Valóban rákot okoz? Az izzadásgátlók veszélyei

Miért izzadunk?

Testünk természetes folyamatai közé tartozik az izzadás: ezzel nemcsak hűti a szervezet magát, hanem méregtelenít is, és nélküle nem működne jól a só- és vízháztartásunk sem. Az izzadtság a meleg, a stressz és a fizikai megerőltetés hatására termelődik a verejtékmirigyekben, a folyadék mennyisége pedig egyénileg változó, lehet akár fél- egy liter is. A verejtékmirigyek egyébként nem a hónaljban, hanem a talpon vannak a legtöbben. Az izzadtság 99 százaléka csupán víz, de a baktériumok kellemetlen szagúvá teszik. A pólón megjelenő foltot és a rossz szagot viszont mindenki igyekszik elkerülni, így választ egy izzadásgátló terméket, és legalább naponta egyszer használja.

Káros összetevők garmada az izzadásgátlókban

A boltok polcain rengeteg különféle illatú és kiszerelésű dezodor és izzadásgátló közül lehet választani, és a legtöbben nem az apróbetűt kezdik el olvasgatni a termékek dobozán, hanem leveszik a kupakot, megszagolják, és ha tetszik az illata, akkor megveszik. Az apróbetűs rész pedig az illatánál sokkal érdekesebb és tanulságosabb is: ugyanis a legtöbb termék propilénglikolt, szintetikus illatanyagokat, parabéneket, és főként alumínium-származékokat tartalmaz. Az alumínium genotoxikus hatású, azaz káros a DNS számára, így nagy mennyiségben mutációkat, rákot okozhat, ráadásul felhalmozódik a szervezetben - esetünkben a hónaljban és környékén. Az izzadást úgy gátolja meg, hogy az alumínium-ionok eltömítik a sejteket, így az izzadtság nem tud a bőr felszínére kerülni.

Rák és Alzheimer-kór az izzadásgátlótól?

Ezekkel az anyagokkal nemcsak az a gond, hogy magukban károsak, hanem az is, hogy a szervezet természetes méregtelenítési funkciójába beavatkoznak, így a méreganyagok ahelyett hogy kiürülnének, felhalmozódnak. S mivel hónaljunk igen közel van a mellünkhöz, sokszor mellrák formájában üt vissza megszállott szagtalanításunk - akár a férfiaknál is. Az Alzheimer-kór és az izzadásgátlók kapcsolata pedig nem üres mese, 1993-ban a WHO elismerte, hogy az alumínium-származékokat tartalmazó izzadásgátlók rendszeres használata és az Alzheimer-kór között összefüggés van. Az alumínium emellett megakadályozza a kálcium felszívódását, ezzel - pláne nőknél - egyéb károkat is okozva.

Extrém megoldások az izzadás megszüntetésére

Mivel a tehetős sztárok nagyon adnak megjelenésükre, így nem engedhetik meg maguknak az izzadtság- vagy dezodorfoltos ruhát. Ők botoxinjekciók segítségével tartják szárazon a hónaljukat: ez a szer ugyanis nemcsak a ráncok ellen jó, hanem a verejtékmirigyeket is blokkolni képes, így azok nem termelnek izzadtságot. Hazánkban is kérhető a beavatkozás, ami borsos összegért ad 3-8 hónapra megoldást - ezt főleg a hiperhidrózisban, azaz túlzott izzadásban szenvedők kérik az ismert emberek mellett. Egy bőrgyógyászati eljárás is segíthet a túlzott izzadáson, amikor kisfeszültséget vezetnek egy készülékkel a kéz- és lábfejbe, és az eljárást hetente párszor megismétlik.

Milyen lehetőségeink vannak, ha illatosak és egészségesek is szeretnénk lenni?

Akik csupán normális méretű izzadásukra keresnek nem méregdrága megoldást, azoknak is vannak lehetőségeik. Sok üzletben találni már alumínium-mentes, természetes alapú izzadásgátló szereket, ezeket érdemes választani - és minden, kemikáliákat is tartalmazó terméknél szabály, hogy a márkanév mellett el kell olvasni az apróbetűs feliratokat is, hogy legalább tisztában legyünk vele, mit kenünk a bőrünkre. Ha valaki nemcsak az alumíniumot, hanem a többi káros összetevőt is el szeretné kerülni, annak a szódabikarbónát javasolják: egy keveset kukoricakeményítővel és egy csepp illóolajjal összekeverve púderként használható. Mások az ezüst-kolloid oldat baktériumölő hatását használják ki, ami a hónaljra kenve az izzadtságot ugyan kiengedi, de a baktériumok szaporodását gátolja, így a kellemetlen szag kialakulása elkerülhető.