Világhírű jóslatok - Tényleg van mitől félnünk?

világvége jóslás maják jóslat Nostradamus
Clock icon
Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.
Beigazolódott jóslatok és hatalmas melléfogások, tudományos előrejelzések az egész bolygóra kiterjedő katasztrófákról - vajon mennyire kell komolyan vennünk a híres vagy hírhedtté vált "fenyegetéseket"? A Life.hu most ennek járt utána.

Van, aki úgy véli, az a legjobb, ha tudomást sem veszünk az emberiség történetét végigkísérő jóslatokról. Mások szerint számos dologról bizonyosodott be, hogy az adott eseményt megjósolták, és bár nem minden "hivatalos jóslat" nyer igazolást, a tévedéseket a különböző naptárak eltérő számításaival magyarázzák, vagy azzal, hogy nem feltétlenül értelmezzük jól a metaforákat.

AFP
AFP

Mit tartogat nekünk 2012?

Érdemes kettéválasztani a mai kor tudományos előrejelzéseit a várható (vagy feltételezhető) katasztrófáktól és a több száz évvel ezelőtt keletkezett jóslatoktól. 2012 a világvége nélkül is a nagy változások éveként került be az előrejelzésekbe, hiszen néhány feltételezés szerint ez az év olyan spirituális fordulópont, amely a női princípiumot helyezi előtérbe: az erőszak teljesen megszűnhet a Földön, és több ezer évig tartó aranykor várható.

Mások azonban tartanak 2012. december 23-tól, mert a maják naptára erre az időpontra jósolta a világvégét. Úgy tűnik azonban, a félelem felesleges. Ezt bizonyíthatják azok a nemrég előkerült eddig ismeretlen falfestmények és számítások is, amelyeket a régészek egy már lassan száz évvel ezelőtt feltárt városkának addig fagyökerek védelmében megbújó termében találtak. A 9. századra keltezhető festmények 7000 évre előre jelzik a várható eseményeket és a számok azt bizonyítják, hogy a maják nem jövendöltek világvégét.

Mit jövendölt Nostradamus?

Az ismert jósok egyik leghíresebb alakja Nostradamus volt. A nevéhez szintén több félelmetes világvége-dátumot kötnek: ő a pusztulás dátumát a hetedik Millenium kezdetének időpontjára helyezte. A jós szerint a földi élet Kr. e. 4137-ben keletkezett, így az általa számolt évezredek alapján a pusztulás éppen a mi időszakunkra esik. Jóslata szerint ebben az időben jön el a harmadik "Antikrisztus", de jó tudni, hogy ekkor még a híresztelésekkel ellentétben nem utal világvégére. Sőt, jóslatai tovább száguldanak az időben, és körülbelül a negyedik évezred harmadára esik az az időpont, amikor jóslatai szerint teljesen el kellene pusztulnunk. Ekkorra - jövendölése szerint - az emberiség már meghódította a naprendszert, és a Marson lévő emberi telepeseket idegen űrhajók támadják meg. Nostradamus szerint a pusztítás olyan hatalmas lesz, hogy a Mars darabjaira hullik, egy része majd szétroncsolja a Holdat, a csonka Hold a Föld felé zuhan, és tönkreteszi a földi atmoszférát. Nostradamus szerint nemcsak a földi élet pusztul el, de az egész naprendszer is egy időre, hogy aztán az egyedül épségben maradt Jupiter tündököljön fel majd új Napként. Nostradamus jóslatait azonban rendkívül nehéz beazonosítani, mert a majdnem ezer versben megénekelt "látomásokban" szándékosan csak nagyon kevés esetben ad meg dátumot, inkább csillagászati köntösbe bújtatva utal egy-egy időszakra.

Thinkstock
Thinkstock

Az 1999-es, hatalmas területeket érintő napfogyatkozás azonban beigazolódott a jóslatai közül, és a híres jós pontos dátumot is adott hozzá: "1999 hetedik havában az égből a Rettegés Királya fog érkezni". Nostradamus korában a napfogyatkozás az egyik legfélelmetesebb jelenség volt, és míg egyesek a kutakat takarták be, hogy a sötétség meg ne mérgezze a vizet, mások öngyilkosságba menekültek a félelmetes nappali sötétség elől. Mások azonban sok jóslatáról feltételezik, hogy bekövetkezett az adott esemény, amiről írt, vagy feltűnt a történelemben az a figura, akiről említést tett. Többek között Napóleon uralkodását is megjósolta, ahogy Hitler hatalomra kerülését is megjövendölte, de az 1666-os hatalmas londoni tűzvészre is előre figyelmeztetett: "Az igazságos vére azt kívánja, hogy Londont tűz pusztítsa a 66-os évben." Ez utóbbi a dátum miatt fontos jóslat, hiszen valóban nagyon kevés eseménynél adott beazonosítható dátumot. Saját halálát is megjósolta: Nostradamus 1566. július 1-jén éjjel vagy másnap hajnalban hunyta le a szemét.

Egyik legérdekesebb jóslata azonban jövendölései terjedésével kapcsolatos:

"Mindaz, mit megjósoltam itten, sok síri éven át rejtőzködik.
Szerencsés lészen majd sok ember,
Ki jövendőnek megfejti titkait.
A nyomda neve lészen Aqva,
de művem olvasható lesz gépeken,
betűk lesznek számokból kirakva,
miket fel sem fog még az értelem."

Jóslatait nyomtatott formában az Aqva Kiadó jelentette meg, és persze jóslatai elérhetők "gépeken", az internet és a számítógépek segítségével.

Jóslatok, amelyek meg is valósulhatnak

A jóslatok másik fele azért érdemel figyelmet, mert rajtunk (is) áll, bekövetkeznek-e az események, vagy éppen a mi magatartásunkon múlik a katasztrófa elkerülése.

- Az ENSZ Kormányközi Klímaváltozási Bizottsága (IPCC) jelentése alapján például 2080-ig kipusztulhat a növények és állatfajok negyede, és olyan háborúk lehetnek, amelyek elsősorban a vízforrások birtoklásáért folynak majd. Vagyis nem etnikai vagy vallásháborúktól kell a továbbiakban tartani, hanem az élet fenntartása lesz a tét.
- A környezetszennyezés miatt bekövetkező klímaváltozások miatt olyan betegségek ütik fel a fejüket a mérsékelt égövön, amely eddig csak a trópusi vidékeken élő lakosokat sújtotta.
- 2080-ra minimum 600 millió embert fog éhínség fenyegetni.
- A vízhiány ennél is veszélyesebb lesz: 2,3 milliárd ember szenved majd az ivóvíz hiányától.
- A tengerszint emelkedése miatt a partvidéki települések veszélybe kerülnek, sőt víz alá kerülnek hosszas szakaszok, áradásokra és egyre hevesebb időjárási katasztrófára kell számítani.

Más kutatók szerint a föld lakosságának növekedése is hozzájárulhat egy világméretű katasztrófához. Szerintük 2050-re 9 milliárdra fog emelkedni az emberek száma, és bár a bolygó nagyon szűkösen, de képes lenne akár ennyi ember élelmiszer-ellátására is. Ám a jelenleg fennálló termelési és elosztási rendszer miatt nem jut mindenki számára elegendő táplálék, így hatalmas éhínség lehet, amely nem csak az elmaradott területeken élőket érinti majd.

5+1 be nem következett jóslat a világ pusztulásáról

1. - Az első ezredév vége előtt, 960-ban thüringiai Bernát - aki kora jelentős tudósa volt - azzal ijesztett rá kortársaira, hogy már csak huszonhárom évig maradhat fenn az emberi faj. Tévedésével nem szembesülhetett: a be nem következett világvége és szégyen megélése előtt elragadta a halál.
2. - Bibliai prófécia hirdette azt, hogy az Utolsó Ítélet így a világvége is Jézus születése után 1000 évvel fog bekövetkezni. A nép szent meggyőződéssel várta az elkerülhetetlent, az utolsó évben például sok helyen még a földet sem vetették be, hisz azt gondolták, aratásra már nem lesz módjuk, de ennél figyelemreméltóbb adat, hogy II. Szilveszter pápa és III Ottó császár az eseményre való tekintettel, felfüggesztette politikai torzsalkodását.
3. 1524, február 1. A legjelentősebb özönvíz-világvége jóslat időpontja. Brit asztrológusok vélték úgy, hogy a vég London pusztulásával kezdődik egy addig soha nem tapasztalt, gyilkos áradattal. Több mint húszezer ember menekült el a dátum előtt a városból, de nem hogy árvíz nem tombolt, egy csepp eső sem esett. Új számítások után azt mondták a bölcsek, hogy száz évet tévedtek. 1624 - ben sem érkezett el a világ vége.
4. 1774. A nők sem maradtak adósok világvége jövendölések terén, hiszen Johanna Southcott (1750-1814) angol szektavezető hitte és állította, hogy méhében hordozza az új Messiást. Állítása szerint 1774 a kritikus időpont, de se a Messiás nem jött el, se a jóslat nem igazolódott be.
5. 1881. A Gízai nagy Piramis, Kheopsz Fáraó sírjának misztikus méretei rejtik az igazságot - vélték egyesek. Szerintük a sír matematikai adatai alapján a vég 1881-re datálható, vagy 1936-ra, vagy 1953-ra. Nos, egyik sem feltételezés sem bizonyult helyesnek.
5+1. A békés 80-as évek közepén, a legváratlanabb pillanatban egy üstökös vet majd véget a földi életnek - állította egy Amerika szerte híres jósnő, Jeanne Dixon. Állítólag az üstökös becsapódásának pontos helyét is ismerte, de azt nem osztotta meg híveivel. Igaz, nem veszített senki semmit az információ visszatartásával, hiszen "a lehetséges legnagyobb katasztrófa" elmaradt.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.