Nem a dezodor az oka - 10 tévhit a mellrákról

Nem árt óvatosnak és előrelátónak lenni, amely nem jelenti azt, hogy életünk minden pillanatát félelemben kellene élnünk. A legelemibb védekezés a megfelelő információk beszerzése, vagyis nem árt, ha pontosan tudjuk, vajon a veszélyeztetett kategóriába tartozunk-e vagy sem.

Valamint jó, ha tisztában vagyunk, melyek azok a környezeti hatások, amelyek előidézhetik a szervezetben a rákos sejtek felbukkanását. A köztudatban azonban jó néhány tévhit él a melldaganat kialakulásával, valamint a diagnosztizálással kapcsolatban. Dr. Torday László klinikai onkológus és farmakológus szakorvos segítségével körbejártuk a kérdést.


Íme a top tízes tévhitlista:

A fiatal nők is ugyanúgy veszélyeztettek, mint idősebb társaik.

Ha a káros környezeti hatásokat tekintjük, amelyek egyformán árthatnak - korosztálytól függetlenül minden nőre, és minden emberre, igaz lehetne a kitétel. Ám szerencsére mégsem az. A legveszélyeztetettebb korosztályba az ötven év felettiek tartoznak, harminc év alatt ritkán fordul elő. A sajtó hatására, amely a fiatal áldozatokra koncentrál, azonban joggal gondolhatjuk azt, hogy elmosódtak a korosztályok közötti kockázati határok.

Ha édesanyámnak nem volt, én is védett vagyok.

Ez sajnos hatalmas tévedés, a daganatos megbetegedések családon belüli előfordulása ugyan valóban mérhetően magasabb rizikófaktort eredményez, ugyanakkor egy sor egyéb más tényező is hatással van a betegség megjelenésére. A betegséget nem biztos, hogy örököljük. Vagyis, ha édesanyánknak, nagymamának, nagynéninek volt, attól még nem feltétlenül alakul ki nálunk is. Ugyanakkor, ha nem volt, akkor is fontos, hogy nagy gondot fordítsunk a szűrésre, hiszen a táplálkozás, a dohányzás, az alkoholfogyasztás, de még a környezet is hatással lehet az emlőrák megjelenésére. Ráadásul az emlőrákra való hajlam apai részről is örökölhető. Mindemellett a fiatalkori emlőrákok esetében az emlőrákos hajlam öröklődik, ami azt jelenti, hogy ha a vér szerinti rokonok körében volt emlőrák, az azzal jár, hogy nekünk is nagyobb az esélyünk az emlőrákra. Emiatt kell még nagyobb figyelmet szentelni a megfelelő időben elvégzett szűrésekre, hiszen akinek a vér szerinti rokona emlőtumoros volt, az ő kockázata is emelkedik.

A mellrák diagnosztizálása egyben halálos ítélet is.

Nem igaz. Ma már az esetek jelentős százalékában megállítható a továbbterjedés folyamata. Nagy baj akkor van, ha a daganat áttéteket képez a szervezet egyéb területein. Ezért nagyon fontos a folyamatos szűrés, hogy időben lehessen diagnosztizálni és megállítani a rákos sejtek elburjánzását, valamint azt, hogy a beteg sejtek bekerülhessenek a véráramba. Akkor ugyanis előfordulhat, hogy kontrollálhatatlanná válik a folyamat. Ennek megakadályozása a legfontosabb feladat, és első körben ezt a szűréssel lehet megelőzni. Svédországban például jelentősen javultak az emlőrák halálozási mutatói azzal, hogy kiépítettek egy nagyon jó szűrőhálózatot. Így az emlőtumorok korai diagnosztizálása miatt megnőtt a végleges gyógyulások aránya.

A férfiak védettek, nekik soha nem lehet mellrákjuk.

Sajnos ez sem igaz, bár a nők körében százszor nagyobb a gyakorisága az emlőráknak, a férfiak sem rendelkeznek védőpáncéllal a mellrákkal szemben. Nem ciki tehát, sőt, lassan elfogadottá válik, hogy a pubertáskor kezdetén a fiúkat is megtanítsák az anyukák az önvizsgálatra. Ártani nem árt, cserébe időben lehet lépni, ha mégis baj van. Ez főleg azoknál a családoknál fontos, ahol előfordult már emlődaganat.

Nagy ütés következtében kialakulhat mellrák.

A nagy ütés fájdalmas, és keletkezhet duzzanat, akár szövet- vagy érsérülés is. Önmagában viszont ez nem okozhat daganatot. Az azonban gyakran előfordul, hogy az ütés miatti fájdalom és a félelem miatt fordul orvoshoz az illető, ahol aztán kiderülhet, hogy a duzzanat mellett a vizsgálat daganatos sejteket is talál.

A mellben jelentkező fájdalom nem daganatos eredetű.

Ezt sajnos nem lehet így egyértelműen kijelenteni. Az valóban igaz, hogy általában a mellrák csendben lopakodik, és éppen ezért nehéz időben észrevenni. Azonban a daganatos sejtek nyomhatják a környező szöveteket, így előfordulhat, hogy a daganatos megbetegedés fájdalommal jelentkezik. Ugyanakkor a mellben jelentkező tartós, esetleg a menstruációs ciklussal nem összefüggő, vagy jellegében kifejezetten erős, vagy pontosan körülhatárolható fájdalom esetén mindig fel kell keresni az orvost, mert a fájdalom nem fiziológiás dolog.

A mammográfiai szűrés ártalmas.

Ez egyértelműen nem igaz. Bár kicsit kellemetlen vizsgálat, de tökéletesen ártalmatlan. Cserébe ezzel a diagnosztikai eljárással nagyon jól szűrhetőek a daganatos elváltozások, amelyeket így korai stádiumban fel lehet ismerni, jelentősen javítva ezzel a végleges gyógyulás esélyét.

A mellrákot csak az emlő eltávolításával lehet megállítani.

Nagyon fontos tudni, hogy annak ellenére, hogy az emlőrák gyógyulásának alapfeltétele a sebészi kimetszés, a teljes emlőeltávolítás helyett ma a sebészek és az onkológusok, amennyiben ez lehetséges, inkább a részleges emlőeltávolítást helyezik előtérbe. Az emlőplasztika, illetve a viselhető protézisek nagyon sok esetben kiváló esztétikai eredményt adnak.

A dezodorok, a mikrohullámú sütő, esetleg a számítógép rendszeres használata okozhat melldaganatot.

Mindhárom esetben, szakmai körökben pro és kontra érvek hangzottak el. A jelenlegi állásfoglalás szerint egyik sem járul hozzá a daganatos megbetegedések kialakulásához. Bár az angliai Reading Egyetem kutatója, Phillipa Darbre egy tudományos beszámolójában felhívta a figyelmet arra, hogy a dezodorokban található tartósítószereket egyértelműen ki lehet mutatni az emlődaganatokban, ezt más kutatók cáfolják. A kutatók nem találtak összefüggést a dezodorhasználat és a daganatos megbetegedések megjelenése között.

A fogamzásgátló szerek szedése ma már nem okozhat melldaganatot.

Az egészségügy roppant óvatosan bánik ezzel a kérdéssel, és az nagy valószínűséggel állítható, hogy a ma forgalomban lévő szerek önmagukban nem okoznak mellrákot. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy a legveszélyeztetettebb korosztály, az ötvenes nők, a korszerű, alacsony hormontartalmú szerek elődeivel védekeztek.

Life videó a mellrákról