A zsír, amire szükséged van

zsír zsírsav telített zsírsavak omega-3 zsírsav omega-6 zsírsavak telítetlen zsírsavak idegrendszer szív- és érrendszer memória
Clock icon
Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.
A szénhidrátokon kívül a diétázók másik nagy ellensége a zsír: minden zsírban vagy olajban tocsogó étel tiltólistára kerül, és vadászat indul az egészségesnek kikiáltott 0 százalékos joghurtok után. Pedig zsírra igenis szükségünk van - csak az nem mindegy, hogy milyenre.

A mumus igazából jóbarát?

Bármennyire nézzük utálkozva testünk zsírpárnácskáit, a zsírnak fontos funkciója is van. Persze ez nem jelenti azt, hogy nem kéne elérni az ideális testsúlyt, de a zsírokat véglegesen száműzni ugyanolyan hiba, mint semmit sem tenni ellene. Egy felnőtt ember testének egyötöde zsírból áll, és a víz és az oxigén után zsírra van leginkább szükségünk: a hormonok termeléséhez, a sejtek felépítéséhez, a túltengő savak közömbösítéséhez, vagy az ízületek megfelelő működéséhez is elengedhetetlenek. Mindezek mellett a zsír energiát ad, mégpedig hatszor annyit, mint a fehérjék vagy szénhidrátok elégetésével nyerünk.

Thinkstock
Thinkstock

Nem a zsír a fő bűnös

Bár évtizedeken keresztül tartotta magát az a a fogyókúrás "tény", hogy a zsír minden mennyiségben és formában hizlal, mára már tudjuk, hogy ez például a cukorra sokkal inkább igaz. Ennek ellenére a zsír valóban rengeteg energiát tartalmaz, így ha nagykanállal visszük be a szervezetünkbe, akkor valóban hizlal. Egészséges mértékben viszont egyáltalán nem, sőt: a teljesen zsírszegény étrend az, ami növelheti a kilók számát. Zsírégető képességünk ugyanis a megfelelő zsírok bevitelén is múlik: a "jó" zsírok épp a testzsír elégetésében segítenek. Emiatt létezik működő - viszonylag magas - zsírbevitelen alapuló diéta, miközben magas szénhidrátbevitel alapúval semmire sem mennénk.

Jó és rossz zsírok a nagyító alatt

A zsírokat általában négy különböző kategóriába sorolják, s ebből kettőt valóban érdemes kerülnünk:

1. A sokat emlegetett, rendkívül káros, rákkeltő transzzsírsavakat, melyek a sós és édes ropogtatnivalókban, gyorséttermi készételekben és margarinokban találhatók leginkább, hidrogénezett növényi zsír címszó alatt találhatók meg az összetevők között.

Margarinok esetében érdemes vásárláskor az összetevőket alaposan tanulmányozni, ugyanis a jó minőségű margarinokat ma már nem hidrogénezett növényi olajjal készítik, hanem természetes összetevőkből: növényi olajokból, pálmazsírból és kókuszzsírból, így transzzsírokat is csak minimálisan tartalmaznak, amit feltüntetnek a csomagoláson.

2. A telített zsírok, melyek nem károsak ugyan, de a minimális mennyiségen túl hasznot sem hoznak. Ide tartozik az állati eredetű zsírok nagy része, illetve a tejtermékekben, tojásban található is.

3. Az egyszeresen telítetlen zsírok: ezek jó energiaforrások, a savakat is semlegesítik, védenek a szívbetegségektől, főzésnél, sütésnél pedig nem alakulnak át transzzsírsavvá, és még a jó koleszterin szintünket is emelik. Ide tartozik az olívaolaj vagy a csonthéjas magvakból nyert olajak. Ezeket érdemes is beépíteni a diétába, mivel a salátákban vagy más fogyókúrás ételekben található vitaminok felszívódását is segítik, finomítatlan formában pedig a bőrápolásnak is fontos részei lehetnek.

4. Többszörösen telítetlen zsírok: ezek kellenek igazán!

A negyedik kategóriába tartoznak a leghasznosabb, legegészségesebb zsírok: ezek jelentik a legjobb energiaforrást, kötik meg a legtöbb savat, és rengeteg vitamint tartalmaznak. Azokat közülük, melyek nélkülözhetetlenek, de szervezetünk nem képes önmaga előállítani, esszenciális zsírsavaknak nevezzük, ezek a jól ismert omega-3 és az omega-6 zsírsavak. Nem véletlenül ajánlják fogyasztásukat: nemcsak a gyerekek tanulási képességeit segítik, de a felnőtteknek is nagyon hasznosak: a szív- és érrendszeri problémák megelőzésében, az agyi frissesség megtartásában, a sejtek növekedésében is szerepet játszanak, de a nyirok- és vérkeringést, vagy a stroke, a cukorbetegség megelőzését is segítik, még a hasra rakódó zsírpárnákat is segítenek eltüntetni, és a depresszió távoltartásában is szerepük van.

Thinkstock
Thinkstock

Omega-3 zsírsav források:

A tengeri halak (hekk, makréla, lazac, tonhal, tőkehal, szardínia) mellett növényi olajokban, a magvakban és a szójababban is megtalálhatók. Kivi, porcsin, vörösáfonya, fekete málna, dió, szója mind omega-3 zsírsav forrás, továbbá a lenmag hatszor annyi omega 3-at tartalmaz, mint a legtöbb halolaj.

Az Omega-6 zsírsav leggazdagabb forrásai:

Halolaj, ligetszépe, napraforgómag, feketeribizli.

Mi a helyzet a halolajkapszulákkal?

Ezek között is találni silány minőségűeket, így érdemes vásárlás előtt utánajárni, hogy valóban mélytengeri halolajat tartalmaz-e a készítmény, és azt milyen arányban, milyen halakból nyerik - érdemes a vadhalászott, mélytengeri, káros anyagoktól mentes, lehetőleg alaszkai halakból készült, stabil, tehát lassan avasodó, szagtalan termékeket keresni.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.