifejezhesse magát. Ha ilyenkor a szülőben, vagy a közvetlen környezetben túl nagy figyelem vagy aggodalom keletkezik, az akár állandósíthatja is dadogást, melyet különben kinőne a gyermek.

A felnőttkorban kialakuló dadogásnak az esetek többségében gyermekkori előzménye van.

Hányféle dadogást különböztetünk meg?

A dadogásnak jellemzően három fajtája van. A tónusos dadogás esetében az illető nem tud megszólalni, a mondandóját szinte el sem tudja kezdeni. A klónusos dadogásban szenvedők egymás után ismételgetnek szótagokat, míg a tonoklónusos dadogással küzdők a két előbbi típus együttesen nehezítik meg a beszédet.

Hogyan kezelhető?

A dadogásra nem létezik egységes gyógymód, ám számos terápia létezik, mely segít az illetőnek abban, hogy beszédét jobban tudja irányítani. A kezelést több szempont is befolyásolhatja, így az illető kora, a dadogás típusa, intenzitása. Érdemes a problémával több szempontból is foglalkozni, így a logopédus mellett akár pszichológus és/vagy neurológus segítségét is kérni. Kiskorban sokat segíthetnek a mondókák, versikék, ha a mondókázás közben rajzolunk a gyermekkel. Hatásosak lehetnek a légzésre, ritmusra, hangképzésre összpontosító gyakorlatok, de a pszichológus vagy neurológus is javasolhat egyéb terápiákat.