Farkas Bertalan évforduló űrhajó
Clock icon
Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.
1980. május 26-án az első, és máig egyetlen magyar asztronauta megkezdte utazását az űrben, egy ország pedig lélegzetvisszafojtva figyelte a róla érkező híreket. Az évforduló kapcsán felelevenítjük a korabeli eseményeket és érdekességeket.

1980. május 26., magyar idő szerint 20 óra 20 perc. Ekkor indult el a világűrbe a Szojuz 36 űrhajó, fedélzetén Valerij Kubaszov szovjet, és Farkas Bertalan magyar űrhajóssal. Így utóbbi lett az első honfitársunk, aki a világűrben járt, és a mai napig az egyetlen is.

Farkas Bertalan és űrhajóstársa, Valery Kubasov Forrás: AFP

Farkas Bertalan gyerekkorában ugyan focistának készült, de később beleszeretett a nyíregyházi sportreptéren a repülésbe, és már ezen a területen folytatta a tanulmányait: Repülőműszaki Főiskolán Szolnokon, majd a Szovjetunióban is. Mint az űrhajósok többsége, ő is vadászpilótaként szolgált korábban a hadseregben, ami pilótaszakma csúcsát jelenti. A szovjet űrprogram fejlődése a hetvenes években lehetővé tette az egyre több expedíciót, így beindították az Interkozmosz űrkutatási együttműködést, melynek keretében a baráti szocialista országok is küldhettek egy-egy asztonautát az űrbe a Szojuzokkal, mindig egy-egy szovjet kollégával párban.

Magyarországon 1977-től kezdték meg az alkalmas jelöltek felkutatását, Farkas Bertalan 1978-ban jelentkezett önként a programba, és végül mindenféle orvosi, pszicho- és klinikofiziológiai alkalmassági, terheléses, intelligencia-, pszichológiai tesztek utn bekerült abba a négy jelöltbe, akik már a kiképzést is megkezdhették itthon.

A felkészülés 1978 és 1980 között zajlott a volt Szovjetunióban Forrás: AFP

Közülük végül ketten maradtak: Farkas és Magyari Béla, akiknek a felkészülése már a Szovjetunióban, a Moszkva melletti Csillagvárosban található Gagarin Űrhajóskiképző Központban folytatódott, és csaknem két évig tartott. Egészen az utolsó pillanatig nem dőlt el, hogy a kiképzést egyaránt kiváló eredménnyel elvégző két magyar közül melyik repülhet, végül az akkori magyar politikai vezetés választotta Farkas Bertalant (és a szovjet űrhajóstársát, mert Magyarinak is ugyanúgy megvolt a maga szovjet párja).

A start moszkvai idő szerint 21 óra 20 perckor, magyar idő szerint 20 óra 20 perckor történt, Magyarország pedig ezzel a hetedik olyan nemzet lett a világon, amelyik embert küldött az űrbe.

Kubasov és Farkas Bertalan gyakorlatozás közben a Gagarin Űrhajóskiképző Központban Forrás: AFP

Farkas Bertalanék űrhajója két nappal később, május 28-án csatlakozott a Szaljut-6 űrállomással, ahol az ott szolgáló két szovjet űrhajós fogadta őket. Az összesen 8 napos űrutazás alatt Farkas Bertalan és társa rengeteg tudományos kísérletet végzett, csak szemléltetésül íme egy felsorolás:

A KFKI munkatársai korszerű termolumineszcens dózismérő és -értékelő berendezést (Pille) fejlesztettek ki az űrhajósokat érő sugárzás fedélzeti mérésére (a sikeres műszert később más űrutazások során, amerikai űrrepülőgép fedélzetén is alkalmazták). A kecskeméti ROVKI orvosai és a Medicor Művek szakemberei műszert (Balaton) fejlesztettek ki az űrhajósok információfeldolgozó és szellemi munkavégző képességének, valamint emocionális feszültségi szintjének fedélzeti megfigyelésére. Ugyancsak a ROVKI és a Medicor hordozható táskadiagnosztikai készüléket konstruált, amellyel az űrrepülőtéren és a leszállás körzetében különböző vizsgálatokat (audiométer, vérnyomás, pulzus, hőmérséklet, légzésfunkció, EKG, EEG stb.) végeztek. Az MTA Mikrobiológiai Kutatócsoportjának fedélzeti kísérleti berendezésével az Interferon-képződést tanulmányozták az űrhajósok fehérvérsejt-kultúráiban. A ROVKI, az ATOMKI, a SOTE és a Sugárbiológiai Intézet készüléke az űrhajósok anyagcseréjét vizsgálta. A Magyar Néphadsereg élelmezési szolgálata konzervipari technológiai és mikrobiológiai sterilitási kísérletek céljából állított össze különböző ételkészítményeket. A KFKI anyagtechnológiai kísérlete során krisztallkemencében kvarcbetétes acélhengertokban olvasztást, a Műszaki Fizikai Kutató Intézet Ötvös nevű kísérletében kristályszerkezetek, ötvözetek kialakulását, a Vasipari Kutató Intézet Bealuca-kísérletében eltérő fajsúlyú fémek különböző hevítési körülmények közötti keveredését vizsgálták. Az MTA Magyar Geodéziai Szolgálat, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, az Országos Vízügyi Hivatal és a Magyar Néphadsereg Térképészeti Hivatala előkészítésében MKF-6M kamerával növényzeti-, talaj-, víz-, ásványikincs- és geológiai vizsgálatokra alkalmas, hatcsatornás felvételeket készítettek. A Bioszféra kísérletben a Növényvédelmi és Agrokémiai Központ, a Földmérési Intézet, a KGO kézikamerás felvételeket készíttetett természeti objektumokról és jelenségekről.”

Az űrhajó szimulátor belsejében Forrás: AFP

Az említett konzeripari készítmények pedig nagyrészt magyaros ételeket jelentettek, aminek a szovjet társ is módfelett örült - igaz, ő pedig egy nyers uborkát csempészett fel a szkafanderében, hogy kiderítse: milyen az íze az űrben. Az űrhajó felszerelésének része volt egy pisztoly is vészhelyzet esetére (próbálunk nem belegondolni, milyen vészhelyzetben kellhetett volna...) és egy cápariasztó is - nem az űrcápák ellen, hanem ha a landolás nem megfelelő helyen történik.

Magyarországon az újságok természetesen tele voltak Farkas Bertalannal és az űrutazás részleteivel ezekben a napokban, sőt még olyan különleges dolgok is születtek a nagy esemény tiszteletére, mint az LGT és a Neoton Família alkalmi közös kislemeze Magyar a világűrben címmel. A magyar gyerekeknek epdig egyik este maga Farkas Berci bácsi olvasta fel az esti mesét a világűrből, és még a tévémacit is magával vitte erre az alkalomra.

Farkas Bertalanék 1980. június 3-án a Szojuz-35 leszállókabinjával tértek vissza a Földre, a mai Kazahsztán területén landolva. Az általa viselt szakanderből pedig múzeumi tárgy lett: először a Magyar Tudományos Akadémia tanácstermében állították ki a nagyközönség számára, jelenleg pedig a Hadtörténeti Múzeumban tekinthető meg.

Farkas Bertalan számos kitüntetést vehetett át a visszatérését követően, később alapító tagja lett az Űrhajósok Nemzetközi Szövetségének és az MTA űrkutatócsoportjának. 66 évesen ma már nyugalmazott dandártábornok.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a LIFE Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.