Így öregszünk mi - bámulatos videó

A szeme ismerősen csillog

Az öregedés jó esetben lassú folyamat, melyet a maga egészében általában fel sem fogunk. Anthony Cerniello azonban felnyitja a szemünket zseniális videójával: egy család tagjairól készített fényképeket helyezett egymás mögé, s videóvá gyúrta az anyagot. Az ötéves kislány képénél indulunk, a videó pedig az öregkornál ér véget. A kislánypofiban, a felnőtt nőben és az öregedő asszony arcában egy dolog hasonlít: szemük majdhogynem ugyanúgy ragyog. Az öregedés tehát nem feltétlenül kell, hogy fásultsággal járjon, annak ellenére, hogy bizony drasztikus változásokat hoz az életünkbe.

Miért öregszünk egyáltalán?

Erre nézve többféle elmélet is született már, de teljes pontossággal egyikről sem állíthatjuk, hogy minden kérdésünkre választ ad. A sztochasztikus elméletek szerint az öregedésért a testünkre ható káros hatások felelősek, melyeket egy idő után nem vagyunk képesek leküzdeni vagy helyreállítani. Ebben nagy szerepe van többek között a szabad gyököknek, melyek idővel egyre nagyobb mértékben károsítják a sejteket, mely miatt megváltozik a testünk - megöregszünk. A programozás-elmélet hívei szerint minden egyes élőlénynek eleve, genetikusan kódolt életkora van, belső biológiai órával. Ez szabályozza az öregedés folyamatait, s elérve egy bizonyos pontra, egyszerűen "lejár".

2030-ban már 90 évig él majd egy átlagember

A gerontológiai források szerint tulajdonképpen 125 évre vagyunk hitelesítve, tehát ideális esetben ennyi ideig élhetnénk. Ezzel szemben az élet felső határa ma még csak 109-113 év - a régi időkhöz képest azonban ennek is nagyon kéne örülnünk: az időszámítás kezdetekor még csak 22 év volt az átlagéletkor, ami csak az 1200-as évekre nőtt 30-ra. Kétszáz évvel később már 35 év várt az emberekre, az 1800-as évek közepétől viszont már kereken negyven. Csupán 1900-tól nőtt meg ötven évre, és száz évre volt szükség, hogy egy nagyot ugorjon nyolcvan évre. Mivel a szám fokozatosan nő, 2030-ra várhatóan 90 év lesz az átlagéletkor.

Öregkorunkra tényleg megnyúlik az orrunk meg a fülünk?

Felnőttkorunkra általában elérjük maximális magasságunkat, de ez nem jelenti azt, hogy néhány testrészünk nem nő tovább. Orrunk és fülünk porca bizony kis mértékben ugyan, de tovább fejlődik, fülcimpánkra ráadásul a gravitáció is hat, ezért történhet meg az, hogy hatvan-hetvenéves korára a legtöbb embernek nagyobb a füle és az orra, mint valaha volt. Bár ezt orvosok is alátámasztják, akadnak elméletek, melyek szerint csupán tágulásról és megereszkedésről van szó, és nem konkrét növekedésről - az eredmény azonban végül ugyanaz.

Rekordok: van olyan állat, amelyik 400 évig is él

Nem csak emberek élhetnek sokáig: meglepően sok állat köröz le minket maximális életkor tekintetében. Az első helyen egy kagyló áll, melyet Izland partjainál találtak: a tudósok számítása szerint az állat több mint 400 évig élt. Ez az egyedülállóan magas kor nem is olyan furcsa egy kagylótól, hiszen többször bukkantak már kétszáz évesnél idősebb példányokra is. Úgy látszik, van valami a tengerek és óceánok vizében, mert a grönlandi bálna is extrém hosszú élettel büszkélkedhet - már ha életben hagyják. Bálnavadászok több olyan egyedet is kifogtak már, melyekbe évszázados szuronyhegyek fúródtak. A teknősök is híresen hosszú ideig élnek: vannak feljegyzések, melyek szerint egy teknős, akit James Cook adott a tongai királyi családnak az 1700-as években, még II. Erzsébet királynőt is köszönthette tongai látogatásakor 1953-ban.

Gyermekek öregember-testben

Bár az öregedést legtöbben mindenáron lassítani szeretnénk, több olyan ember is él a világon, aki egy progéria nevű betegség miatt rendkívül gyorsan öregszik. A kis Adalia Rose Williams nem szégyelli betegségét, sőt: már nagy rajongótábora is van, Hayley Okines pedig már tinédzserkorban jár, annak minden problémájával, miközben nyolcszor gyorsabban öregedő testben él. Bár ezek a gyerekek a korai öregedés miatt 12-13 évig élnek csupán, de azt tudni kell, hogy a progériások szellemileg teljesen épek. Éppen ezért ez a betegség nem feltétlenül jelent bezártságot, a híres progériás DJ, Leon Botha végül 26 éves korában bekövetkezett haláláig zenélt az embereknek.

Hol élnek a legtovább?

Japánban és Kínában legendásan hosszú ideig élnek az emberek, míg a tavalyi eredmények szerint Monacóban élvezhetik a legtovább az életet. Más adatok szerint a legidősebb nők Norvégiában élnek, míg a legmagasabb férfi átlagéletkort Svédországban mérték. Az idén tavasszal közölt adatok szerint Magyarországon több 111 éves nyugdíjas él, mindannyian nők, ők hazánk legidősebb állampolgárai.

Matuzsálemek és legendák

Akadtak a történelemben azonban olyan emberek is, akik 100 évesen még szinte gyereknek számítottak. A Biblia szerint Matuzsálem 969 éven át szemlélte a világot, míg Ádám ősapánk 930 évig. A szakácsként dolgozó Igor Korolov állítása szerint 150 éven át főzicskélt, az angol Thomas Parr pedig 152 évet élt, s állítólag kilenc angol királyt látott felszállni a trónjára. Mint érdekes embert, egyszer meghívták az udvarba is, ahonnan már nem távozott élve: gyomorsavtúltengésben meghalt. Hosszú élete folyamán egyébként nyolcvan és százhúsz évesen is megnősült, és gyermekeket nemzett. A török Zaro Aga ennél is tovább ment: 156 éve alatt tizenháromszor házasodott meg. Doktor P. Defournel is jó példa arra, hogy az öregség semmiben sem akadály: 120 évesen egy nála nyolcvan évvel fiatalabb nőtt vett el, akitől gyermekei is születtek. Állítólag a 168 éves kolumbiai indián, Javeir Pereira is bámulatba ejtette az embereket azzal, ahogy a nőket bámulta, mikor meghívták New Yorkba.

A világ jelenlegi legidősebb embere közel sem jár a matuzsálemekhez: még folynak a vizsgálatok, de elvileg egy 127 éves ujgur asszony, Alimihan Sejiti a rekorder.

Halhatatlan-sziget

Japán legdélibb régiója, Okinawa nemcsak 161 gyönyörű szigetből áll, de arról is elhíresült, hogy a világon dokumentált legidősebb emberek 15 százaléka ott él. A hosszú élet mellett az ott élőket a betegségek is elkerülik, amiben nemcsak a helyes táplálkozásnak és az idősek megbecsülésének lehet szerepe, de a pálmákkal, esőerdőkkel tarkított szubtropikus környezetnek is.

A nők tovább maradnak fiatalok

A nők általában tovább élnek, ezzel eddig is tisztában voltunk, de japán kutatók most az okára is fényt derítettek: a kulcs a nők lassabban romló immunrendszerében keresendő. Ahogy idővel gyengül az immunrendszerünk, a fertőzések és a betegségek gyakoribbá válása bizony rövidíti az életünket - a mostani eredmények alapján úgy tűnik, ez a folyamat a férfiak esetében hamarabb megy végbe.

A libidó nem feltétlenül csökken

Az egyik legnagyobb tévhitek közé tartozik, hogy a korral a libidónak is búcsút mondhatunk. Ha odafigyelünk az egészségünkre, és aktív érzelmi életet élünk, akkor a szex 60 vagy 70 évesen éppúgy szerepet játszhat az életünkben - persze nem a régi intenzitással és gyakorisággal. A férfiak pénisze ugyanis öregszik, így idővel kissé érzéketlenebb, kisebb lesz, és nehezebben fogható akcióra. Ez még nem jelent impotenciát: azért általában gyógyszerek, vagy szív- és érrendszeri gondok felelősek, de még ez a probléma is kezelhető.

Hogy mennyire huncutak is az idős emberek, jól mutatja egy felmérés, melyben egy idősek otthonának lakóit kérdezték ki vágyaikról. A 60 év felettiek hatvan százaléka bizony rendszeresen fizikai kapcsolatot létesít az ellenkező nemmel - ez alatt ölelés, csókolás, kézenfogás értendő -, s akiknél nem került sor "többre", azoknál sem a kor, hanem a partner hiánya volt az akadály.

10 éves korunkban hallunk a legjobban

Ha elképzelünk egy öreg embert, az ősz haj és a totyogó léptek mellé képzeletünkben máris ott szerepel a látás és hallás romlása is. Sajnos ez a valóságban is megtörténik: a test elhasználódásával ötven év felett már látásunk általában megromlik, gyengül a közel látás és az éjszakai látás is. A most mínuszos lencsét hordóknak ez némileg jó hír, hiszen a korral kiküszöbölődik problémájuk - hacsak nem bifokális szemüveg lesz a korosodás eredménye. A hallás romlásáért a beszűkülő hallójáratok felelősek, melyek kizárják az elvileg még érzékelhető hangokat. 10 éves korunkban hallunk a legjobban, de harmincévesen is még vígan meghalljuk az olyan 15 000 Herzes hangokat, mint a tücsökciripelés vagy a madárcsicsergés. Hetvenévesen már általában az 5000 Herzes tartományban boldogulunk csak el biztosan - a kutyaugatást tehát még azért meghalljuk.

Az őszülésért a hidrogén-peroxid a felelős

Az első ősz hajszálaktól szinte kivétel nélkül mindenki sokkot kap, hiszen ilyenkor az öregedés egyik legkézzelfoghatóbb jelével szembesülünk. A nehéz nap ráadásul egyre korábban jelentkezik: a harminc év alatti brit nők egyharmada rátalált már az első ijesztő ősz hajszálra. Ezek fehérségéért egyébként hajunk festéktermelő sejtjeinek működési zavara felelős, a haj öregszik, amiért nemcsak a kor, de a genetika és a stressz is felelős lehet. A hajunkban eleve megtalálható, kis mennyiségű hidrogén-peroxid mennyisége növekszik, így hajszálunk kifakul: először szürkévé, majd teljesen fehérré válik.

Megállíthatjuk valaha az öregedést?

Egereknél már sikerült: a bostoni Dana-Farber Rákkutató Intézet csapatának tagjai a kromoszómák végén elhelyezkedő, az öregedésben nagy szerepet játszó telomerekkel kísérleteztek. Ezek a telomerek védik a kromoszómákat a károsodástól, idővel viszont fokozatosan rövidülnek, egyre kevésbé képesek ellátni védelmi szerepüket. Mikor a kísérleti egereknek telomer-szabályozó enzimet adtak, idő előtti öregedést, illetve "visszafiatalodást" is el tudtak érni. Hogy ugyanezt emberekkel is képesek lesznek-e megtenni, az még természetesen a jövő nagy kérdése.