Rossz szokások, amelyektől gyorsabban öregszik az agyunk

2023.09.24.

Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.

Nem is gondolnánk, hogy mindennapi szokásaink milyen mértékben befolyásolhatják hangulatunkat, egészségügyi állapotunkat és agyunk működését. Rohanó életmódunk, táplálkozási szokásaink drasztikus romlása, valamint a testmozgás elhanyagolása idő előtti öregedéshez és az agy teljesítményének romlásához vezethet. A jó hír viszont, hogy a legtöbb káros szokáson lehet változtatni, nézzük melyeken érdemes!

Nehezen emészthető ételeket eszünk

A nagyon zsíros és cukros ételek nem csak anyagcserezavarokat, elhízást, cukorbetegséget, szív- és érrendszeri megbetegedéseket okozhatnak, de nagy mértékben rontják a memóriát is. A teljes kiőrlésű gabonák, hüvelyesek, szójatermékek, diófélék és a zöld leveles zöldségek rendszeres fogyasztása javíthatja az agy egészségét. Tehát ha legközelebb egy zacskó csipszre vágyunk, inkább együnk meg egy marék diót.

Nem mindegy, mit nassolunk... Forrás: Shutterstock

Elhanyagoljuk a baráti kapcsolatainkat

Nem az a lényeg, hány Facebook-ismerősünk van – ami számít, az a valódi, értékes emberi kapcsolatok kialakítása és fenntartása. Azok, akik baráti kapcsolataikat nap mint nap ápolják, boldogabbak és produktívabbak, ritkábban szenvednek agyi leépüléstől és Alzheimer-kórtól. Ha egyedül érzed magad, hívd át néhány barátodat és rendszeresen járj társaságba – tanácsolja a Bors.

Keveset mozgunk

A mozgásszegény életmód az elhízás mellett a cukorbetegséggel, a súlyos szívproblémákkal, a magas vérnyomással, a vastagbélrákkal, valamint a kognitív hanyatlással járó demenciával is összefüggést mutat. Nem kell triatlon versenyt teljesíteni, de már napi fél óra mozgás a kertben, vagy séta a környéken javítja az emésztést, a szív-érrendszer egészségét, csökkenti a vérnyomást, építi az izmokat, csökkenti az Alzheimer-kór kockázatát és javítja a hangulatot. Ezért ajánlott felnőtteknek heti 150 perc mérsékelt testmozgás.

Dohányzunk

A dohányzás lényegében minden szervet és szervrendszert károsít a testünkben, így például a tüdő mellett árt az agynak is. De nemcsak magukra a dohányzókra, hanem a környezetükben élőkre is súlyos hatással van a dohányfüst. A nikotin növeli a daganatos betegségek, a cukorbetegség kockázatát, előidézhet asztmát, jelentős elváltozást okozhat a keringési szervrendszerben, rontja az agy vérellátását, ezáltal károsítja a tanulási képességeket.

Túl sokat vagyunk sötétben

A tartós napfény hiánya testileg és lelkileg is rossz hatással van az egészségünkre. Lelassul az anyagcserénk és csökken a kortizol nevű stresszhormon termelődése, ami hosszú távon a napi tevékenység iránti érdeklődés elvesztéséhez, alvászavarhoz, a koncentráció, reakcióidő romlásához, depresszióhoz, végül a kognitív képességek romlásához vezethet. Kutatások kimutatták, hogy a D-vitamin hozzájárul az agy megfelelő működéséhez.