Marilyn vos Savant: a világ legokosabb nője

Született tudós

Marilyn Mach néven látta meg a napvilágot 1946-ban St. Louisban egy német bevándorló apa és egy olasz bevándorló anya gyermekeként. A nevekkel kapcsolatban különös elveket vall: meggyőződése, hogy a nőknek nem kellene felvenniük a férjük nevét házasságkötés után, illetve a fiúknak apjuk vezetéknevét kellene továbbvinniük, a lányoknak pedig anyjukét. Ebből kiindulva felvette édesanyja lánykori nevét, és meg is tartotta annak ellenére, hogy három házasságon van túl. Jó döntésnek bizonyult a névcsere, hiszen a savant szó jelentése tudós, így esetében fokozottan érvényesül a nomen est omen elve.

Tízéves volt, amikor megmérték az intelligenciáját, és kiderült, hogy messze átlag feletti, ennek ellenére teljesen átlagos gyerekként élte mindennapjait, és kamaszként is csak annyiban különbözött a többiektől, hogy valamivel több probléma volt vele. Ahogy cseperedett, apja vegyeskereskedésében segített be, szabadidejében pedig rengeteget olvasott, és már viszonylag korán elkezdett érdeklődni az írás iránt. Kamaszkorában írt néhány cikket, amik meg is jelentek a helyi újságban álnéven. Később bevallotta, hogy nem tartotta annyira jónak ezeket az írásokat, hogy a nevét adja hozzájuk.

Kamaszkorában ő is szerelmes lett, és 16 éves korában feleségül ment egyetemi hallgató kedveséhez. Meglepő módon a frigy több évig tartott, Marilyn a húszas évei elején járt, amikor elváltak. Ezután még kétszer próbálkozott, és a Robert Jarvikkal kötött harmadik házassága sikeresnek bizonyult: 1987 óta élnek együtt.

Filozófus, író és rekorder

Marilynt kezdettől fogva a bölcsészettudományok vonzották, ezért filozófiát kezdett tanulni a Washington Egyetemen St. Louis-ban. Tette mindezt annak ellenére, hogy apja azt szerette volna, ha valami hasznosabb foglalkozást választ. Tanulmányait azonban két év után félbehagyta, és betársult egy családi vállalkozásba. Ekkor már biztos volt benne, hogy írással szeretne foglalkozni, és azért vágott bele az üzletbe, hogy anyagi függetlenséget teremtsen és íróként érvényesülhessen. 1980-ban New Yorkba költözött, ahol egészen konkrét hasznát vette kiemelkedő intelligenciájának: öt évig IQ kvízeket készített egy kiadónak. Később megkereste intelligenciateszt eredményével a Guinness-rekordok könyvét, ahol el is fogadták azt, és 1990-ig a világ legintelligensebb embereként szerepelt a kiadványban. 1990-ben visszavonták ezt a kategóriát arra hivatkozva, hogy az IQ-tesztek nem adnak olyan pontos eredményt, hogy az alapján biztosan lehetne állítani valakiről, hogy ő a világ legintelligensebb embere.

A kétségek ellenére a Guinness-rekord komoly ismertséget hozott Marilynnek, és ennek köszönhetően állandó rovatot kapott a Parade magazinban. Az "Ask Marilyn" vasárnaponként jelenik meg, és az olvasók bevonásával készül: Marilyn az általuk beküldött logikai feladványok és kérdések közül válogat, és megoldja azokat. Emellett több könyvet is írt, Agyépítés című műve magyarul is olvasható.

Nem is ő a legokosabb?

A Guinness nem teljesen alaptalanul kételkedik abban, hogy ki lehet-e jelenteni valakiről, hogy a világ legokosabb embere. Marilyn IQ-teszt eredményeit több bírálat is érte. Alan S. Kaufman például egyenesen azt állítja, hogy a pszichológus, aki felvette a tízéves Marilynnel a tesztet, rosszul értelmezte az eredményeket, ráadásul olyan mérőeszközt alkalmazott, amiről később kiderült, hogy nem megbízható. Ez az eszköz a Stanford-Binet-féle IQ-teszt volt, amit kifejezetten azért alkottak meg, hogy gyerekek intellektuális képességeit mérjék vele. A teszt azon az elven alapul, hogy a teljesített feladatok alapján megállapítják az alany mentális korát, és ezt viszonyítják a valós életkorához. Eredményei alapján a tízéves Marilyn mentális kora 22 év és 10 hónap volt, ebből számolták a 228-as IQ-t. Az eljárást azonban több kritika is érte. Az egyik probléma, hogy az 1956-ban végzett méréshez a teszt 1937-ben kiadott változatát használták, amiről utóbb kiderült, hogy nem ad korrekt eredményt, ezért 1960-ban módosították. A másik gond, hogy a teszt elsősorban a verbális intelligenciát méri, ugyanis akkor még nem gondolkodtak olyan komplexen az intelligenciáról, mint most és nem osztották fel különböző területekre. A Stanford-Binet legújabb változata már alkalmazkodik a modern intelligencia-felfogáshoz, és a verbális gondolkodás mellett az absztrakt/vizuális gondolkodást, a számolást és a rövidtávú emlékezetet is méri.

A felmerült kétségek miatt az 1985-ben publikált Mega Testtel is megmérték Marilyn IQ-ját a '80-as évek második felében. Az egészen más elven alapuló mérőeszköz alapján az IQ-ja 186 lett, ami szintén kiemelkedő, de jelentősen különbözik az első mérés eredményétől. A Guinness nagyrészt erre a különbségre hivatkozott, amikor megszüntette a legintelligensebb ember kategóriát. Ezzel azonban nem sikerült lezárni a Marilyn IQ-ja körüli vitát, ugyanis a Mega Testet sok pszichológus elutasítja, és nem fogadja el az általa mért értékeket.

Marilyn ragaszkodik a 228-as értékhez, ez a szám szerepel az életrajzaiban és a vele készült interjúkban is, ezt az értéket adja meg, ha az intelligenciájáról érdeklődnek, és ragaszkodik is a legintelligensebb ember címhez. Sokan azonban hajlanak arra a kompromisszumos megoldásra, hogy a világ egyik legintelligensebb embere, de nem lehet biztosan kijelenteni róla, hogy valóban a legintelligensebb - ahogy senki másról sem.