A Balaton Magyarország, sőt Közép-Európa legnagyobb tava. Nemcsak a tó vízének színe miatt különleges, de a tavat körülvevő vulkanikus kúpok is varázslatossá teszik. A Balaton 77 km hosszú, legmélyebb pontja a Tihanyi-kút, ahol a tó medre 12.5 méter mélyen van. Nem véletlen, hol a Balcsi hazánk egyik legkedveltebb turisztikai látványossága, de vajon mindent tudsz a magyar tengerről?

1. A Balaton helyén korábban tenger volt

A Balaton néhány millió évvel ezelőtt sokkal nagyobb volt, mint most. Régen szinte az egész Kárpát-medence víz alatt volt, szigeteket csak olyan kisebb-nagyobb hegységek képeztek, mint a Bakony vagy a Mecsek. Ez volt az ősi Pannon-tenger, amely mintegy 9 millió éven át létezett. A Bécsi-medencétől a mai Szerbia déli részéig terjedt, összeköttetésben állt az Égei-tenger és az Adriai-tenger elődeivel is. A Pannon-tenger az idők során kiédesedett, és óriási tó, majd kisebb tavakból álló tóvidék lett belőle, melyet a folyók szép lassan hordalékkal töltötték fel.

A Balaton néhány millió évvel ezelőtt sokkal nagyobb volt, mint mostForrás: Shutterstock

A Pannon-tó emlékeit őrzik a balatoni magaspartok, amiket a legtöbben löszfalként tartják számon, pedig ezek jóval idősebb üledékek. A meredek falakat a Balaton hullámverése alakította ki. Fonyódon a magasfalon jól láthatók a Pannon-tavat feltöltő folyók keresztrétegzett üledékei, és a kagylómaradványok is vannak benne.
2. A Balaton vize gyógyít

A Balaton vize, és iszapos talaja enyhén gyógyhatású. A tó közvetlen közelében több gyógyforrás található, ennek köszönhetően a Balaton környéke már a XIX. században is kedvelt gyógyturisztikai célpont volt. Az 1800-as évek végén ideggyengeség, vérszegénység, és női betegségek esetén is a balatoni gyógyfürdőzést tanácsolták. A tó körül több helyen is fürdőházakat emeltek: Balatonalmádiban Kneipp Intézet is működött, ahol hideg-meleg fürdőkkel, diétával és napoztatással kezelték a betegeket, Füreden pedig a tóból származó iszappal kezelték a reumatikus betegségekkel szenvedőket. A Balaton vize tehát nemcsak fürdőzésre alkalmas, de gyógyít is. A víz összetétele szerint nem teljesen édesvíz: tartalmaz természetes ásványi sókat, így a fagyáspontja is némileg alacsonyabb, mint 0 Celsius, pontosan -0,0177 fok.

A Balaton vize nemcsak fürdőzésre alkalmas, de gyógyít isForrás: Shutterstock

3. Volt, hogy kiszáradt a Balaton

A történelem során a Balaton többször is kiszáradt. 1867-ben annyira alacsony volt a vízszint, hogy át lehetett gyalogolni a déli partról az északira. Az emberi beavatkozásnak hála ez ma már nem történhet meg, és a Balcsi vízszintje stabil, de ha nem nyúlnának bele mesterségesen, idővel feltöltődne hordalékkal, és a helyén mocsár lenne. Talán nem is gondolnád, de a Balaton teljes vízének cserélődéséhez csupán 2 évre van szükség. A fölösleges víz a Sió csatornán gördül le, aminek a zsilipjével szabályozható a Balcsi vízszintje. A tavat egyébként a Zala folyó táplálja, ezen kívül pedig 30 kisebb-nagyobb, állandó és időszakos vízfolyás torkollik bele.

4. Rejtélyes sírkövek fekszenek a Balaton környékén

Balatonudvaron, és környékén számos rejtélyes sírkő található. Ezek a sírkövek szív alakúak, feltételezések szerint az 1800-as évek elején készültek, azt viszont senki nem tudja, mi okból készítették, és miért pont ilyen a formájuk.
Két ismertebb mende-monda ismert a különleges sírkövekkel kapcsolatban. Az egyik szerint volt egy szegény ember, aki Udvariban élt, és kitalálta, hogy a köveket szív alakúra kell faragni.
„Legyen lába, amelyet elültessenek a sírban nyugvó fejéhez, de ami kimarad a földből, olyan legyen az, mint az ember szíve. Arra jöjjön rá az írás. Ez illik a holtakhoz is, az élőkhöz is."-írja Eötvös Károly "A balatoni út vége" című munkájában.

Balatonudvaron, és környékén számos rejtélyes sírkő találhatóForrás: Shutterstock

Egy másik monda szerint a szív alakú kövek a Dúl családhoz köthetőek. Volt egy kőfaragó legény, aki szerelmes lett Dúl Veronikába. A lány úgy döntött, hogy elmegy a hegyekbe a kőfaragóval, és elbúcsúzik a Balatontól. A tóra zúduló viharban a lány meghalt, és a sírja fölé szeretete jeléül a kőfaragó legény egy szívalakú sírkövet készített.

-olvasható Lipták Gábor: Aranyhíd című munkájának "Kőszívekről" szóló írásában. A Balatonudvariak egyébként utóbbit mondják magukénak, a szívalakú sírkövekkel teli temető pedig egyike az ország védett temetőinek.

+1 Innen ered a kecskeköröm legendája

A magaspartoknak az alja átnedvesedett, és gyakran nagy felületen leomlott. A partfalak leomlásából született a balatoni kecskeköröm legendája is, amik régebben tömegesen, ma már ritkábban sodródnak a partra a tóból. A kecskekörmök a néphagyomány szerint egy fiatal pásztorlány Balatonba veszett aranyszőrű kecskéinek márványfehér körmei. Természetesen ez csak legenda, ugyanis valójában a Pannon-tóban egykor élt kagylók lekoptatott búbjai, amik megtalálhatók a fent említett magaspartok üledékes rétegeiben is. A legtöbb kecskeköröm a Tihanyi-félszigeten, a Barátlakásokhoz vezető út mentén lelhető fel.