3 mondat, amit az érzelmileg intelligens gyerekek szülei sosem mondanak

Egy neuropszichológus, Dr. Julia DiGangi, aki olyan kommunikációs stílusokat tanít az embereknek, amelyek abban segítenek, hogy erős, egészséges és empatikus kapcsolatokat építhessenek és tartsanak fent másokkal, elárulja, hogy mi az a 3 mondat, amit soha nem mondhat a szülő, ha érzelmileg intelligens gyereket szeretne nevelni.

A 3 mondat, amelyet az érzelmileg intelligens gyerekek szülei soha nem használnak — és amit mondanak helyette

1. „Miért nem tudsz motiváltabb lenni?”

Az agy arra van beprogramozva, hogy akkor és ott teljesítsen, amikor és ahol tud. Tehát amikor a gyerekek küszködnek, az nem azért van, mert nem akarnak jól teljesíteni, hanem mert egyszerűen nem tudnak. Más szóval, nem a motiváció a probléma, hanem az, hogy nincs összhang a szülő elvárásai és a gyerek képességei között.

Mit mondj helyette? Az érzelmileg intelligens válasz az, ha kíváncsi vagy arra, hogy a gyerek motivációja és képességei hol keresztezik egymást. Tegyük fel, hogy a gyermeked túl sok időt tölt videójátékokkal és túl keveset olvasással. Kerüld azt a kérdést: „Miért nem vagy motiváltabb a könyvolvasásban?”. Ehelyett próbálkozz egy nyílt végű kérdéssel: „Látom, hogy nagyon szereted a videójátékokat. Szeretném hallani, hogy mit szeretsz bennük annyira. Megosztanád velem?”

2. „Miért nem figyelsz rám?”

„Egyszer olyan szülőkkel dolgoztam együtt, akiknek a lánya szenzoros nehézségekkel küzdött. Frusztráltak voltak, mert az orvosi rendelőnél a lány soha nem volt hajlandó kiszállni a kocsiból, úgy érezték, akármit mondanak neki, nem figyel rájuk, nem értették, miért csinálja ezt. De miután egy alkalommal behívták a beszélgetésre, megtudták, hogy valójában az orvosi rendelőben játszott zene zavarja. Ezt egy pár füldugóval könnyen orvosolni lehetett. Végső soron az igazi probléma az volt, hogy a szülők nem hallották meg a gyermekük igényeit” — meséli a szakember, aki szerint a helyes kérdés nem az, hogy miért nem figyel a szülőre a gyerek.

Mit mondj helyette? A gyerekek agya autonómiára van beprogramozva, és arra, hogy a saját identitásuk alapján fedezzék fel a világot, nem pedig aszerint, hogy te mit gondolsz, milyennek kellene lenniük. Ha nézeteltérésbe keveredsz egy látszólag akaratos gyerekkel, ahelyett, hogy megkérdeznéd, miért nem hallgat meg, fontold meg a kérdést: „Meghallgattalak-e?”.

Az érzelmileg intelligens szülők nem engedelmességet várnak a gyerekeiktől, hanem kapcsolódást. A gyerekednek tudnia kell, hogy hajlandó vagy meghallgatni az ő tapasztalatait, az ő igazságát.

3. „Olyan tiszteletlen vagy!”

Gyakran látom, hogy a szülők a saját bizonytalanságukból kiindulva katasztrofális következtetéseket vonnak le a gyermekük viselkedéséből.

Egy alkalommal a pszichológus olyan szülőkkel beszélt, akik úgy érezték, hogy a tinédzser gyerekük nem tisztelik őket, mert nem fogadott szót nekik, amikor azt mondták, ideje lenne befejeznie a természetismeret házi feladatát. Amikor ezt szóvá tették neki, a gyerek azt válaszolta, hogy tiszteli őket, de a tantárgy számára túlságosan nehéz, ezért nem fejezi be a leckét. Ne vádold tiszteletlenséggel a gyereket!

Mit mondj helyette? Az érzelmileg intelligensebb megközelítés arra a félelemre, hogy a gyereked nem tisztel, ha konkrét, nem ítélkező kérdéseket teszel fel, majd kifejezetten megerősíted, hogy hajlandó vagy meghallgatni őt. Ez így hangozhat: „Észrevettem, hogy a legutóbbi természettudományos dolgozatod közepes lett. Hajlandó lennél beszélni róla? Szeretném hallani a tapasztalataidat".

A gyerekek érzései átragadnak ránk. Ha ők idegesek, mi is idegesek leszünk. Így amikor nagyon felindultak, természetes, hogy kontrollálni akarjuk a érzéseiket azzal, hogy azt mondjuk neki, hogy maradjon csendben, nyugodjon meg, vagy figyeljen jobban. Szülőként azonban nem az a feladatod, hogy irányítsd a gyermeked érzelmeit. Az a dolgod, hogy uralkodj a saját érzelmeid felett.