A nők egészségtudatosabbak, a férfiak halogatnak: a szűrővizsgálatok életet menthetnek

Beautiful,Curly,Hair.,Smiling,Girl,With,Healthy,Wavy,Long,Blonde — Shutterstock/Copyright (c) 2016 puhhha/Shutterstock. No use without permission. - puhhha

Life.hu

2024.02.28.

Ahhoz, hogy megőrizzük egészségünket vagy az esetleges betegségeinket időben felismerjék elengedhetetlen, hogy rendszeres szűrővizsgálatokon vegyünk részt. Ehhez azonban tudnunk kell, mit, mikor, hogyan végeztethetünk el.

A bajt könnyebb megelőzni, mint kezelni – mégis csak minden negyedik magyar nő (és még kevesebb férfi) jár rendszeresen egészségügyi szűrővizsgálatokra. Az elmúlt két évben a legtöbben vér- és laborvizsgálaton, nőgyógyászati rákszűrésen és fogászati ellenőrzésen vettek részt. Vannak, akik félelemből vagy nemtörődömségből nem vesznek részt a szűréseken, mások ezek költségeit nem tudják vagy akarják vállalni: éppen ezért jó tudni, hogy számos szűrővizsgálat elérhető tb-alapon, az NNK pedig szervezett szűréseket is indít több, a leggyakoribb daganatos betegségek koraui, még tünetmentes állapotban történő felismerésére.

Több szűrővizsgálat, kevesebb haláleset

A szűrővizsgálatok népegészségügyi célja, hogy a panasz- és tünetmentes személyek időről időre megismételt vizsgálatával korai szakaszban megtalálják azokat, akiknél betegséget megelőző állapotok vagy tüneteket még nem okozó betegségek alakultak ki. A szűrőprogramoknak köszönhetően a betegségek miatti halálozások száma csökkenthető, mivel a vizsgálatból kifolyólag a betegség felismerésére jóval korábban sor kerülhet, mint szűrővizsgálat nélkül. Az időben megkezdett kezelésekkel pedig jelentősen jobbak gyógyulási vagy túlélési esélyek.

Woman,Wearing,A,White,Tank,Top,Checking,Her,Breast,,Breast — Forrás: Shutterstock/Copyright (c) 2017 BigmanKn/Shutterstock. No use without permission.

A rákos megbetegedések több mint egyharmada megelőzhető lenne

Hazánkban a legyakoribb daganatos betegség a tüdőrák, az emlőrák és a vastagbélrák. A magyar nők esetében továbbra is az emlőrák a leggyakrabban diagnosztizált típus, amelyet a tüdő és a vastagbélrák követ. A férfiaknál a három leggyakrabban diagnosztizált daganattípus a prosztata-, a tüdő- és a vastagbélrák. A tudomány fejlődésének, az innovatív kezeléseknek és az ellátáshoz való jobb hozzáférésnek köszönhetően a korábbiaknál tovább élnek a diagnosztizálást követően a betegek, de fontos kiemelni azt is, hogy szakértők szerint a rákos megbetegedések több mint egyharmada megelőzhető lenne. Rákbetegségek sokféle ok miatt alakulhatnak ki, de az emlőrák, petefészekrák, prosztatarák, vastagbélrák, melanoma, gyomorrák és a hasnyálmirigyrák is azok közé a daganatos betegségek közé tartozik, melyek kialakulásánál az örökölt génállomány is nagyon meghatározó, míg például a tüdőráknál a kutatások nem mutattak ki genetikai meghatározottságot.

Szűrőprogramokkal vizsgálható betegségek

A többi fejlett országhoz hasonlóan a legnagyobb népegészségügyi kihívást hazánkban is a krónikus nem fertőző betegségek jelentik. Az elmúlt évtizedekben a daganatos megbetegedések száma a világ valamennyi fejlett országában jelentősen emelkedett. A rosszindulatú daganatos betegségek Magyarországon is különösen súlyos népegészségügyi problémát jelentenek, az összes haláleset közel egynegyedét okozzák. Hazánkban a szív- és érrendszeri halálozás után a rosszindulatú daganatok képezik a második leggyakoribb halálokot: évente mintegy 32-33 ezren veszítik életüket daganatos betegségben, jóllehet a daganatok miatt bekövetkező halálozás egyharmada megelőzhető lenne. Kialakulásuk több szakaszból álló, akár évekig elhúzódó folyamat, amely alatt – egyes betegségek esetén – lehetőség van a tünetek megjelenése előtti kimutatásra, szűrésre. A szakterület mai állása szerint három szűrésnem bizonyította az előírás szerinti hatékonyságát: a méhnyakszűrés, az emlőszűrés, valamint a vastagbélszűrés.

Nézzük, melyek a tb-alapon elvégeztethető szűrővizsgálatok

Mammográfia

A mellrák korai felismerésére irányuló vizsgálat, melyet minden 45 éven felüli nőnek évente vagy kétévente javasolt elvégezni. Amennyiben a mammográfia eredménye negatív, nincs további teendő. Ha az eredmény nem-negatív, a pácienst visszahívja az emlőszűrő központ és további vizsgálatot végeznek (pl. ultrahang, biopszia) az elváltozás pontos tisztázására. Fontos tudni, a nem-negatív mammográfiás lelet nem jelent pozitív eredményt. Az emlő apró rendellenességeit is precízen észlelő mammográfiás készülék minden 100 vizsgálatból 10 esetben kiszűr valamilyen elváltozást. Ezen kiszűrt rendellenességeknek mintegy 50 százalékánál a további vizsgálatok nem rosszindulatú daganatot állapítanak meg. Az emlőrákszűrés menetéről bővebben itt olvashatsz.

In,The,Hospital,,Portrait,Shot,Of,Topless,Multiethnic,Female,Patient — Forrás: Shutterstock/Copyright (c) 2021 Gorodenkoff/Shutterstock. No use without permission.

Dr. Mangó Gabriella gyöngyösi háziorvos a Metropolnak nyilatkozott a mammográfia melletti ultrahangvizsgálatról: „Nagyon fontos az, hogy ne csak mammográfia legyen, hanem legyen egy emlőultrahang is. Éppen most volt a rendelőmben két eset, akiknek későn derült ki sajnos… Mammográfiával nem látszott, de ultrahanggal kijött, hogy ott van egy emlődaganat. Minél előbb ki kell szűrni ezeket, mert az emlődaganat időben kiszűrve most már 95 százalékban gyógyítható.”

Cervix-cytológia (PAP-kenet)

A méhnyakrák szűrésére szolgáló vizsgálat, melyet a 25-65 éves korosztálynak évente vagy kétévente kellene elvégezni. A méhnyakrák korai tüneteiről ebben a cikkünkben olvashatsz bővebben.

Vastagbélszűrés

50 éves kortól minden 10. évben ajánlott.

A NNK irányításával hazánkban az alábbi szervezett szűrések valósulnak meg

emlőszűrés: 45-65 év közötti nők 2 évenkénti mammográfiás vizsgálatával;
méhnyakszűrés: 25-65 év közötti nők citológiai vizsgálatával.
vastagbélszűrés: az 50-70 év közötti, a vastagbéldaganatok szempontjából átlagos kockázattal rendelkező férfiak és nők 2 lépcsős szűrővizsgálatával (1. lépcső: székletből vér kimutatása immunkémiai módszerrel, majd az 1. lépcsőben nem-negatív eredménnyel rendelkezők esetében szűrő kolonoszkópiával).

Tüdőszűrés

A tüdőszűrő vizsgálat fiatalabb életkorban 3-5 évente, 40 év felett évente javasolt a tüdődaganatok felismerése érdekében, különösen dohányzók esetében. A szűrőmódszer nem alkalmas a korai tüdődaganat kimutatására, ezért fokozott kockázat esetén alacsony sugárdózisú CT-vizsgálat javasolt.

Vérnyomásmérés és vércukorszint-ellenőrzés

Rendszeres ellenőrzésük segíthet a magas vérnyomás és a cukorbetegség korai felismerésében. Ezekben az esetekben gyakran az életmódváltás, a testsúly rendezése elegendő lehet, késői felfedezésükkor ezek a betegségek gyógyszerszedést igényelhetnek.

Close,Up,Of,A,Doctor,Checking,Blood,Pressure,Of,A — Forrás: Shutterstock/Copyright (c) 2013 Ground Picture/Shutterstock. No use without permission.

Vérkép és labor

Magyarországon a háziorvosok által a betegek számára felírt laborvizsgálatokat az Országos Egészségbiztosítási Pénztár finanszírozza. Általában nincs szigorú korlát arra vonatkozóan, hogy egy háziorvos hányszor kérhet vérvételt tb-finanszírozással. Azonban az OEP szabályzatai és a gyakorlat azt jelzik, hogy a laborvizsgálatoknak orvosi indoknak kell alátámasztaniuk a szükségességüket. Tehát a háziorvosnak meg kell indokolnia, hogy miért szükséges a vérvétel és a laborvizsgálat, és ezt a beteg egészségi állapotával kapcsolatos konkrét klinikai okokra alapozva kell tennie. Általában, ha valaki krónikus betegségben szenved, vagy rendszeres ellenőrzésre van szüksége, a vérvétel és laborvizsgálatok gyakrabban is előfordulhatnak. Például a cukorbetegeknek rendszeresen ellenőrizniük kell a vércukorszintjüket, így ezek a vizsgálatok gyakoribbak lehetnek az ő esetükben.

A nők általában jóval gyakoribb látogatói a szűrővizsgálatoknak, mint a férfiak, de az EU-s átlagnál még így is kevésbé aktívak, tehát még van mit behozni ezen a téren – derült ki az NN biztosító kutatásából.

Országszerte elérhető szűrővizsgálatok

Az országot járó egészségfejlesztési vizsgálóbuszok a szűrőközpontoktól távol eső településekre is eljutnak, és elérhetővé teszik a lakosság számára a népegészségügyi célú, célzott méhnyakszűrést és egyéb szűrővizsgálatokat. A buszokon a méhnyakszűrés, a szájüregi szűrés és a szív- és érrendszeri rizikószűrés érhető el. Ezek mellett egyéni tanácsadás is történik az alábbi területeken: melanóma kockázatcsökkentő tanácsadás, dermatoszkópos bőrgyógyászati vizsgálat, dohányzásról való leszokás támogatása, testösszetétel-vizsgálata, vérnyomásmérés, reprodukciós egészséget, felelősségteljes szexuális magatartást, felelősségteljes várandósságot támogató tájékoztatás, drogprevenciós és egyéb életmód tanácsadás.

Nem tb- alapon végeztetendő szűrővizsgálatok

Osteodensitometria: A csontritkulás (oszteoporózis) vizsgálata, melyre általában csak tünetek vagy kockázati tényezők esetén kerül sor.

Teljes test szűrés: Magában foglalja a laboratóriumi vizsgálatokat, ultrahangot, CT-vizsgálatokat stb. Általában csak speciális körülmények között, pl. alapbetegség fennállása esetén javasolt.

A genetikai tanácsadás: Azoknál a tumortípusoknál, ahol a kialakulás 5-15 százakékban öröklődéshez kötődik, már a rákos sejtek megjelenése előtt, proaktívan ki lehet szűrni a kockázatokat. Éppen ezért javasolt mindenkinek genetikai tanácsadáson részt venni, és egy genetikussal átbeszélni, milyen betegségek fordultak elő a családban, mivel a genetikai meghatározottság gyakrabban jelen van, mint ahogy gondoljuk. Egy egyszerű vérvétellel elvégezhető Proaktív genetikai szűréssel pedig a különböző felnőtt korban rejtetten jelen lévő, de nagy kockázatot jelentő, betegségekre hajlamosító géneket lehet megvizsgálni, így kiderül, hogy mely betegségek kialakulásának legnagyobb a kockázata. Amennyiben ez a teszt kimutatja a genetikailag meghatározott tumor kialakulásának kockázatát, lehetőség van az adott betegség vonatkozásában egy prevenciós terv felállítására. Olyan életmódbeli változtatások, gyógyszeres kezelések vagy néhány esetben műtét alkalmazhatóak, melyekkel késleltethető vagy akár megelőzhető a daganatos betegségek kialakulása.

A nem nemspecifikus szűrések, mint a vastagbél-, a tüdőszűrés vagy a laborvizsgálat mellett a férfiak számára ajánlott a prosztata-, illetve a hererákszűrés.

Prosztataszűrés

A prosztatarák elsősorban az idősebb férfiak betegsége, de az elváltozás már 45 éves kor felett is megjelenhet. Évekig is eltarthat, amíg a daganat tüneteket, panaszokat okoz. Az idejében felismert prosztatarák nagy százalékban gyógyítható vagy legalábbis visszaszorítható. A prosztatarák korai felismerése érdekében 45 éves kortól évente javasolt a szűrővizsgálat, amelynek részei: vérvétel, amellyel meghatározzák a prosztataspecifikus antigén (PSA) szintjét; tapintással történő vizsgálat (a prosztata végbélen át történő vizsgálata, rövid és fájdalmatlan);
ultrahangvizsgálat (szükség esetén).

Herék önvizsgálata

Az időben felismert heredaganat szinte 100 százalékban gyógyítható, ezért fontos a herék rendszeres önvizsgálata 13-15 éves kortól legalább havonta egy alkalommal. Ha az önvizsgálat során bármilyen elváltozás (fájdalom, kellemetlen érzés, csomó) tapasztalható, mielőbb háziorvoshoz vagy urológushoz kell fordulni.

Az NN biztosító felmérése szerint még mindig nagyon fontos az edukáció a szűrővizsgálatok tekintetében: a kutatásból kiderült, az aktívkorú lakosság túlnyomó része hanyagolja az egészségmegóvásnak ezt a fontos eszközét. A nők nagyobb arányban tartják fontosnak a szűréseket a megelőzésben, mint a vagyis ebben sokkal tudatosabbak. Ugyanakkor európai szintű összehasonlításban még a magyar nők aktivitása is alacsonynak számít, az EU-s átlag alatt van.