Mariann hat napon át állt a Duna partján vagy föl-alá sétálva próbálta megtalálni elvesztett szerelmét. Borzalmas tragédiát élt át: a párja, Pethő János matróz a dunai hajózás egyik legsúlyosabb katasztrófájának, a Hableány-tragédiának az egyik áldozata. Mariann és az odaveszett matróz fivére a Tényeknek meséltek arról, hogy min mennek keresztül, hogyan próbálják ők túlélni ezt a rettenetet.
"Itt valahogy kicsit megnyugodtam. Nem mentem át a hídon, nem néztem a kiemelést, itt ültem egy padon és vártam" - mondta Mariann, aki napokig a Duna partján várta, hogy szerelme, a szerencsétlenül járt Hableány matróza, Pethő János előkerüljön.
"Eszembe jut az a reggel, amikor kijöttem, és értesültem a médiából és Janit kerestem. Akkor esett az eső. Nem is tudom, hogy hogy volt olyan lelki erő bennem. Egy nagyon jó ember veszítettünk el, aki nem csak a társam, hanem a legjobb barátom is volt. Nagyon őszinte, szeretetteljes kapcsolatban életünk. Az anyukájának igyekszem pótolni Janit, bár tudom, hogy nem lehet. Egy germek elvesztése a legnagyobb fájdalom, én is mint anya át tudom érezni" - mondta elcsukló hangon az asszony, akinek a János örökké a szívében marad, azt mondja, sosem feledi el egykori szerelmét.