November 20. – A gyermekek jogainak világnapja

ENSZ Gyermekjogi Egyezmény

Pataki Dimitra

2023.11.20.

Volt idő, amikor a gyerekeknek egyetlen joguk volt csupán, hallgatni és betartani a felnőttek utasításait, ellentmondás nélkül. Volt idő, amikor a gyerekeket dolgoztatták, és még az alapvető igényeik sem kerültek kielégítésre, annak is örülhettek, ha valamit enni kaptak. Volt idő, amikor az iskolában a tanító, tanár, otthon a szülők utasításait követték, s ha valami nem úgy történt, ahogy azt a felnőttek elvárták tőlük, a következmény büntetés, akár verés volt. Volt idő, amikor a gyerekek még nem voltak tisztában azzal, hogy rájuk ugyanúgy vonatkoznak az emberi jogok, mint a felnőttekre, akiknek eszük ágában sem volt ezt elmondani nekik.

Ezen változtatott 1989. november 20-án az ENSZ azzal, hogy elfogadta a Gyermekjogi Egyezményt, amelyet a világ szinte minden állama aláírt és ratifikált.

Mik azok a gyermekjogok?

Az emberi jogokból származtatható és levezethető az összes gyermekjog is. Minden olyan jog, mely megilleti a 18 év felettieket, a 18 év alattiakra is érvényes, ám a gyermekeket különleges védelem illeti meg. „Ezt a speciális védelmet az ENSZ Gyermekjogi Egyezmény biztosítja és ez a dokumentum magyarázza el azt is, hogy kik a gyermekek, milyen jogokat élveznek, ahogy azt is, hogy a kormányoknak milyen kötelezettségeik vannak a gyermekek jogainak védelmével kapcsolatosan".

Mióta létezik ez az egyezmény és kire nézve kötelező érvényű?

Az ENSZ Gyermekjogi Egyezmény 10 év előkészítő munka után, 1989. november 20-án került elfogadásra. Minden olyan ország, melynek kormánya aláírta az egyezményt, majd ratifikálta, azaz a jogrendszerébe beépítette azt, kötelező érvényűnek ismerte el a gyermekek leírt jogait, melyeket saját országában mindenkivel be is tartat. Az Amerikai Egyesült Államok az egyetlen ország, mely nem részese az egyezménynek, aminek speciális okai vannak: az USA-ban minden államban más-más jogrendszer érvényes, bizonyos jogrendszerekbe beilleszthetők az ENSZ közgyűlése által elfogadott gyermekjogok, más államokéba nem, ezért nem jutottak egyezségre és nem írták alá az egyezményt, ám ez nem jelenti azt, hogy az országban nem érvényesülnek a gyermekek jogai.

Miért van szükségük a gyerekeknek különleges jogvédelemre?

A gyermekek a korukból fakadóan is sokkal védtelenebbek, mint a felnőttek, ugyanakkor ők jelentik a jövőt. Ahhoz, hogy egészséges felnőtt tagjai legyenek később a társadalmaknak, biztosítanunk kell számukra a megfelelő fizikai, lelki és szellemi fejlődést. A gyermekjogi egyezménynek ez a szerepe, a csatlakozó országok és a kormányok az aláírásukkal ezt támogatják és garantálják. Az, hogy a maga jogérvényesítés melyik államban hogyan és mennyire valósulhat meg, azt sok minden, akár a gazdasági helyzet is befolyásolhatja. Ahol kevesebb a pénz, ott kevesebbet is tudnak rászánni, de a törekvés mindenhol megvan.

Ébresztő-óra

Az UNICEF Ébresztő-óra címmel tart előadásokat 10-18 éves fiataloknak a gyermekjogokról. Az interaktív iskolai programon a diákok nemcsak a jogaikat ismerik meg, de ráébrednek arra is, hogy miközben élnek a saját jogaikal, nem sérthetik meg másokét, ugyanakkor arra is rájönnek, hogy bár a kötelességeik, a döntéseikkel járó felelősség nincs jogszabályban rögzítve, mégis fontos és kikerülhetetlen fogalmak, ha jogtudatos, másokkal együttműködni képes felnőttekké akarnak válni.

Az UNICEF Ébresztő-óra programjának előadóival, dr. Fülöp Tünde jogásszal és Balázs Orsolya pszichológussal készült beszélgetésünket ITT olvashatjátok el.

A gyermekjogok közül melyik a legfontosabb, ami mindenhol érvényesülni tud?

Ahogy az emberi jogok összessége, benne minden egyes jog ugyanolyan fontos, a gyermekjogoknál különösen igaz ez. A mi dolgunk, hogy a gyerekek és a felnőttek ezt meg tudják valósítani, élni tudjanak a jogaikkal, és eközben ne sértsék meg mások a jogait. Már csak ez utóbbi okból sincs olyan jog, mely kevésbé lenne fontos a többihez képest, vagy fontosabb lenne minden másnál.

Kapcsolódnak a jogokhoz kötelességek?

Akinek jogai vannak, annak azokhoz kapcsolódó kötelességei is akadnak, ám utóbbiakat nem rögzítik leírt jogszabályok. A jogaival mindenki alanyi jogon élhet, feltételek nélkül. A jogokból fakadó kötelességek és a felelősségvállalás erkölcsi kérdés, így a gyermek a társadalmi normák megismerésével és erkölcsi nevelés során sajátítja el azokat. Ebben a családnak, intézményrendszernek és a társadalomnak közös szerepe és felelőssége van.