Van egy hely Budapesten, ahol gyógyír lehet az újragondolt marhapörkölt

Forrás: (c)Zincenco -
lakásétterem fine dining Zincenco marhapörkölt
Clock icon
Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.
Ha emlékszünk még rá, a lakáséttermek 2014 környékén jelentek meg a hazai köztudatban. Bár kellett nekik még legalább 1,5-2 év ahhoz, hogy név szerint is fel tudjunk sorolni párat. Ismertetőjegyük is volt. A legtöbb ilyen konyhát lelkes hobbiszakácsok és főzni tudó gasztrobloggerek vitték, illetve olyan felszolgálásban jártas fiatalemberek és lányok, akik a nagymamát megfűzve, ketten vágtak bele a vállalkozásba, házias, múltba visszarepítő fogásokkal és profi kiszolgálással. A Zincenco kivárta azt az időszakot, amikor már a fine dining is a lakásba költözhetett, és ezen a júniusi vacsoraestén be is mutatta, milyen az, ha ez a két fogalom jó kereszteződésben találkozik.

A legjellemzőbb az volt, hogy a lakáséttermeknek, ahogy a nevük is mondja, otthonhangulata volt. Engedélyezett volt, hogy minden második tányér más legyen, hogy keveredjenek a vörös és fehérboros poharak, és a tányérokra kerülhetett jól átgondolt fine dining fogás és csirkepaprikás galuskával is. A hangulat kedvéért ugyanolyan jó volt beülni Győrben egy direkt erre a célra átalakított panellakás stílusos ebédlőjébe, mint egy budapesti egyszobás garzonba, ahol végül a konyhában verődött össze minden vendég.

A lakáséttermek fogalma egyébként az Amerikai Egyesült Államokból jutott el hozzánk, de a története és kialakulása egészen Kubáig, az 1960-as 1970-es évekig nyúlik vissza. Miután Fidel Castro hatalomra került az országban, számos intézkedése között volt, hogy bezárassa az éttermeket és szórakozóhelyeket, a szervezkedések legkisebb lehetőségét is kizárva ezzel. De a séfek és szakácsok nem adták fel ilyen könnyen, és saját otthonaikban vagy egy semleges, külső helyszínen szerveztek ebédeket, vacsorákat.

Forrás: Manfred Huegle

A példájukat egyre többen követni kezdték, és szépen lassan a barátok hozni kezdték az ismerőseiket is, így a résztvevők köre egyre tágult. Akik pedig megszimatolták benne az üzleti lehetőséget, azok szakmailag egyre minőségibb vacsorákat szerveztek (melyek híre azután szájról szájra terjedt). Az új éttermi forma aztán meghódította a latin-amerikai országokat, és végül az Egyesült Államokban is népszerűvé vált.

Igor és Zaida, a Zincenco lakásétterem megálmodói Forrás: (c)Zincenco

A Zincenco lakásétterem házigazdái Igor és Zaida Zincenco azonban Angliából, pontosabban Cotswolds vidékéről hozták haza a tudásukat és a gasztronómia iránti szenvedélyüket. A fine dining lakásétterem ötletét a barátaiknak tartott vacsorapartik alapozták meg. Eleinte mindig szerdánként tartották a vacsoraesteket, így ez a nap vált a hét fénypontjává. Idővel aztán már mindegy is volt, melyik napra esett az összejövetel, az volt mindenki „szerda estéje". Miután a barátok hazaköltöztek Magyarországra, és Igornak, illetve Zaidának is honvágya támadt, a lakásétterem ötlete egyre inkább testet öltött. A cél az volt, hogy a hazai vendégkörnek is elhozzák a szerda esték hangulatát, azt a magas színvonalú, minőségi gasztronómiai élményt, amit lazán, barátságos környezetben élvezhetnek a látogatók.

A cikknek nincs vége, rengeteg érdekességet olvahatsz még a lakásétteremről a Travelón!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.