A haj állapota a szervezet belső működésének tükre. Amikor valami kibillen az egyensúlyból, az első jelek gyakran a hajon és a körmön láthatók. A szakértők tapasztalata szerint egyre több fiatal nő fordul orvoshoz vagy trichológushoz hajhullás, elvékonyodás vagy zsírosodás miatt, és sok esetben nem külső ok, hanem hormonális vagy anyagcsere-eredetű probléma áll a háttérben.

Forrás: Shutterstock
Vashiány – A hajhullás leggyakoribb, mégis gyakran elfeledett oka
A vashiány a nők körében különösen gyakori, mivel a menstruációs vérveszteség, a szigorú diéták vagy a nem megfelelő táplálkozás könnyen lemeríthetik a vasraktárakat. A vas hiánya rontja a vér oxigénszállító képességét, így a hajhagymák kevesebb tápanyaghoz jutnak. Ennek következménye lehet a haj elvékonyodása, fokozott hajhullás és a növekedés lelassulása.
A laboreredmények szerint a ferritin (a vasraktárakat jelző fehérje) szintje már enyhe csökkenés esetén is hatással lehet a haj minőségére. A szakértők szerint a fiatal nők 30–40%-ánál kimutatható enyhe vashiány, amit gyakran csak hajproblémák miatt fedeznek fel.
Pajzsmirigyprobléma – Amikor a hormonok irányítják a hajhagymákat
A pajzsmirigy hormonjai kulcsszerepet játszanak a sejtek anyagcseréjében, így a hajhagymák működésében is. Ha a pajzsmirigy alulműködik (hipotireózis), a haj szárazabbá, törékennyé válik, és fokozatos hajvesztés figyelhető meg. Túlműködés esetén a haj elvékonyodik, fénytelen lesz, és a növekedési ciklus lerövidül.
A nőgyógyászati és endokrinológiai tapasztalatok szerint a hormonális egyensúly felborulása – például szülés után, fogamzásgátló-váltáskor vagy stresszes élethelyzetben – átmeneti hajhullást is okozhat. Ez az úgynevezett telogén effluvium, amikor a hajszálak hirtelen nagy számban lépnek a nyugalmi fázisba.
A szakértők kiemelik: a pajzsmirigy-alapú hajhullás gyakran kíséri más tünet – fáradékonyság, hízás, hangulatingadozás vagy fázékonyság. Ezek együttese segíthet felismerni, hogy nem „egyszerű” hajproblémáról van szó.
Stressz – A modern kor legnagyobb hajgyilkosa
A tartós stressz a hormonháztartás mellett a vérkeringést és a tápanyagellátást is befolyásolja. A kortizol, a stresszhormon, hosszú távon gyengíti a hajhagymák működését, ami hajritkuláshoz és hajvesztéshez vezethet. A pszichés megterhelés ráadásul gyakran együtt jár alváshiánnyal, rendszertelen étkezéssel és vitaminhiánnyal – így egy láncreakció indul be, amelynek a haj az egyik első „áldozata”.
A trichológusok szerint a stressz hatására kialakuló hajhullás általában visszafordítható, ha a kiváltó okot megszüntetik, és a szervezet regenerálódni tud. A haj egészségének helyreállításához azonban idő kell – a hajciklus 3–6 hónapig tart, így a javulás csak fokozatosan látható.
A szakértők tanácsa egyértelmű: a hajhullás mögötti valódi ok kiderítése mindig orvosi feladat. A vérvétel, a pajzsmirigy- és vasszint ellenőrzése, valamint a stresszkezelés együttesen adhat tartós megoldást. A hajápolás kívülről segíthet, de a gyógyulás belülről kezdődik.


