2025.03.13.
Halála előtt előrehaladott Alzheimer-kórban szenvedett a színész, ami a szakértők szerint életmódbeli tényezőkkel is összefüggésben állhatott. Gene Hackman és felesége, Betsy Arakawa teljes elszigeteltségben éltek.
Gene Hackman február 27-én hunyt el új-mexikói otthonában, nem sokkal felesége, Betsy Arakawa halála után, aki hantavírus tüdőszindrómába halt bele. A szakértők szerint a szívbeteg, Alzheimer-kórban szenvedő színész valószínűleg nem is volt tudatában felesége halálának. A házaspár visszavonultan élt, a szomszédaik szerint kerülték a nyilvánosságot, és alig tartottak kapcsolatot a környezetükkel.
Forrás: Getty Images
Gene Hackman a szomszédait se ismerte
Gene Hackman és felesége, Betsy Arakawa zárt közösségben éltek, ahol szomszédaik is alig találkoztak velük. James Everett, egy hozzájuk közeli lakó így nyilatkozott: „Ott volt az ő bejáratuk, nem messze a miénk és még csak nem is láttuk egymást soha.” Harvey Chalker, egy másik szomszéd, a New York Timesnak elmondta: „Szeretett visszahúzódni, nem akarta, hogy zavarják, de nem hibáztatom”. „Tudtam, hogy élnek abban a házban, csak nem ismertem őket” - mondta el Beau Theriot, aki nem folyamatosan élt Santa Fében, de gyakran járt ott.
Betsy volt szinte az egyetlen kapcsolata
Hackman 2008-ban vonult vissza a színészettől, és az idejét az írásnak szentelte. Saját bevallása szerint élvezte, hogy az írás nem igényel társaságot: „Pihentetőnek és megnyugtatónak találom” -nyilatkozta korábban. Halála után lánya, Leslie elmondta, Betsy nagyon odaadóan gondoskodott férjéről: „Nagyon vigyázott rá, mindig odafigyelt az egészségére.” A házaspár barátja, Tom Allin megerősítette ezt: „Betsy nagyon védte őt, ha nem lett volna mellette, Gene sokkal korábban meghalt volna.”
A társadalmi elszigeteltség növeli az Alzheimer-kór kockázatát
Dr. Tim Beanland, az Alzheimer Társaság kutatási és tanulási osztályának vezetője szerint azonban Hackman életmódja hozzájárulhatott betegsége súlyosbodásához. „A társadalmi elszigeteltségben megnő a demencia kockázata. Lehetséges, hogy az elszigeteltség csökkenti az agy stimulációját, amely ellensúlyozhatná a demenciát” - nyilatkozta a szakember a Mirrornak. Hozzátette, hogy a társadalmi kapcsolatok hiánya gyorsíthatja a betegség lefolyását: „A világjárvány idején tapasztaltuk, hogy a bezárások következtében sok demenciában szenvedő személy állapota rohamosan romlott.” Dr. Beanland arról is beszélt, hogy az Alzheimer-kórban szenvedők gondozása gyakran a házastársukra hárul. „Sokszor a partnerek kötelességüknek érzik, hogy egyedül vállalják ezt a felelősséget, de ez nagy megterhelést jelenthet számukra” - vélekedik az orvos és hangsúlyozta, hogy a gondozóknak fontos lenne támogatást keresniük, hogy ne egyedül kelljen megbirkózniuk a helyzettel. „Az ideális egy támogatóhálózat lenne, amely más családtagokat, barátokat és szakembereket is magába foglal” - mondta.
