prosztatarák daganatos betegségek környezet múmia
Clock icon
Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.
Annak ellenére, hogy a rákról már az ókorban készültek feljegyzések, sokan mégis civilizációs, modern betegségnek tartják, melyért nagyrészt mi vagyunk a felelősek. Miután már a második, több mint kétezer éves emberi maradványban találtak prosztatarákra utaló nyomokat, ez az elmélet megdőlni látszik.

AFP
AFP

Illusztráció

A kutatók nemrég egy 2200 éves múmiában fedeztek fel prosztatarákot. A medence és a gerinc között elhelyezkedő áttétes tumor nagy valószínűséggel nem környezeti, hanem genetikai okok miatt alakult ki a körülbelül 50-60 évesen elhunyt emberben. A prosztatarák a dió méretű mirigyben kezdődik, majd kezeletlenül hagyva áttéteket ad a medencei területre, az ágyéki gerincbe, a felső kar és a láb csontjaiba, míg végül szinte az összes csontba. Ez a mostani eset a második legrégibb prosztatarák, melyet felfedeztek. Az első eset 2007-ben történt, mikor Dél-Szibériában egy 2700 éves szkíta király csontvázát vizsgálták.

Tipp! Sztárok, akiket legyőzött az AIDS. Kattints a galériáért!




A rák mindig is velünk volt?





Szólj bele! Házasság előtt a szex...?




"A betegség valószínűleg nem volt ritka, bár korántsem annyira elterjedt, mint mostanában. Tudományos tény, hogy minden nap keletkezik bennünk rosszul osztódó (például rákos) sejt. Ezeket az immunrendszer felismeri, és hatástalanítja. A káros környezeti tényezők mellett az életkor is hat az immunrendszer működésére. Az ókorban is előfordult a rák, csak sokszor nem került diagnosztizálásra. Alapvetően az ókorban nem volt erősen szennyezett a környezetünk. Az idősebb populációban lehetett magasabb a rákos megbetegedések száma, amely az immunrendszer rosszabb működésére vezethető vissza. Bizonyos munkakörök, mint a bányászat is emelhette a rákos megbetegedések számát."


AFP
AFP

Illusztráció



A környezetnek is van szerepe

Azt, hogy a rák melyik korban jelent meg először, nagyon nehéz megállapítani. Az biztos, hogy nem új betegség, de az is, hogy a modern kori káros hatások nem csökkentik a betegség előfordulását. Az, hogy régebben is jelen volt, még nem ment meg minket: ha felelőtlen életmódot élünk, dohányzunk vagy túl sok alkoholt fogyasztunk, vagy más, rákkeltő hatásoknak tesszük ki magunkat, akkor könnyen megjelenhet a rettegett betegség. Az is igaz azonban, hogy régebben nem műanyag dobozból ették a tartósított élelmiszereket az emberek, rendelkezésükre állt friss zöldség és gyümölcs, melyet legtöbbször maguknak termesztettek, műtrágya használata nélkül. Nem feltétlenül kellett a munkájuk miatt füstös, szmogos nagyvárosban élniük, és a kényelmi eszközök hiánya miatt rendszeresen mozogtak. Mindezek ellenére sem mindig éltek békés körülmények között, és járványok, háborúk tizedelték őket. Mi ezeket már könnyebben ki tudjuk védeni, de korunk rejtélyes "nyavalyája", a rák felett egyelőre mi sem tudunk mindig győzelmet aratni.

Miért éppen ráknak hívjuk?


Az elnevezés alapjai Hippokratésztől származnak. Többfajta rákot is elnevezett, a jóindulatú daganatokat duzzanatnak: onkosznak, a rosszindulatúakat pedig ráknak: karcinosznak. Utóbbit azért hívhatta így, mert a tumor alakja hasonlít az állathoz. A szó végéhez később jött a daganat, ami görögül oma, így lett a rosszindulatú daganat neve karcinóma. A karcinosz szó latin fordítása a cancer, mely magyarra fordítva lett nálunk rák. Az onkológiai kifejezés pedig Galenustól származik.

Légy egy igazán csajos közösség tagja! Csatlakozz a Life.hu-hoz az iWiWen és a Facebookon is!


Tipp! Még mindig csúcsformában a 42 éves szexi modell. Kattints a galériáért!


Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a LIFE Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.