Tinédzser gyerekek a hitvesi ágyban – Hol kell meghúzni a határt?

Az alábbi sorokkal a Life.hu egy olvasója fejezte ki véleményét egy korábbi, testvérek abnormálisnak tűnő együtt alvásáról szóló cikkünk alatt. A véleménye is azt tükrözi, hogy a téma bizony igen megosztó, van, aki szerint teljesen normális, ha egy 8-9, akár 10 éves gyermek minden éjjel a hitvesi ágyban tér nyugovóra, van, aki szerint ennek nem biztos, hogy így kellene történnie.
De vajon kinek van igaza? És mi állhat a gyermekükkel együtt alvó szülők viselkedése mögött? Szakértőink segítségével megpróbáltunk kicsit a téma mélyére ásni.

De lássunk először is egy, az olvasónk történetéhez hasonló sztorit.

Tényleg jó a gyereknek?

Az ilyen történeteknél nehéz eldönteni, hogy vajon tényleg a gyermek igényli azt, hogy minél tovább a szülői ágyban maradjon, vagy valójában az anyának jelent biztos pontot, ha látja, és a közelében tudja a gyermekét. Könnyen bele lehet ugyanis futni abba a csapdába, hogy a szülő akár évekig is ámítja magát azzal, hogy a lurkó már túlságosan is megszokta, hogy velük alszik, sőt szüksége is van rá.

De valóban szüksége van rá a gyereknek? A témában két szakértő véleményét is kikértük - Deáki Tímea, a Life.hu szakértője, párterapeuta és Somoskői Nóra, pszichológus egyetértett abban, a leválás a legtöbbször inkább az anyának jelent problémát, mint a gyereknek.

Deáki Tímea párterapeuta azon a véleményen van, hogy a leválástól kizárólag az édesanyák félnek, mondván: utána a kicsi nem függ már annyira tőlük. Ez a hozzáállás inkább az első gyerekes anyukákra igaz, akik könnyen elkövethetik azt a hibát, hogy megmagyarázzák maguknak, a gyerek érdeke/igénye/szokása, hogy a szülői ágyban aludjon. Így pedig könnyen belefuthatnak más problémákba is: kapcsolatiba és nevelésibe egyaránt.

A gyerek mint alibi?

Az egyik ilyen probléma a szexuális elhatárolódás. Megeshet ugyanis, hogy a gyerek jelenléte a hitvesi ágyban valójában egyfajta védekezés - vagyis tökéletes alibi, kibúvó lehet az összebújás, vagy akár a szex ellen. Ez a felállás azt eredményezheti - főleg ha több évig is tart - hogy a nő előbb-utóbb fél majd bármit is kezdeményezni, a férfi pedig addigra már réges-régen feladta a próbálkozást. Ez pedig további veszekedéseket generálhat, amelyet valahol mélyen az (anyai) önzőség táplál.

Fel kell nőni!

Az együtt alvás másik hátulütője, hogy ha valaki mindig a csemete mellett van, mikor ő álomba szenderül, a gyermek egyszerűen nem fog megtanulni egyedül elaludni, nem tanulja meg kezelni a saját életét.

Hogy mit tehetnek azok a szülők, akiknek ágyába gyerkőcük rendszeresen, minden éjjel belemászik? Vágjanak bele az átszoktatásba!